Franciaországban a rendőrség eltávolított 200 illegális bevándorlót egy párizsi templomból, amelyet a bevándorlási törvény tervezett szigorítása miatti tiltakozásul foglaltak el. Debré belügyminiszter mindenképpen el akarja fogadtatni a szigorítást a parlamenttel, mert szerinte csak az illegális bevándorlás elleni harccal lehet igazán visszaszorítani a rasszizmust.
Vajdaság: új párt Újabb magyar politikai szervezet alakult a Vajdaságban. A Vajdasági Magyar Demokrata Pártba főleg azok léptek be, akik elhagyták a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét, miután annak elnökét, Ágoston Andrást tavaly decemberben leváltották. Ágoston, aki most az új párt vezetője, azzal vádolta meg a magyarországi vezetést, hogy jelentős részt vállalt a VMDK szétverésében, mivel félt annak autonómiatörekvéseitől. A kisebbségi autonómia és az európai integráció azonban összehangolható - mondta Ágoston, hozzátéve: céljuk, hogy valódi többpártrendszert építsenek ki a vajdasági magyarok számára.
ÉT: megállapodások Horn Gyula miniszterelnök a pénzügyi és a munkaügyi tárca vezetőjének kíséretében az Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén megegyezett a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, hogy a tb-önkormányzatok mandátumuk lejártakor delegálás útján újuljanak meg. A tb-vagyont kezelő testületek tagjainak megbízatása májusban jár le, az új nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzatban a szociális partnerek megállapodása szerint a kormány tagként nem vesz részt, csak a munkaadók, a munkavállalók, valamint a nyugdíj-biztosítási önkormányzatban a nyugdíjasok képviselői foglalnak majd helyet. A mielőbb beterjesztendő jogszabály-módosításnak tisztáznia kell a két közgyűlés létszámát és döntéshozatali rendszerét. A szociális partnerek ezentúl rendszeresen egyeztetnek majd az EU-csatlakozás kérdésében.
ÁPV Rt.: lemondás A Világgazdaság című napilap értesülése szerint lemondott posztjáról Puskás Sándor, az ÁPV Rt. 11 tagú felügyelőbizottságának (fb) elnöke, akit az fb tagjai kértek fel távozásra. Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy fb-tagok Puskást is felelősnek tartják a Szokai-Tocsik-ügyért - a Kormányzati Ellenőrzési Iroda tavaly októberben kezdeményezte is az fb visszahívását, de a tagokat delegáló szervezetek erre nem láttak okot. Mások szerint Puskásnak azért kellett mennie, mert a kormány felelősségét is felvetette az ÁPV-sikerdíjügyben.
Románia: gyorsítás Fél éven belül érezhető lesz a súlyos megszorító intézkedések jótékony hatása - nyilatkozta Victor Ciorbea román kormányfő néhány nappal azután, hogy az új bukaresti vezetés a súlyos gazdasági válság miatt "gyors és átfogó sokkterápiát" jelentett be. A kabinet radikálisan fel akarja gyorsítani a privatizációt, szinte teljesen felszabadítják az árakat, a pénz- és tőkepiacokat, bezárják a veszteséges üzemeket. Ciorbea szerint már eddig is történtek kisebb reformok, de most egyszerre valósítják meg a stabilizációt, a privatizációt és a szerkezetváltást, és emiatt sikeres lesz az átalakulás. Románia a tervek szerint márciusban, a kis- és közepes vállalatokkal kezdi meg a privatizáció gyorsítását.
Sikkasztók elleni eljárások Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a Művelődési Minisztérium egykori főosztályvezetőjét, aki a tárca részéről aláírt egy olyan szerződést, amely alapján 300 millió forintot utaltak át az Ok-tat Kft.-nek. A cég egy továbbképzési pályázaton nyerte az összeget a minisztériumtól, azonban a pályázat elbírálásakor a cég bejegyzési kérelmét még be sem adták, a pénz pedig rövidesen továbbvándorolt több számlára, és a rendőrség azóta sem akadt nyomára. Ügyészség elé került a CM-Klinika Rt. ügye; az Országos Egészségbiztosítási Pénztár volt főigazgató-helyettese ellen hanyag kezelés a vád: Illés Béla 150 millió forintot utalt át a cég számlájára, a klinika azonban nem kezdett működni, és a pénzből csak 20 millió forint került elő.
