Ordasok közt: A "tudós"

  • Ungváry Krisztián
  • 2006. november 23.

Belpol

Hírt adott a sajtó arról, hogy a közismert antiszemita publicista, a Ku-Klux-Klan volt vezetője, David Duke könyvének megjelenése alkalmából Magyarországra látogatott.

Hírt adott a sajtó arról, hogy a közismert antiszemita publicista, a Ku-Klux-Klan volt vezetője, David Duke könyvének megjelenése alkalmából Magyarországra látogatott. A Zsidó szupremácia - zsidókérdés amerikai szemmel című munkáját a szerző előadókörúton mutatja be. A bemutatkozás Csurka István kíséretében és a Magyarok Világszövetsége zsúfolásig megtelt székházában zajlott. Arról sajnos nem esett szó, hogy Duke hazájában nemcsak fajgyűlölőként közismert, hanem köztörvényes bűncselekményeket (pl. sikkasztás) is elkövetett, amikért börtönbe is kellett vonulnia - magyar programjának rendezőit és a Magyarok Világszövetségét ez nem zavarta.

A könyvet fordító és bemutató Tudós-Takács János neve elsőre nem mond sokat. Internetes keresés alapján is csak annyit tudunk róla, hogy ő a Pannon Front című, öndefiníciója alapján "ultrakonzervatív és ultrajobboldali", valójában nemzetiszocialista és nyilas eszméket népszerűsítő lap egyik szerzője, valamint David Irving műveinek hazai fordítója.

Tudós-Takács Jánost azonban néhányan jól ismerték. Például a nemrég elhunyt munkáspárti Zalai Emil, aki őt "Lázár" fedőnéven az 1960-as években "egyházi vonalon foglalkoztatta". A BM-ben III/III-as alosztály-vezetői poszton szorgoskodó Zalai (ügynökein keresztül évtizedeken át emberek tucatjainak megnyomorítója) nyilván pontosan tudta, hogy az akkor még csak Takács János miért lett lelkes besúgó, de bűntársa lévén erről mélyen hallgatott.

Takács János 1936-ban született, 18 évesen kispap lett, de 1959-ben kizárták a szemináriumból, mert a szeminaristák többségével együtt ő is megtagadta az Állami Egyházügyi Hivatal által kiagyalt békepapi nyilatkozatok aláírását. Részt vett a titkos teológiai képzésen, majd a domonkosok házi teológiai képzésében - titokban szentelték fel. Ez eddig mind mellette szólhatna, ha egyházi tevékenysége nem fundamentalista gyökerekből táplálkozott volna, amiért is a II. Vatikáni Zsinatnak és minden újításnak heves ellenzője lett. Labilis személyiségjegyei mellett már ekkoriban kiütközött rajta notórius antiszemitizmusa is. Valószínűleg ez lehetett az a pont, ahol az állambiztonságnak sikerült őt munkára motiválnia. Takács antiszemitizmusa heveny konzervativizmussal párosult, és ezért még az állambiztonsággal is szívesen együttműködött az általa túl liberálisnak tekintett progresszív egyházi személyek ellen. Paptársára, Hagemann Frigyesre állították rá, akiről azt gondolta (egyébként tévesen), hogy zsidó származású, és a legképtelenebb rágalmakat terjesztette róla. Hagemann Frigyes bűne emellett még az volt, hogy kiscsoportos közösségeket szervezett és helyeselte a vatikáni zsinat újításait, sőt továbbiakat is helyeselt volna. Jellemző, hogy a jelentéseiben még Hagemann ama tulajdonságát is negatívan interpretálta, hogy "nem iszik". Aljasságában nem volt egyedül. Ügynöktársa "Feledi Zsolt", az antropológusként közismert Kiszely István nemrégiben már másodszor kérte felvételét a Vitézi Rend nemzetvédelmi tagozatába, nem zavartatva magát attól, hogy öt vaskos kötetet kitevő jelentéseit az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában bárki megtalálhatja. Kettejük besúgásainak része volt abban, hogy Hagemann Frigyes öt év börtönbüntetést kapott. Ennek kétharmadát letöltötte, és rabsága alatt egész életét végigkísérő egészségkárosodást szenvedett.

Tudós-Takács azonban nem csak ezzel tette magát ismertté. A Magyar Nemzet 1970. május 28-i száma A sikkasztó álmagántanár üzelmei címmel tudósított arról, hogy Takács a Bizományiban kölcsönzött tárgyakat adott el, és egy ilyen alkalommal derült ki, hogy személyi igazolványába hamis adatokat írt be, és a metafizika, filozófia doktorának, egyetemi adjunktusnak adta ki magát. Feltehetően így került eredeti neve elé az általa választott "Tudós" előtag is. Sajátos módon az egyházi történetírás egyes képviselői ennek ellenére mártírként igyekeznek beállítani. Tomka Ferenc az Új Ember 2004. április 4-i számának A perek című cikkében például őt is említi, mint az 1971-es, domonkosok elleni politikai eljárás egyik "áldozatát". Szabadulása után a rendből kilépett, megnősült, és rendje világi mozgalmába is bekapcsolódott. Minden bizonnyal fel nem dolgozott saját élményei adják az alapot ahhoz az előadáshoz, amelyet néhány nap múlva a Vér és Becsület kulturális egyesület szervezésében fog tartani Kádár erkölcsi züllesztése címmel.

Mindez nem volna említésre méltó, ha nem zengene az utca mindennap az antikommunista szólamoktól, ha a "mérsékelt jobboldal" bizonyos alakjai nem lépnének fel együtt ezekkel az emberekkel. Tudós-Takács előadhat a Magyar Szigeten, és Ugró Miklósnak, a Magyar Nemzet cikkírójának eddig nem okozott gondot az, hogy az említett nyilas eszméket népszerűsítő Pannon Frontban is publikál. Lelkes fogyasztóikat nyilván nem zavarja a megtévedt propagandisták előélete sem.

Neked ajánljuk