ENSZ: kábítószer-ellenes állásfoglalás Az ENSZrendkívüli közgyűlésének minden résztvevője elutasította a kábítószerek liberalizálását vagy törvényesítését, és határozatokat fogadtak el a kábítószerek keresletének és forgalmazásának átfogó csökkentéséhez szükséges teendőkről. A konferencia résztvevői megállapították: minden nemzetközi erőfeszítés ellenére az elmúlt tíz évben nőtt a kábítószerek fogyasztása és termelése; becslések szerint minden harmadik ember eseti vagy rendszeres kábítószer-fogyasztó. Az elfogadott határozatban célként szerepel a kereslet csökkentése, a hatékony felvilágosítás, a jogi együttműködés és a pénzmosás elleni közös fellépés; kiderült ugyanakkor: a kábítószer-alapanyagokat termelő szegény és a gazdag "importőr" országok érdekei eltérnek egymástól. Utóbbiak viszont vállalták, hogy tíz év alatt javaslatokat tesznek arra: milyen megélhetési lehetőségeket lehetne kínálni a most ópium- és kokatermesztésből élő szegény országok parasztjainak.
Francia pilótasztrájk: vége Néhány órával a franciaországi labdarúgó-világbajnokság kezdete előtt az Air France francia légitársaság vezetőinek sikerült hét évre szóló megállapodást kötniük a vállalat tíz napja sztrájkoló pilótáival. A pilóták elfogadták a tizenöt százalékos bércsökkentést, cserében ingyen megkapják a társaság részvényeinek tíz százalékát. A vállalat viszont nem vezeti be a kettős bértáblát, azaz a kezdő másodpilóták bére nem csökken a kétharmadára. Azon pilóták fizetését, akik nem fogadták el a részvényeket, hét évre befagyasztja a cég vezetése. A sztrájk igen népszerűtlen volt, a franciák hagyományos szolidaritása most nem érvényesült, mivel a munkabeszüntetés a labdarúgó-világbajnokság megrendezését veszélyeztette. Az Air France sztrájk miatti vesztesége elérte a napi százmillió frankot, míg a rivális társaságoknak jelentős hasznot hozott a kimaradt járatok pótlása.
Alfa Szövetség: jogellenes adatkezelés "A karitatív társadalmi szervezeteknek tevékenységüket az érintettek lehető legnagyobb kíméletével és egyetértésével kell kifejteniük. Működésük alapeszméjével ellentétes az a tevékenység, ha a segítségükre igényt nem tartó kiskorút és törvényes képviselőjét perbe fogják" - áll többek között abban az ajánlásban, amelyet az adatvédelmi biztos juttatott el a Narancshoz. Majtényi László a dokumentumban leszögezi: az Alfa Szövetség jogellenesen kezelte a dávodi kislány terhességére vonatkozó adatokat. Majtényi azután adta ki ajánlását, hogy befejeződött vizsgálata, amelyet több indítvány alapján 1998 márciusában kezdett. A szociális és karitatív tevékenységet folytató társadalmi szervezetekre ugyanúgy vonatkoznak az adatvédelmi törvény előírásai, mint bármely más adatkezelőre - figyelmeztet az adatvédelmi biztos. Ha egy társadalmi szervezet nem az érintettől értesül személyes adatairól, be kell szereznie az illető hozzájárulását, és ezen túl is tájékoztatnia kell őt arról, hogy mi az adatkezelés célja - emlékeztet Majtényi.
Románia: vita a magyar egyetemről Lesznek magyar egyetemi karok Kolozsvárott - döntött a román kormány; kérdéses azonban, hogy végrehajtható-e a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és koalíciós partnerei által kötött kompromisszumos megállapodás. A dokumentum tartalmazza, hogy a kormány biztosítja a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen létrehozandó magyar nyelv és irodalom és néprajzi kar létrehozásának költségeit, valamint finanszírozza a magyar nyelvű zenepedagógiai részleg megteremtését is, a jövőben pedig egy önálló, teljes magyar egyetem is létesülhet. A közoktatásról szóló törvény kisebbségi oktatást korlátozó passzusának módosításáról is megegyeztek a román kormánypártok. A sürgős koalíciós megbeszélésre azért volt szükség, mert az RMDSZ vezetői az önálló magyar egyetem megteremtését szabták a kormányban maradás feltételéül. A megállapodás végrehajtása azonban akadályokba ütközhet, mert a Babes-Bolyai Egyetem vezetői leszögezték: érvénytelennek tekintik a kormánykoalíció megállapodását, mivel előzőleg a politikusok nem konzultáltak az egyetemmel. Hasonló állásfoglalást adott ki a kolozsvári zeneakadémia igazgatója is.
