Kistermelők a kormány ellen Forgalomlassító demonstrációt kezdenek a hét közepén, némileg kibővített követelésekkel a mezőgazdasági kistermelők, akik a határátkelőhelyek közelében, valamint a főváros felé vezető utakon kívánnak konvojokban haladni, így lassítva a forgalmat. A fő szervező kiskőrösi Metész nyilatkozata szerint már a "nemzetrontó liberál-bolsevista kormányzat népnyúzó gazdaságpolitikája" ellen emelik fel szavukat a tüntetők. Némely mezőgazdasági érdekvédő szervezet viszont óva intett attól, hogy a tiltakozások politikai felhangot kapjanak, valamint hogy a polgári engedetlenség határát súrolják, és felhívták a kormány figyelmét az érdekegyeztetés politikai semlegességének fontosságára is. Az FKgP után már a MIÉP vezetősége is kinyilvánította, hogy támogatja a tüntetőket törekvéseikben; a kormány ugyanakkor nem kíván tárgyalni a kistermelők képviselőivel.
Albánia: élelmiszerhiány fenyeget Viszonylagos nyugalom után a hét végén ismét lövöldözések kezdődtek Albániában; ennek hatására újra menekültekkel teli hajók indultak meg Olaszország kikötői felé. Az olasz hatóságok alaposan alábecsülték az albán menekültek várható számát, ezért a hét közepén szükségállapotot rendeltek el Olaszországban a menekülthullám okozta állapotok miatt. Róma sürgeti az Európai Uniót, hogy - megfelelő katonai biztosítás mellett - küldjön polgári segítséget Albániába, ahol gyógyszer- és élelmiszerhiány fenyeget. A napokban olasz orvosok utaznak Albániába, és jelentős gyógyszersegély is érkezik több albán városba Olaszországból. Időközben Berisha elnök elismerte felelősségét amiatt, hogy engedte a zavargásokat eddig fajulni.
Megfigyelt MSZP-s képviselők Tavaly ősszel több, főként Magyarország keleti részében élő szocialista országgyűlési képviselőt figyelt meg az Információs Hivatal (a polgári titkosszolgálatok egyike), adta hírül a hétfői Magyar Hírlap és a Népszabadság. Az adatgyűjtést a hivatal munkatársai Nikolits István, a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter tudta nélkül hajtották végre, így az sérti a hazai törvényeket. A nemzetbiztonsági törvény szerint képviselők vagy hozzátartozóik megfigyelése esetén a miniszternek tájékoztatnia kell a parlament nemzetbiztonsági bizottságát, ezt azonban nem tehette meg; tájékoztatta azonban a bizottságot a törvénysértésről. Nikolits emellett feljelentést tett a budapesti Katonai Ügyészségen államtitok megsértésének alapos gyanúja miatt. A Narancs információi szerint a "célszemélyek" az MSZP-s Baja Ferenc miniszter, Bajor Tibor, Gál Zoltán házelnök, Kiss Gábor, Pál László Mol-vezér, illetve az ex-SZDSZ-es Tölgyessy Péter. A megfigyelések céljáról egyelőre csak feltevések vannak; ezek egyike az MSZP-n belüli pártharcokból eredezteti az akciót, s erről - az eddigi hírekkel ellentétben - állítólag Nikolits István is tudott.
MDNP: egy év Egyedül készül a választásokra a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP), amely alakulásának egyéves évfordulójával egy időben tartotta II. országos küldöttgyűlését. A párt tízről tizenöt fősre bővítette elnökségét; erre azért volt szükség - jelentették ki -, mert immár több az új belépő, mint a volt MDF-es politikus. Szabó Iván, a párt elnöke centrumban állónak nevezte pártját, amely országszerte megkezdte az MDNP programalkotó téziseinek társadalmi bemutatását. Az elnök fontosnak nevezte az ellenzéki erők összefogását, de jelezte, hogy csak azokkal a pártokkal képzelhető el együttműködés, amelyeknek hasonló véleménye van a magyar jövőről.