Bizottsági meghallgatás A Fidesznek és az MDF-nek 1992-ben juttatott ingatlanok ügyét vizsgáló parlamenti bizottság előtt Tocsik Márta nem tudta tényekkel alátámasztani azt a Népszava-nyilatkozatát, amely szerint információi vannak a Fidesz egyik székházának eladásáról. Az ÁPV Rt.-től 800 millió forint sikerdíjat kapott jogásznő a zárt ülésen azt mondta: csupán "reggeli kávézás során beszélt valakivel erről az ügyről", majd kapcsolatba került Selmeczi Gabriella fideszes képviselővel, amit utóbbi cáfolt. A testület tagjai szerint Tocsiknak nem voltak érdemi információi, és megbízást sem kapott a párttól. A bizottság egyébként "államtitok-sértés gyanúja" miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, miután a Népszabadság az ingatlanjuttatás körülményeiről szóló részleteket közölt egy 1992-es februári kormányülés titkosított jegyzőkönyvéből.
Erősödő határőrizet Éles vitát váltott ki a parlamentben a határőrizeti törvény vitájának megkezdése: az FKgP és a KDNP szerint az, hogy az előterjesztés szerint a határőrség nyomozati feladatokat is kapna, összemosná a testületet a rendőrséggel és a titkosszolgálatokkal, mert ezek feladata a nyomozás. A kisgazdapárt képviseletében Lányi Zsolt kijelentette: ha a törvényt beterjesztett formájában fogadja el az Országgyűlés, a határőrség a "belügyminiszter magánhadseregévé válhat", és a testületet belpolitikai célokra is fel lehetne majd használni. Ausztria eközben 400 fővel megerősítette keleti határainak védelmét, így a magyar-osztrák határon mintegy 1900 osztrák határőr teljesít szolgálatot.
Magyarország kimarad? Budapest semmilyen hivatalos NATO-forrásból vagy nyugati fővárostól nem kapott olyan információt, amely szerint Magyarország nem, csak Csehország és Lengyelország kerülne be a NATO-bővítés első körébe. Így reagált a magyar Külügyminisztérium arra a belga hírügynökségi jelentésre, amely magukat megnevezni nem kívánó NATO-vezetők nyilatakozataira alapozva közölte e lehetséges szcenáriót. Kovács László külügyminiszter határozottan cáfolta a hírt, Szentiványi Gábor külügyi szóvivő pedig közölte: a névtelenség az információ komolytalanságára utal. Jacques Chirac francia elnök egyébként bejelentette: már a NATO júliusi madridi csúcstalálkozóján javasolni fogja, hogy Csehországon, Lengyelországon és Magyarországon kívül Romániának is ajánlják fel a csatlakozási lehetőséget.
Változás Belgrádban A helyhatósági választási eredmények meghamisítása ellen 14 szerbiai városban közel három hónapig tartott ellenzéki megmozdulások után Zoran Djindjic, a Demokrata Párt elnöke lett Belgrád főpolgármestere. A politikus hangsúlyozta, hogy a polgármesteri hivatal kupoláján lévő vörös csillag levétele nemcsak a kommunizmus távozását jelenti, hanem azt is, hogy Belgrád a jövőben sohasem lesz egy ideológia rabja. A parlament végül törvényben mondta ki az Együtt pártszövetség abszolút győzelmét, és így az ellenzék több mint ötven év után először vette kézbe Belgrád vezetését. A tüntető diákok továbbra is követelik a választási csalások és a rendőri erőszak felelőseinek megbüntetését.
Jelcin optimista Az orosz elnök azt reméli, hogy a jövő hónapban esedékes orosz-amerikai csúcstalálkozón sikerül kompromisszumra jutni a NATO keleti bővítéséről. A Moszkvában tárgyaló Madeleine Albright amerikai külügyminiszternek Borisz Jelcin ugyanakkor megerősítette, hogy Moszkva továbbra sem ért egyet a kelet-európai országok felvételével a katonai szövetségbe. Előzőleg kiderült, Oroszország olyan megállapodást akar kötni a NATO-val, amelyet a tagállamoknak is törvénybe kellene iktatniuk, vagyis kötelező érvényű lenne az Észak-atlanti Szövetség valamennyi országában. A NATO-bővítésről tárgyalt Brüsszelben Javier Solana NATO-főtitkár és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter is - tudatta egy rövid NATO-közlemény, de semmilyen részlettel nem szolgált.
Szigorodó törvénykezés A jövőben súlyosabban büntetnék azt, aki bűnszervezet tagjaként követ el egyes bűncselekményeket. Vastagh Pál igazságügy-miniszter szerint a kormány a hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) jövőbeni módosítása során az élet elleni és erőszakos bűntettek esetében felemelné a kiszabható büntetések felső határát, és szigorítaná az életfogytig tartó szabadságvesztés szabályait. Ezután a feltételes szabadságra bocsátás - a jelenlegi 15 helyett - is csak 25 év elteltével válik majd lehetségessé. Az emberölésnél, a rablásnál és a nagyobb kárt okozó gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeknél a bíróság nem mérlegelheti az enyhítő körülményeket. Önállóan büntethetővé válna a gyermekpornográfia, a bűnszervezet létrehozása és valószínűleg a házasságon belüli erőszak is. Kónya Imre (MDNP) a Narancsnak elmondta: a fentiek "hiányos és rossz változatát képezik a néppárt azon törvénycsomagjának, melyet a parlament a kormány ellenzése dacára már tárgyalt, majd puccsszerűen leszavazott".