MTV: a csőd elkerülhetetlen? Lapértesülések szerint negyven műsor megszüntetéséről döntött a Magyar Televízió (MTV) ügyvezető alelnöke, Horváth Lóránt azután, hogy az intézmény minden eddiginél súlyosabb helyzetbe került: négymilliárd forintos adóssága van. A televízió gazdasági főigazgatója, Ragáts Imre dolgozott ki egy javaslatot a szeptemberre valószínűsített csőd megakadályozására, ennek végrehajtásába kezd most az elnök. A tervezetet megvizsgálta az MTVazóta megszűnt kuratóriumának elnöksége és - jóváhagyólag - a tévé felügyelőbizottsága is. Az MTV csőd közeli helyzetét a vártnál kedvezőtlenebb reklámbevétel mellett a gyártási költségek növekedése, a futball-vb közvetítésének magas jogdíja és az augusztusi atlétikai Eb-re való felkészülés idézte elő; szakértők szerint a háromezer munkatárs felét el kellene bocsátani. Az ügyvezető elnök mintegy negyven televíziós műsor megszüntetését, illetve ritkítását tervezi. Ha a televízió csődbe menne, csődbiztost neveznek ki az élére; ha felszámolási eljárás is indulna az MTV ellen, az intézmény valószínűleg elvesztené archívumát.
Pedagógusok: ígéret a béremelésre A pedagógusbérek 8-10 százalékos emelését helyezte kilátásba Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatási szakértője, az oktatási tárca várományosa a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) küldöttgyűlésén. Az idei tanév volt az utolsó, amelynek tantervét még nem a Nemzeti Alaptanterv (NAT) alapján dolgozták ki. A NAT szeptembertől ugyan már érvényben lesz az általános iskolák első és hetedik évfolyamos tanulói számára, de a Fidesz fontosnak tartja az alaptantervet korrigálni, azaz -Pokorni szavai szerint - összehangolni az iskolatípusokkal. Pokorni szerint a közoktatásban az állami támogatás mértékét 65 százalékról 80 százalékra kell emelni; a felsőoktatásban az egy főre eső hallgatói juttatások mértékét pedig 70 ezerről 100 ezer forintra. A Fidesz által szorgalmazott tandíjmentesség körülbelül 800 millió forint többletkiadást jelent a költségvetésnek (ezt az összeget a minisztérium megtéríti a felsőoktatási intézményeknek). A közoktatásban ma egyébként több mint egymillió diák vesz részt az általános iskola első osztályától a felsőoktatásban tanulókig.
Skinhead-per: enyhe ítélet Egy ismert roma rapper bántalmazásáért és személyes szabadságának korlátozásáért ítélték el jogerősen egy skinheadcsoport hét fiatalkorú tagját a Fővárosi Bíróságon - jelentette a Roma Sajtóközpont. Az egyik elítélt büntetése hat hónap, egy évre felfüggesztett, börtönben letöltendő szabadságvesztés, a többiek büntetése egy év próbára bocsátás. A per büntetőtanácsának elnöke, dr. Vaskuti András elmondta: jóval súlyosabb ítélet születhetett volna, ha az elkövetés időpontjában (1995 nyarán) hatályos lett volna a Btk. 174/b paragrafusa, amely szigorúan bünteti a faji, nemzeti, etnikai vagy vallási kisebbség tagja ellen - a kisebbségi csoporthoz való tartozás miatt - elkövetett erőszakos cselekményeket.
