Jelentősen át kell alakítani egy műemlék épületet a Pénzügyminisztérium Várba költözéséhez

  • narancs.hu
  • 2019. november 17.

Belpol

Nem elég nagy az épület, ezért a kormány kiegészítené egy új épületrésszel.

Komoly munka folyik a Várban, hogy a Pénzügyminisztérium elfoglalhassa egykori székhelyét. Ám akadt némi probléma.

Nemrég derült ki, hogy a tervezett 26 milliárd helyett 47,5 milliárd lesz a végösszege a minisztérium elköltöztetésének.

Majdnem kétszer annyiért költöztetik a Pénzügyminisztériumot a Várba, mint ahogy tervezték

Belefér.

Ez persze még nem jelent valódi problémát, jut rá az adófizetők pénzéből.

Most viszont úgy néz ki, műemlékvédelmi, építészeti kérdés merült fel a költözés miatt. A kormány terveiben ugyanis az szerepel, hogy az 1901-04 közötti állapotnak megfelelően állítják helyre a Fellner Sándor-féle épületet. Jelenleg nem ezt a formáját mutatja az épület, mert a második világháborúban megsérült, és 1962-re jóval puritánabb módon újították föl: egy emelettel alacsonyabb lett, tornyok és díszes tetőszerkezet nélkül – írja a hvg.hu.

A lap megkérdezett műemlékvédelmi szakembereket, akik szerint mindez azért jó, mert a Fellner-féle épület kirítt a polgárias környezetből, a puritánabb megoldással pedig jobban érvényesül a Mátyás-templom és környezete. Vagyis jó volt a korrekció.

Éppen ezért bírálták a kormány most megvalósuló tervét a művészettörténészek, szakemberek és maga az Unesco is. Utóbbi aggályaira februárig kell válaszolnia a kormánynak, különben Budapest világörökségi besorolását kockáztatja.

A probléma csak az, hogy az épület nem elég nagy a Pénzügyminisztériumnak, a jelenlegi 2 ezer dolgozójának csak a fele férne el, ezért az egyik udvarra egy új épületrészt kell építeni.

A hvg.hu úgy tudja, a Hess András tér felőli emeletes Fortuna-ház mögötti udvar teljesen beépül majd egy nagy, négyzet alapú tömbbel. Itt volt egy műemléki védettségű levéltári tömb, ezt a lap felvételeinek tanúsága szerint már lebontották, ennek helyén épülnek majd a hiányzó irodák.

Ily módon a kormány maradandó átalakítást végzett műemléki környezetben.

A kerület új polgármestere, V. Naszályi Márta bár egyeztetne a kormánnyal, nincs sok illúziója. A Pénzügyminisztérium Várba költözésével egyértelműen oly mértékben nőne meg a Várnegyed forgalma, hogy azt a terhelést a polgármester szerint nem viseli el a Vár.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.