LMP: Ne épüljön nálunk több akkumulátorgyár!

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. január 7.

Belpol

A párt szerint az autó- és akkumulátorgyártás bővítése sérülékennyé teszi a magyar gazdaságot.

Az LMP azt követeli, hogy Magyarországon új akkumulátorgyárak ne épülhessenek, a már meglévőknél pedig ne történhessen bővítés, kapacitásnövelés.

Gál József, az ellenzéki párt szóvivője szombati budapesti – online is közvetített – sajtótájékoztatóján arról beszélt, pártja eleve elhibázottnak tartja, hogy Magyarország „gazdasági gerincét” az Orbán-kormány az autó- és akkumulátorgyártásra építse, mert ezzel sérülékennyé és kiszolgáltatottá vált a globális folyamatoknak. 

Gál szerint a Fidesz az ország gazdaságát egyoldalúan egy rendkívül energia- és vízigényes, számos környezeti veszélyt hordozó és magyar gyökerekkel nem rendelkező iparághoz köti. Az aszályos időszakokkal és vízhiánnyal küzdő Magyarországon az akkumulátorgyárak falják a vízkészleteket, egy-egy ilyen gyár egy egész településnyi energiát felemészt – fejtette ki a szóvivő.

Gál József emlékeztetett, országszerte a lakosság számos helyen tiltakozik, azonban „a kormány erre fittyet hányva még az ünnepek alatt is folytatta az engedélyeztetési eljárásokat” Győrben, Debrecenben és Komáromban.

Szólt arról is, hogy Debrecenben jövő hétfőn és január 20-án is közmeghallgatást tartanak az ott létesítendő akkumulátorgyárról, ezeken az eseményeken az LMP is ott lesz. Január 12-én az LMP lakossági fórumot is tart Debrecenben.

Az LMP szerint a kormánynak a környezetszennyező és nagy vízigényű gyárak helyett a kis- és középvállalkozókat kellene támogatnia és fejlesztenie.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.