Pert nyert a magyar állammal szemben az éheztetett család

  • narancs.hu
  • 2024. június 26.

Belpol

Az afgán anya ötéves és öt hónapos gyerekével 37 napon át volt a tranzitzónában 2017-ben. A sorstársaktól, karitatív szervezetektől kaptak enni, a menekültügyi hivataltól nem.

Pert nyert a magyar állammal szemben a strasbourgi bíróságon az afgán F. O. – írja a Telex a felperest képviselő Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatása alapján. 

F. O. és családja azért volt kénytelen elhagyni Afganisztánt, mert a családapa keresztény hitre tért.

A férfi és a legnagyobb gyerek menekült el először, Németországig jutottak. Később követte őket a várandós asszony az ötéves gyermekkel. Magyarországon menedékjogot kértek, és miután elkezdődött az eljárás, továbbmentek az apa után. Ausztriáig jutottak. Onnan Bulgáriába utasították ki őket, mert ott léptek be az Európai Unió területére. Ők ott nem láttak esélyt arra, hogy védelmet kapjanak, továbbindultak. Menet közben, Szerbiában született meg a baba.

F. O. két gyermekével 2017 júliusában jutott be Röszkén a tranzitzónába. Az asszony ismételt kérelmezőnek minősült, a gyerekekkel együtt a menekültügyi részen helyezték el őket. Ott 37 napon át voltak, ez hét nappal több, mint amit a törvény előír. A Magyar Helsinki Bizottság azt írja, „a jogellenes tranzitzónás fogva tartás egyik legvisszataszítóbb gyakorlata volt, hogy az idegenrendészeti körleten a felnőttek és az ismételt kérelmezők nem kaptak enni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól. F. O. és gyerekei is éheztek. Az asszonynak elapadt a teje, és bár a gyerekekre elvileg nem terjedt ki ez a szörnyű előírás, a baba nem kapott megfelelő tápszert sem. A családot sorstársaik embersége és a karitatív szervezetek ételadományai tartották életben”.

Később kiderült, hogy menekültkérelmük elbírálásában Németország az illetékes. Hivatalosan beutazhattak oda, védelmet kaptak, azóta is ott élnek. 

A család a történtek miatt 2018-ban az Emberi jogok Európai Bíróságához fordult, amely a múlt héten megállapította, a magyar állam tényleg jogot sértett, kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vetette alá az asszonyt és gyermekeit. A számukra megítélt jóvátétel mai árfolyamon 2 millió 977 ezer forint.

„Ismét bebizonyosodott, amire eleitől fogva figyelmeztettünk: a tranzitzónák szabályozása és gyakorlata gyakran jogszerűtlen volt és veszélyeztette az ügyfelek fizikai biztonságát. Ez is egy ilyen eset a sok százból, sok ezerből” – ezt Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje mondta, aki az eljárásban képviselte a családot.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.