NATO-hadgyakorlat Bosznia határán A Kosovóval határos Albánia és Macedónia légterében hétfőn hadgyakorlatot tartott a NATO: bár a szövetség illetékesei ismét hangsúlyozták, hogy a kosovói válság politikai megoldásának hívei, a hadgyakorlat egy esetleges kosovói beavatkozás főpróbájának tekinthető. A NATO sikeresnek, Jugoszlávia "nyomásgyakorlásnak" minősítette a gyakorlatot. Kosovóban szerb források szerint a hét végén viszonylagos nyugalom volt; albán hírügynökségi jelentések ennek ellentmondanak. Bár a szerb kormány olyan intézkedéscsomagot fogadott el, amelynek célja "a kosovói helyzet normalizálása", Tomislav Nikolic szerb miniszterelnök-helyettes kizártnak tartotta, hogy kormánya a közeljövőben leállítaná a rendőri akciókat. Közben megérkezett az első olyan humanitárius segélyszállítmány Albániába, amelyet az oda menekült kosovóiak között osztanak szét. A NATO esetleges kosovói beavatkozásához szükség van az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazására, de Javier Solana NATO-főtitkár "biztos"-nak nevezte, hogy ha kell, megkapják az engedélyt a beavatkozásra.
Morze
Parlamenti frakciót alakíthat a MIÉP - így döntött az Alkotmánybíróság. Mint Sólyom László elnök leszögezte: amíg a választójogi törvény alapján a parlamentbe jutás határa az 5 százalékos támogatottság, addig az ennek alapján a parlamentbe kerülő pártokat megilleti a frakcióalakítás joga. A frakció vezetője Csurka István, a MIÉP elnöke lesz; a párt egy jegyzői, valamint egy bizottsági elnöki és egy alelnöki tisztségre tart igényt.
Etikai bizottsági vizsgálatot kezdeményezett Kökény Mihály most leköszönő népjóléti miniszter ellen a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma: megítélésük szerint a forráshiánnyal küszködő egészségügyben minden, az elosztást érintő döntésnek "etikai vonatkozása is van". A minisztert Kiss Gyula volt képviselő vádolja azzal, hogy megsértette a betegek érdekeit.
Az Együttélés Mozgalom galántai kongresszusán úgy döntött: csatlakozik a másik két szlovákiai magyar párt választási szövetségéhez. Az alakuló közgyűlést június 21-én tartják; a választási párt létrehozását a szlovákiai választási törvény miatt kénytelen létrehozni a három párt, egyenként ugyanis alig lenne esélyük a parlamentbe jutásra.
Hat hónapra csökkenhet a sorkatonák szolgálati ideje 2000-től, amit nem befolyásol az sem, ha kisgazda lesz a honvédelmi miniszter - mondta Póda Jenő, a Fidesz katonapolitikai szakértője. A hadkötelezettség megszüntetése Póda szerint még nem eldöntött kérdés, a Fidesz azonban támogatja, hogy tovább növeljék a szerződéses katonák arányát.
Felújították a közvetlen segélyszállítmányokat az Egyesült Államok és Kuba között. A két év óta első repülőgép az amerikai katolikus egyház egymillió dolláros, gyógyszerekből és élelmiszerből álló adományát szállította. Bill Clinton elnök 1996-ban tiltotta be a repülőjáratokat a két ország között, miután a kubai légierő lelőtte a "Testvéri Segítő Kéz" nevű emigráns szervezet két gépét. A büntetőintézkedéseken II. János Pál pápa kubai látogatását követően enyhítettek.
Pakisztán bejelentette, hogy egyoldalúan befagyasztja kísérleti atomrobbantásait, mert nem kíván fegyverkezési versenybe bonyolódni Indiával, amely korábban szintén moratóriumot hirdetett atomrobbantásaira.
Megszavazta Magyarország, Lengyelország, valamint Csehország NATO-csatlakozását a francia parlament alsóháza. A kommunistákat kivéve valamennyi francia párt támogatta a bővítést. Alain Richard védelmi miniszter hangsúlyozta: nem hiszi, hogy a bővítés megoldhatatlan ellentétek forrását fakasztaná Oroszországgal szemben.
