Orbán: "mi vagyunk Európa jövője" és "készen is állunk erre a küldetésre"

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. november 17.

Belpol

A kormányfő azt hangsúlyozta, "közép-európai demokraták vagyunk", ezért védelmünkbe kell vennünk a nemzetállami szuverenitást, "mert ha lemondunk róla, azzal a demokráciának is vége lesz".

Kellő szerénységgel, de 30 év teljesítményének önbizalmával és az európai helyzet ismeretében mondhatni, hogy 30 éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma már azt látni, hogy "mi vagyunk Európa jövője", és "készen is állunk erre a küldetésre" – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Prágában a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen.

A prágai Nemzeti Múzeumban tartott rendezvényen a kormányfő beszédében kiemelte: mi közép-európaiak 30 éve megmutattuk, hogy "hazánkért és Európáért nemcsak meghalni, de élni és dolgozni is tudunk".

Már nemcsak sorsunk, de céljaink is közösek, "a közép-európai országok együttműködése a közép-európai emberek szívébe van írva", ezért az előttünk álló évek Közép-Európa, a V4 sikereiről fognak szólni – vélekedett.

Orbán kifejtette, "népeink sorsfonala sokszor fonódott össze az elmúlt ezer évben", a második világháború vége óta pedig sorsközösségben is élünk, mert 1945 után a csehek, a szlovákok és a lengyelek "ugyanazt kapták jutalmul, mint amit mi magyarok kaptunk büntetésül, szovjet diktatúrát".

A miniszterelnök felidézte, a nyolcvanas években a magyar fiataloknak a cseh és a lengyel antikommunista ellenállás volt a példa, amelynek segítségével a magyarok is hozzákezdtek a kommunista rendszer lebontásához.

Úgy vélte, ma már világos, hogy "'68-asnak lenni gyökeresen mást jelent Nyugaton és Közép-Európában". A nyugati '68 felszámolná a szabad nemzetállamokon és keresztény kultúrán nyugvó európai világot, ezzel szemben "a mi '68-unk" éppen ezek visszaszerzését és megvédését akarja – fogalmazott. Hozzátette, a közép-európai '68 üzenete ma is az, hogy "mi akarunk dönteni a saját sorsunkról", szabad nemzetként akarunk élni, "nem pedig birodalmi tartományként vagy birodalmi alattvalóként".

A kormányfő azt hangsúlyozta, "közép-európai demokraták vagyunk", ezért védelmünkbe kell vennünk a nemzetállami szuverenitást, "mert ha lemondunk róla, azzal a demokráciának is vége lesz".

Orbán Viktor szerint ma sem valami új ideológiai rendszerre van szükség, és ha javítani akarunk mai európai világunkon, akkor "egyszerű emberi dolgokra van szükségünk". Arra, hogy saját közép-európai életünket élhessük, hogy tisztelhessük és megvédhessük családjainkat, élvezhessük szabadságunkat, szerethessük hazánkat és büszkék lehessünk nemzetünkre – sorolta.

A közép-európaiaknak van saját nyelvük, a szabadság, a függetlenség és az egymás iránti szolidaritás nyelve. Ez a nyelv az európai népek nagy családjában önálló és határozott hangot ad nekünk, és ennek köszönhető, hogy Közép-Európa ma nemcsak földrajzi fogalom, hanem politikai, gazdasági és kulturális valóság – hangoztatta a miniszterelnök.

A megemlékezésen felszólaltak a visegrádi országok miniszterelnökei, Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő, valamint Wolfgang Schäuble, a német Bundestag elnöke.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.