MSZP: nem lesznek személycserék A Magyar Szocialista Párt választmánya úgy döntött: a párt június 6-7-én megtartandó kongresszusának napirendjén személyi kérdések nem szerepelnek majd. Az ülést követően arról is tájékoztattak, hogy az 1998-as választások előtt már nem kerül sor átfogó tisztújításra, ennek ellenére a tanácskozáson éles kritika is megfogalmazódott a párt tevékenységével, vezetőivel és vezető testületeivel szemben. Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök a személyét ért támadásokra reagálva kifejtette: partner minden olyan kérdésben, amely "csak személyi kérdés", de nem támogat olyan kezdeményezést, "ami a kormányzat modernizációs törekvéseit akadályozná".
Orosz-amerikai csúcs Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai elnök áttörésnek nevezte Helsinkiben lezajlott csúcstalálkozójuk elért eredményeit. Az orosz elnök "súlyos hibának" minősítette az észak-atlanti szervezet bővítésének elképzelését, de - fenntartva Oroszország garanciális igényeit - végül beletörődött abba, hogy a NATO keleti irányban bővül. A NATO főtitkára, Javier Solana üdvözölte a tárgyalások eredményeit. A felek megállapodtak abban, hogy Oroszország és a NATO a jövőben rendszeresen egyeztet, Clinton pedig biztonsági garanciákat is ígért Oroszországnak. (Lásd még: 21-22. oldal.)
Lengyelország: tovább tüntetnek A hét végén mintegy ezren tüntettek a gdanski vajdasági hivatal épülete előtt a hajógyár bezárása és a tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitás ellen. A gdanski önkormányzat a hajógyár megmentése érdekében létrehozott egy 2,1 millió zlotys (700 ezer USD) alapot, a város vezetői pedig biztosították a hajógyári küldöttséget afelől, hogy siettetni fogják a kormányt egy válságkezelő program mielőbbi kidolgozására. A Szolidaritás Gdanskon kívül több nagyobb lengyel városban is szervezett demonstrációkat (képünkön a varsói tüntetők), melyek javarészt nagyobb rendzavarás nélkül zajlottak le, csak Lublinban próbálták meg néhányan a szociáldemokrata párt irodáinak őrzésére kivezényelt rendőrök gyűrűjét átszakítani.
A kormány a bűnözés ellen A büntető törvénykönyv módosítására tesz javaslatot a kormány: a kirívóan súlyos, erőszakos, vagyon elleni, gazdasági és fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeket erélyesebben kívánja büntetni. Egyes törvényi tényállások - így például az embercsempészés, a robbanóanyaggal, lőfegyverrel, kábítószerrel való visszaélés, pénzmosás, deviza- és más bűncselekmények - esetében az is szempont lesz, ha a tettet bűnszövetkezet tagjaként követik el. (Önálló bűncselekmény lesz egyebek közt a bűnszövetkezet létrehozása is.) A kormány döntött a rendőrség 4,3 milliárdos adósságállományának konszolidációjáról is: e szerint 1,5 milliárdot a költségvetés megfelelő fejezeteinek átcsoportosításával, 500 milliót a költségvetés tartalékából finanszíroz; további 459 milliót pedig rendőr szakközépiskolások állományba vételére különít el. Hosszú távú fejlesztésekre a kabinet három év alatt ötmilliárdot szán.
Németország: szigorodó munkavállalás A Der Spiegel nevű német hetilap értesülése szerint a keresztény pártok frakciójának szakértői egy, a külföldiek munkavállalását jelentősen visszaszorító javaslattervet kívánnak a kormány elé terjeszteni. A CDU/CSU parlamenti tömörülés az eddig példátlan méretű, csaknem 4,7 millió embert érintő munkanélküliséggel indokolja a nem német állampolgárokat hátrányosan érintő szándékát. A terv szerint lényegesen kevesebb volt szovjet utódállamból származó német és zsidó nemzetiségű bevándorlót engednének az országba, s a nagyrészt Csehországból és Lengyelországból érkező mezőgazdasági idénymunkások létszámát is csökkentenék. Redukálni akarják a vállalkozói szerződéssel dolgozók országonkénti kvótáját is, így a korábban a magyar és a német kormány által kötött megállapodás szerinti 5800 fős havi keret tovább szűkülne.
