Átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén – ez derült ki a 2015-ös PISA felméréséből, amelynek kedden tette közzé újabb eredményeit az OECD.
A kollaboratív problémamegoldó készségeket most vizsgálták először. A legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ, de az élbolyban van Dél-Korea, Kanada, Észtország és Finnország is. A lista végén Tunézia (382), Brazília (412) és Montenegró (416) áll.
Az OECD-átlag kereken 500 pont; a magyar diákok 472 pontot értek el. A vizsgált térségbeli országok közül Csehország, Észtország, Horvátország és Szlovénia megelőzte Magyarországot, viszont Bulgáriánál, Litvániánál és Szlovákiánál jobban szerepeltünk.
Míg az ausztrál, japán, dél-koreai és amerikai diákok sokkal jobban teljesítenek az együttműködő problémamegoldás terén, mint ahogy az a természettudományos tantárgyak, a szövegértés és a matematika pontszámaik alapján várható lenne, Magyarországon épp ellenkező a helyzet.
Az OECD-országokban a diákok 7,9 százaléka nyújtott csúcsteljesítményt, a leggyengébben teljesítők aránya 5,7 százalék volt. Magyarország esetében ez a két szám 3,3 és 8,7 százalék. Az elért teljesítmény Magyarországon kimagaslóan erős összefüggést mutatott a diákok és az iskolák társadalmi-gazdasági helyzetével.
A PISA-tesztek tantárgyi eredményeit már tavaly év végén közölte az OECD, akkor kiderült, szövegértésből és természettudományból akkorát romlott a magyar 15 évesek teljesítménye, mint soha korábban. Palkovics László oktatási államtitkár lapunkban magyarázta a bizonyítványt.
„Nyolc év Magyar Bálint után"
Nem kell sokkot kapni a PISA-tesztek lesújtó eredményétől, a hanyatló tendencia nem a 2010 utáni oktatási reform következménye - véli Palkovics László. Az új alaptantervhez és az átalakított Klikhez nagy reményeket fűz. Magyar Narancs: A miniszterelnök egyelőre nem kommentálta nyilvánosan a 2015-ös PISA teszteredményeket. Önnel beszélt már erről?
