Pert nyert a magyar állammal szemben az éheztetett család

  • narancs.hu
  • 2024. június 26.

Belpol

Az afgán anya ötéves és öt hónapos gyerekével 37 napon át volt a tranzitzónában 2017-ben. A sorstársaktól, karitatív szervezetektől kaptak enni, a menekültügyi hivataltól nem.

Pert nyert a magyar állammal szemben a strasbourgi bíróságon az afgán F. O. – írja a Telex a felperest képviselő Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatása alapján. 

F. O. és családja azért volt kénytelen elhagyni Afganisztánt, mert a családapa keresztény hitre tért.

A férfi és a legnagyobb gyerek menekült el először, Németországig jutottak. Később követte őket a várandós asszony az ötéves gyermekkel. Magyarországon menedékjogot kértek, és miután elkezdődött az eljárás, továbbmentek az apa után. Ausztriáig jutottak. Onnan Bulgáriába utasították ki őket, mert ott léptek be az Európai Unió területére. Ők ott nem láttak esélyt arra, hogy védelmet kapjanak, továbbindultak. Menet közben, Szerbiában született meg a baba.

F. O. két gyermekével 2017 júliusában jutott be Röszkén a tranzitzónába. Az asszony ismételt kérelmezőnek minősült, a gyerekekkel együtt a menekültügyi részen helyezték el őket. Ott 37 napon át voltak, ez hét nappal több, mint amit a törvény előír. A Magyar Helsinki Bizottság azt írja, „a jogellenes tranzitzónás fogva tartás egyik legvisszataszítóbb gyakorlata volt, hogy az idegenrendészeti körleten a felnőttek és az ismételt kérelmezők nem kaptak enni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól. F. O. és gyerekei is éheztek. Az asszonynak elapadt a teje, és bár a gyerekekre elvileg nem terjedt ki ez a szörnyű előírás, a baba nem kapott megfelelő tápszert sem. A családot sorstársaik embersége és a karitatív szervezetek ételadományai tartották életben”.

Később kiderült, hogy menekültkérelmük elbírálásában Németország az illetékes. Hivatalosan beutazhattak oda, védelmet kaptak, azóta is ott élnek. 

A család a történtek miatt 2018-ban az Emberi jogok Európai Bíróságához fordult, amely a múlt héten megállapította, a magyar állam tényleg jogot sértett, kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vetette alá az asszonyt és gyermekeit. A számukra megítélt jóvátétel mai árfolyamon 2 millió 977 ezer forint.

„Ismét bebizonyosodott, amire eleitől fogva figyelmeztettünk: a tranzitzónák szabályozása és gyakorlata gyakran jogszerűtlen volt és veszélyeztette az ügyfelek fizikai biztonságát. Ez is egy ilyen eset a sok százból, sok ezerből” – ezt Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje mondta, aki az eljárásban képviselte a családot.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."