Orbán Viktor megfenyegette az ellenzéket és lebácsizta Sorost

  • narancs.hu
  • 2018. március 15.

Belpol

A miniszterelnök mintegy negyedórás beszédében történelmi perspektívába helyezte a választásokat, a „Gyuri bácsi” ellen folytatott szabadságharcot, kilátásba helyezte az ellenzék választások utáni felelősségre vonását és hadba hívta a magyar fiatalokat. Orbán víziójában a tét az, hogy Magyarország lesz vagy megszűnik létezni.

Orbán a magyar–lengyel összetartozás témájával indított, külön köszöntötte a Békemenet résztvevőit. Gyorsan ráfordult legfőbb témájára, a választásokra, amin szerinte az ország sorsáról döntünk majd, és „nem 4 év lesz a tét”. Ez a tét hasonló az 1848-as szabadságharc tétjéhez, és ez a legnagyobb dolog, amit életünkben véghez vihetünk, „mert el akarják venni az országunkat”. Nem úgy, „mint Trianonban, hanem lassan”.

A bevándorlás témáját Orbán a migráns és a bevándorlás szavak nélkül vezette be: „el akarják venni az országunkat más földrészről érkező idegenek, akik nem beszélik a nyelvünket”, mondta. Le akarják cserélni a népességet, „azt akarják, hogy mostantól ne a mi leszármazottaink éljenek itt”.

false

 

Fotó: MTI

Ez a csere már javában zajlik: nagy európai nemzetek városról városra veszítik el országukat, mondta, majd végre feloldotta, kire kell gondolni az „ők” használatakor: természetesen „nemzetközi hatalmakra”, amelyek az országra akarják kényszeríteni a globalizmust, nyitott társadalmat, a nemzetek nélküli világot és az „új családokat”.

„Világtörténelmi fordulópont” és „civilizációs küzdelem” kellős közepén vagyunk.

„Meg kell védenünk az életmódunkat”, és nem a „vérszegény pártoktól”, hanem a „birodalommá szervezett nemzetközi hálózatoktól”, vagyis a „kitartott médiától”, „béraktivistáktól”, mindattól, amit Soros György neve foglal magába – erre a közönség fújolásba kezdett, amit Orbán azonnal lereagált: szerinte a magyarok soha nem gyűlölnek senkit, mert keresztények és hisznek a szeretetben.

Orbán tudja, hogy az ellenzék jelöltjei végrehajtanák a nagy tervet, ha nyernének: „betelepítenék bevándorolók tízezreit, és akkor kisebbségbe kerülünk a saját országunkban”.

Brüsszel nem véd meg, mert épp hogy szervezi a bevándorlást, vagyis „fel akarja hígítani a népességet”.

A csúcsponton Orbán eljutott a magyar szívhez és Gyuri bácsihoz: az ellenfél fortélyos, alantas, nemzetközi, spekuláns, hazátlan, bosszúálló, mindig a szívet támadja, és „a játék nem babra megy”, de mi „hazaküldjuk Gyuri bácsit a hálózatával együtt, vissza Amerikába”. Éljenzés, ünneplés.

Majd Orbán újra azt hangsúlyozta, hogy a tét gyakorlatilag Magyarország és a magyar nép eltűnése: „magyarok nélkül rosszabb hely lenne a világ, van jogunk a létezésre“, tisztázta, majd hozzátette: újra és újra győzni fogunk, mert Magyarország a magyaroké.

Egy másik nézőpontból persze a tét az, hogy ez a szánalmas, Petőfiékhez méltatlan kuncsorgás a szavazatokért, mire lesz elég.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?