Morze
Elvesztette pártelnöki tisztségét Gheorghe Funar; a Román Nemzeti Egységpárt immár volt elnökét pártjának rendkívüli kongresszusa váltotta le a párt rossz választási eredményei miatt.
A lengyel országgyűlés elfogadta az ország új alkotmányát; megerősítéséről májusban népszavazás dönt. A Szolidaritás Szakszervezet bírálta az alaptörvényt, amiért "nem megfelelően tükrözi a keresztény hagyományokat".
A Magyar Emberi Jogvédő Központ (MEJOK) perelni kívánja a BRFK Idegenrendészeti Főosztályát, amiért az kiutasított hat guineai fiatalkorút, akik jelezték: önként hazautaznának, de a hatóság kitoloncoltként bánt velük.
Összességében rendezett az emberi jogok helyzete Magyarországon - jelentette ki Kuncze Gábor belügyminiszter, miután részt vett a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának ülésén.
Konzervatív ifjúsági szervezetek tüntettek Szlovákia budapesti nagykövetsége előtt; az IDF, az FMI és az IKU képviselői petíciót adtak át, amelyben úgy vélekednek: Pozsony a demokráciával ellentétes oktatáspolitikát folytat.
Katonai együttműködésről állapodott meg a magyar és a jugoszláv hadsereg felső vezetése; a jövőben logisztikai és a légierőt érintő kérdésekben működik együtt szorosabban a két hadsereg.
Rasszista jelszavakat kiabálva több külföldit megvert a Bundeswehr kilenc katonája. A katonákat letartóztatták; alakulatuk egyébként épp a napokban indul az SFOR békefenntartó missziójába.
Meg kíván újulni a CSEMADOK, a szlovákiai magyarság több tízezer tagot számláló kulturális szervezete, igazodva az elmúlt évek változásaihoz. Az évek óta állami támogatás híján működő szervezet tanácskozásán a magyar kormány is képviseltette magát.
Több mint húszezer azoknak a száma, akiket még mindig eltűntként tartanak nyilván a volt Jugoszlávia területén; a megtaláltakat többnyire tömegsírokban azonosították.
Jugoszlávia és Horvátország az egymás területén élő horvátok és szerbek kettős állampolgárságának megadására készül; nem vonatkozna azonban a megkötendő szerződés más kisebbségiekre, így a magyarokra sem.
Öko
Két hét szünet után hétfőtől folytatódik a bősi per tárgyalása a hágai Nemzetközi Bíróságon; most a szlovák fél ismerteti az üggyel kapcsolatos álláspontját. A magyar küldöttség vezetője maga is kíváncsi arra, hogy a magyar érvek ismeretében Szlovákia mire helyezi a hangsúlyt.
Magyarországon a tőkepiac és az infrastruktúra fejlesztésére helyezi a hangsúlyt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A londoni székhelyű pénzintézet a tervek szerint a közeljövőben kidolgozza a MÁV fejlesztésére szánt hitelprogramot, s várhatóan részt vesz a Bábolna és a Rába gyár idei privatizációjában is.
Május 29-ig meg kell kötni a szerződést Magyarország és Szlovákia között az Esztergom és Párkány közti Duna-híd újjáépítésére. Ellenkező esetben ugyanis elvész az EU által felajánlott ötmillió ECU, ami a költségek több mint egyharmada.
Állami, önkormányzati pénzből és világbanki hitelből várhatóan az év második felében kezdődik meg az észak-budapesti és a dél-pesti szennyvíztisztító bővítése. A beruházások elkészültével megduplázódik, s így 45 százalékra nő a szennyvíztisztítási arány.
Három ellenzéki párt közös véleménye szerint "félő, hogy a felügyelőségi igazgatói posztokra kiírt pályázatokat a környezetvédelmi miniszter tisztogatásra, a számára politikailag kellemetlen vezetők eltávolítására használja". Az MDF, a Fidesz - MPP és a KDNP képviselői úgy vélték: a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot (KTM) a széthullás veszélye fenyegeti.
Az ökohírekért köszönet az Ökoszolgálatnak (Tel.: 1/269-4460, tel./fax: 111-7855, drótposta: .)
