Orbán zárt körben megmondta, hová nem érdemes tartozni

  • narancs.hu
  • 2023. január 7.

Belpol

Politikai igazgatója pedig megírta a Mandineren: az új nyugati tömbhöz.

Orbán Viktor miniszterelnök még karácsony előtt, a Széll Kálmán alapítvány vacsoráján előadást tartott arról, szerinte milyen kihívások és lehetőségek állnak Magyarország előtt a következő évtizedben. Ez zárt körű esemény volt, de a miniszterelnöki beszéd lényegét Orbán Balázs politikai igazgató összefoglalta és megírta a Mandineren.  

Tehát a kormányfő szerint Magyarországnak a közepesen fejlett országok közül fel kell zárkóznia a fejlett államokhoz, és Közép-Európán belül „regio­nális középhatalmi státuszt” kellene elérnie, és ez nehéz.  

„Tehát ez olyan feladat, amelyet Magyarországnak menetből kell teljesítenie, különben a kitörés feltételei elpárolognak, az időablak bezárul. További nehézségeket – vagy éppen lehetőséget – jelent hazánknak, hogy mindezt a fejlődési pályát egy széttöredezett világrend mellett kell bejárnia” – fogalmaz Orbán Balázs. Az új rend „kontúrjai” alapján arra számít, visszaállnak a hidegháború idején jellemző blokkok, a nemzetközi kapcsolatépítés és kereskedelem visszaesik, és ebben a helyzetben Magyarország  jelentéktelenné válhat. „A fenti, kétkomponensű problémára jelenthet választ az összekapcsoltságon alapuló modell, amely Magyarország felzárkózási stratégiájaként szolgál már most is” – írja.

A kormány abból indul ki, hogy kifulladt a globalizáció neoliberális modellje, amely  „unipoláris”, az Egyesült Államok átal vezetett világrend. Ebben a piaci szereplők spontán módon létesíthettek üzleti kapcsolatokat. A szabályozatlanság és az állami kontroll hiánya miatt a káros hatásokat nem lehetett csillapítani, és innen nézve érthető meg a 2008-as gazdasági válság. Az is a neoliberális modell gyöngéje volt, hogy az ipar helyett a szolgáltatás fontosságát és a profitot helyezte középpontba, ezért épült le a nyugat fejlett ipari kapacitása, ezért erősödött meg Kína. Azt, hogy ez nem csak egy sima válság volt, hanem az egész világrend átalakulásának kezdete, a magyar jobboldal már akkor felismerte. Ezt a tézist támasztotta alá Orbán szerint mindaz, ami utána következett, a migráció, a brexit, Trump győzelme és a világjárvány hatása.

„A pontot az i-re a 2022-ben kitörő ukrán–orosz háború tette fel, amely egyértelművé tette, a jelenlegi nyugatközpontúság nem tartható fenn, mivel a Nyugat kihívói megerősödtek, nem kis részben épp a liberalizált kereskedelem és gazdaság miatt” – írja Orbán Balázs.

Írása szerint a jelenségekre az USA által vezetett Nyugat úgy reagál, hogy megszakítja, gyengíti a kapcsolatait. Így  jönnek létre újból a blokkok, egymás mellett létező, hierarchikus hálózatok, és „egy ilyen felállásban minden gazdasági, politikai és kulturális transzfer a tömbök vezető államain keresztül zajlik. Ezek képezik a blokkok centrumát, az egyes, a centrumok alá tartozó, csomópontként értelmezett országoknak pedig csak a periféria szerepe jut”. Ez a magyar kormányfő szerint rossz az Európai Uniónak, mert a blokkok központja nem csak a kapcsolatokat ellenőrzi, hanem maga akarja elosztani az erőforrásokat is, és ha zavar lép föl, annak hatásait a periféria országai szenvedik meg a leghamarabb.

A megoldás Orbán Viktor szerint az, hogy Magyarországnak ki kell maradnia ebből a blokkosodásból, mert ha benne marad, eljelentéktelenedik, ezt történelmi példák igazolják. 

„A kapcsolatok szétvágása helyett az összeköttetések fokozása az érdekünk, ugyanis ez következik Magyarország történelméből, földrajzi helyzetéből és kulturális adottságaiból. Nem véletlen, hogy olyan gondolkodók, mint Széchenyi István vagy Teleki Pál, a Nyugat és a Kelet közötti közvetítésben látták felemelkedésünk kulcsát. Minden, ami ezzel ellentétes, számottevő problémát okoz nekünk. Ilyen a háború és a gazdasági szankciók is, mert járhatatlanná teszik a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelmi útvonalakat. Ebből következik az is, hogy megnőtt a Balkánon keresztül vezető, nekünk déli, valójában az egyetlen nyitva maradt kelet–nyugati útvonal, illetve az annak mentén fekvő országok stratégiai jelentősége Magyarországtól Törökországon át egészen Üzbegisztánig” – érvel az írás.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk