Pert nyert a magyar állammal szemben az éheztetett család

  • narancs.hu
  • 2024. június 26.

Belpol

Az afgán anya ötéves és öt hónapos gyerekével 37 napon át volt a tranzitzónában 2017-ben. A sorstársaktól, karitatív szervezetektől kaptak enni, a menekültügyi hivataltól nem.

Pert nyert a magyar állammal szemben a strasbourgi bíróságon az afgán F. O. – írja a Telex a felperest képviselő Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatása alapján. 

F. O. és családja azért volt kénytelen elhagyni Afganisztánt, mert a családapa keresztény hitre tért.

A férfi és a legnagyobb gyerek menekült el először, Németországig jutottak. Később követte őket a várandós asszony az ötéves gyermekkel. Magyarországon menedékjogot kértek, és miután elkezdődött az eljárás, továbbmentek az apa után. Ausztriáig jutottak. Onnan Bulgáriába utasították ki őket, mert ott léptek be az Európai Unió területére. Ők ott nem láttak esélyt arra, hogy védelmet kapjanak, továbbindultak. Menet közben, Szerbiában született meg a baba.

F. O. két gyermekével 2017 júliusában jutott be Röszkén a tranzitzónába. Az asszony ismételt kérelmezőnek minősült, a gyerekekkel együtt a menekültügyi részen helyezték el őket. Ott 37 napon át voltak, ez hét nappal több, mint amit a törvény előír. A Magyar Helsinki Bizottság azt írja, „a jogellenes tranzitzónás fogva tartás egyik legvisszataszítóbb gyakorlata volt, hogy az idegenrendészeti körleten a felnőttek és az ismételt kérelmezők nem kaptak enni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól. F. O. és gyerekei is éheztek. Az asszonynak elapadt a teje, és bár a gyerekekre elvileg nem terjedt ki ez a szörnyű előírás, a baba nem kapott megfelelő tápszert sem. A családot sorstársaik embersége és a karitatív szervezetek ételadományai tartották életben”.

Később kiderült, hogy menekültkérelmük elbírálásában Németország az illetékes. Hivatalosan beutazhattak oda, védelmet kaptak, azóta is ott élnek. 

A család a történtek miatt 2018-ban az Emberi jogok Európai Bíróságához fordult, amely a múlt héten megállapította, a magyar állam tényleg jogot sértett, kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vetette alá az asszonyt és gyermekeit. A számukra megítélt jóvátétel mai árfolyamon 2 millió 977 ezer forint.

„Ismét bebizonyosodott, amire eleitől fogva figyelmeztettünk: a tranzitzónák szabályozása és gyakorlata gyakran jogszerűtlen volt és veszélyeztette az ügyfelek fizikai biztonságát. Ez is egy ilyen eset a sok százból, sok ezerből” – ezt Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje mondta, aki az eljárásban képviselte a családot.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.