A Magyar Helsinki Bizottság bangladesi ügyfelei még 2015. szeptember 15-én próbálkoztak legálisan a röszkei tranzitzónán keresztül Magyarországra bejutni, és itt menedéket kérni. Ekkor lépett hatályba a szerb–magyar határszakaszon az új jogi határzár. A két bangladesi ügyfelünk kérelmét eleve elfogadhatatlannak minősítették. Ők azonban megfellebbezték a döntést, így a rácsokkal elkerített, fegyveresekkel őrzött tranzitzóna zsúfolt konténereiben kellett kivárniuk, míg ügyükben bíróság dönt. Majd október első napjaiban szabálytalanul kézbesítették nekik a bíróság elutasító határozatát, és a magyar hatóságok Szerbiába kényszerítették őket.
| ||
A kormány máig ragaszkodik ahhoz, hogy a „tranzitzónában történő elhelyezés” nem fogva tartás. Pedig 1996 óta több olyan ítélet született a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely a magyarhoz hasonló megoldásokat jogellenes fogva tartásnak minősítette és megtiltotta őket. Ez esetben a fogva tartás jogellenessége már csak azért sem volt megkérdőjelezhető, mert arról a hazai hatóságok hivatalosan döntést semmilyen formában nem hoztak, így a személyes szabadságtól való megfosztás jogszerűségét magyar bíróság előtt nem vitathatták a menedékkérők.
A fogva tartás jogellenessége, az egész menekültügyi eljárás tisztességtelensége, valamint a magyar jogrendszeren belüli jogorvoslat teljes hiánya miatt döntött úgy Pohárnok Barbara, a Helsinki Bizottság ügyvédje, hogy a strasbourgi bírósághoz fordul. Megpanaszolták a menedékkérők Szerbiába történő kiutasítását és a védelemhez való hozzáférés megakadályozását.
A bíróság mai döntése világossá tette, a kormány állításával szemben a tranzitzónában történő elhelyezés fogva tartás, amellyel személyes szabadságuktól fosztják meg a kérelmezőket. És mivel nincs szabályozva, ezért jogellenes fogva tartásnak minősül.
| ||
A strasbourgi bírák hangsúlyozták, hogy összhangban korábbi döntéseikkel, a magyar tranzitzóna is az állam joghatósága alá esik, tehát nem „területen kívüli” intézmény, így ugyanazok a jogok illetik meg az itt elzártakat, mint más fogva tartási helyeken.
Ügyfeleink 23 napig voltak úgy bezárva, hogy a fogva tartásukról nem született hatósági döntés, így maga a fogva tartás és az elhelyezési körülmények ellen sem fordulhattak bírósághoz, nem volt lehetőségük hatékony jogorvoslatra. Őrizetüknek nem volt jogalapja.
A bíróság az is kiemelte, hogy Szerbiába történő visszaküldésük is jogellenes volt, és az egész menekültügyi eljárás is több ponton jogot sértett. Ezt a helyzetet a hatóságok eljárási hibái tovább súlyosbították.
Önmagában az, hogy a kormány rendeletben deklarálta, hogy Szerbiát biztonságos országnak tekinti, a menekültügyi eljárásban még nem elégséges érv a védelem megtagadására és a visszaküldésre, mert a döntésénél figyelembe kellett volna venni nemzetközi szervezetek és civil szervezetek jelentéseit is.
| ||
A múlt héten elfogadott törvénymódosítás nyomán gyakorlatilag a menedékkérők egyetlen elhelyezésének számítanak majd a tranzitzónák, amelyekben a strasbourgi bíróság mai ítélete szerint eddig is megsértették a menedékkérők alapvető emberi jogait.
Múlt pénteken Áder János köztársasági elnököt levélben kértük arra, hogy súlyos alkotmányellenessége miatt ne írja alá a törvénymódosítást. A strasbourgi bíróság mai ítélete végképp egyértelművé tette, hogy a törvény nem léphet hatályba, és amennyiben mégis aláírja az államfő, az összes tranzitzónában fogva tartott menedékkérő a strasbourgi bírósághoz fordulhat, és Magyarország jelentős sérelmi díj kifizetésére kényszerül.
A mai ítélet ugyan nem jogerős, és a kormánynak lehetősége van a Nagykamarához fordulni, de a kikristályosodott ítélkezési gyakorlat nem teszi valószínűvé az eljárás folytatását.