Morze
Az Egyesült Államok támogatja, hogy Japán az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja legyen. Egyebek között erről beszélt az amerikai külügyminiszter, amikor Ikeda japán külügyminiszterrel tárgyalt Tokióban.
Kohl német kancellár cáfolta, hogy nagykoalícióra készülne az ellenzéki szociáldemokratákkal. Kohlt az utóbbi hetekben élesen támadják a munkanélküliség drasztikus emelkedése és a kormány szociális szigorító intézkedései miatt.
Prodi olasz kormányfő közölte: kormánya sohasem fogja kiszolgáltatni az emberek egészségét a piacgazdaságnak. A posztkommunista PDS kongresszusán Prodi az "alapvető szociális háló" megőrzése mellett érvelt, és élesen kikelt az Északi Liga szeparatista tervei ellen.
Drámai méreteket öltött a kenyérhiány Bulgáriában. Közben a Világbank felszólította a bolgár kormányt a gabonaárak felszabadítására. Az ország gabonatartalékai már csak 20 napra elegendők.
Albániában harmadik hete vonulnak fel az összeomlott országos piramisjáték áldozatai: a tüntetők pénzük visszaadását és a kormány lemondását követelik.
Leváltották posztjáról a szélsőségesen magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt első számú vezetőjét, Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. A párt egyik vezetőségi tagja még a szervezet "európai liberális párttá" válását is megpendítette.
Várhatóan március közepén hallgatja ki a Budapesti Ügyészségi Nyomozóhivatal Boldvai Lászlót, az MSZP pénztárnokát, akinek a Szokai-Tocsik-ügyben való érintettsége miatt nemrég felfüggesztették képviselői mentelmi jogát.
Tizenötezer forint volt a létminimum 1996-ban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentéséből; tavaly a reáljövedelmek 4-5 százalékkal csökkentek, a fogyasztás 2 százalékkal esett vissza.
Az indiai Orisza államban mintegy 200 ember vesztette életét egy hindu vallási ünnepség közben keletkezett tűzvész következtében. A tüzet a rendőrség szerint rövidzárlat okozta.
Öko
Ukrajna mindenképpen befejezi a rovnói és a hmelnyickiji atomerőmű új reaktorblokkjainak építését, még a beígért nyugati segítség híján is - közölte Kosztenko környezetvédelmi miniszter. A blokkok 70-80 százaléka készen van, a befejezés 1,2 milliárd dollárba kerül.
Fehérorosz határőrök radioaktív sugárzást kibocsátó dollárbankjegyeket tartalmazó táskára bukkantak egy üzletember autójában a lengyel határon. A 30 ezer dollárnyi pénzköteget egyébként legálisan hozták át Moszkvából. Az üzletember és sofőrje visszatért Moszkvába, hogy segítsék a nyomozást.
Az orosz atomenergetikai minisztérium bővíteni akarja együttműködését azokkal a volt szocialista országokkal, ahol a Szovjetunió reaktorokat épített. Moszkva főként korszerűsíteni szeretné az atomerőműveket.
400 tonna nyersolaj ömlött a Volga folyóba azután, hogy a Szamara hegységben meghibásodott egy kőolajvezeték. A 15 atmoszféra nyomás alatt álló csőből további 800 tonna nyersolaj ömlött ki, ennek egy része érte el a folyót.
Franciaország legnagyobb szélerőművét avatták fel a hét végén a Dunkerque kikötőjét védő gáton. A létesítményben kilenc, 30 méter magas széltorony termeli az elektromosságot.
A garéi veszélyeshulladék-tároló felszámolása érdekében aláírásgyűjtésbe kezdett Pécsett, Harkányban és Siklóson az MDF Baranya megyei szervezete. Garé határában 62 ezer fémhordóban halogéntartalmú anyagokat őriznek.
Nem vegyszeres gyomirtás okozta a Balaton déli partján álló platánfák tavalyi pusztulását. A vizsgálat szerint a talajvízviszonyok megváltozása és a fák lombkoronáinak csonkítása okolható kiszáradásukért.
Média és környezet címmel rendezett hat előadásból álló kurzust a Soros-féle Közép-európai Egyetem Környezettudományi Tanszéke. A sorozatot, amely a környezetszennyezés és a zöld mozgalmak médiamegjelenésével foglalkozik, Sükösd Miklós szociológus, lapunk volt főmunkatársa tartotta.
