"Az ilyeneknek el kell tűnniük a Hajdúsági Sütödék Rt.-ből" - értékelte Szakács Tamás igazgató egy éjszakai rádióműsorban a debreceni pékségben működő szakszervezet vezetőinek munkáját. Az alig burkolt fenyegetést hamar beváltotta: elbocsátások, bírósági perek és illegalitásban működő szakszervezet szegélyezik útját.

A Tőkét csak a történelemkönyv lábjegyzeteiből ismerő, hogy is mondják, dinamikus cégvezetés reagálása után hamarosan új kifejezésekkel gyarapodhat a szakszervezeti mozgalom kiskátéja: a Hajdúsági Sütödék Rt. (H. S. Rt.) - miután a sztrájkolók képviselői aláírták a különalkut - megtorolta az akciót. Az már a munkabeszüntetés alatt kiderült, hogy a H. S. Rt. menedzsmentjének más elképzelései vannak az érdekképviseletről, mint a szakszervezetnek (lásd: Lisztes megélhetés, MaNcs, 1998. április 23.). Bevált csapat nem változik: törvénytelen volt a sztrájk, állítják ma is.

A H. S. Rt. huszonegy üzemének 650 dolgozója évek óta nem kapott fizetésemelést: ´98 áprilisában a három műszakban dolgozók átlagbére nettó huszonötezer. A céget négy éve irányító menedzsment - miközben új autókat lízingel - hagyja, hogy az automata gépsorok tönkremenjenek. A gépek helyére pékek állnak. A kiadási oldal alacsony tételeivel szemben ott a jelentős bevétel a megye közintézményeinek ellátásából: a pékeket képviselő Dohányipari Dolgozók Szakszervezete (DDSZ) szerint az elmaradt bérfejlesztésekből egymilliárd forintra tehetett szert a H. S. Rt.

A sztrájkhoz a menedzsment - jogilag is kifogásolható - ajánlata vezetett: a névérték huszonhat százalékáért megvásárolnák a dolgozók részvényeit. Az üzlet kútba esett, amikor kiderült, hogy a H. S. Rt. többségi részesedését megszerző Civis Food Kft. és az ÁPV Rt. között tart a vita a vételárról. A dolgozók követeltek, figyelmeztetőleg sztrájkoltak, majd egységesen beszüntették a munkát. Néhány nappal később a sztrájkbizottság lemond a kitűzött célról (23 százalékos béremelés, januárig visszamenőleg), és elfogadja az április 1-jétől járó 13 + 5 + 2 százalékos korrekciót.

A sztrájk és a különalku után Szakács Tamás, a vállalat igazgatója feljelenti a DDSZ-t és a munkabeszüntetésről tudósító lapokat (Magyar Hírlap, Népszabadság, Kurír, Magyar Nemzet), amiért közölték a DDSZ elnökének kijelentéseit "a pékek embertelen munkakörülményeiről, az elmaradt béremelésről". A H. S. Rt. keresete szerint ezek "valótlan kijelentések", és "kérjük, szíveskedjenek ezért őket megbüntetni".

"Fáradtak voltunk a sztrájk miatt", mondta Szakács (II. rendű magánvádló) május 29-én, a tárgyalás első napján, amikor a bíró azt firtatta, miért nem kértek helyreigazítást. "Azért van szükség a vádlottak elmarasztalására, hogy az ítélet indoklását kitehessük a faliújságra." Ehhez azonban nemcsak időre van szükség (a bíró szerint a következő tárgyalásra valamikor a télen kerülhet sor), hanem - mivel szakszervezet az alperes - ügyészségi felhatalmazásra is a rendőrségi nyomozás megindításához.

Döntés előtt áll a munkaügyi bíróság is: itt a H. S. Rt. és Szakács az alperesek, a felperes pedig a DDSZ, a jogtalannak tartott felmondások miatt: a közelmúltban négy dolgozót rúgtak ki azonnali hatállyal - racionalizásra hivatkozva -, köztük a sztrájk operatív szervezőjét, Reményi Csaba gépkocsivezetőt, a pékek szakszervezeti vezetőjét. Õt mellékbüntetésül az üzemből is kitiltják.

Az érdekvédelem belső konfliktusa is hozzájárult, hogy a dolgok idáig fajuljanak. A sztrájk alatt a DDSZ hiába tiltakozott a jogellenes különalku miatt. A megállapodást aláíró Tóth Attila szb titkárt leváltják, amikor a sajtónak bizonyítékok nélkül állítja: a DDSZ-t elhagyták a pékek. A DDSZ elnöksége hiába kér dokumentumokat, aláírt kilépési nyilatkozatokat, Tóth nem prezentál ilyesmit. A DDSZ visszahívja posztjáról, és Reményit bízza meg a koordinációval.

A bökkenő az, hogy Tóth tudomást sem vesz a döntésről, marad az szb irodában, az új megbízott viszont nem léphet az üzem területére. A DDSZ a Hajdúsági Sütödékben illegalitásba vonul. A menedzsment megtorló intézkedéseitől tartva, titokként kezelik a tagság névsorát, az üzemen belüli aktivisták kilétét.

"Amikor megegyeztek a vezetéssel, tudtam, hogy kirúgnak. Nevetséges a racionalizálásra való hivatkozás, a sofőröknél nincs átszervezés, legfeljebb a létszámhiány miatt nem mennek szabadságra, és elmarad a heti pihenőnap." Reményi szerint az elbocsátásoktól való félelem mellett - "egymással sem mernek odabenn beszélni" - az is ront az érdekérvényesítés lehetőségein, hogy a dolgozóknak sokat jelent a 13 százalékkal több fizetés.

Átlagosan ötezer forint.

Továbbra is kérdéses a munkavállalói részvények sorsa. Az ÁPV Rt. a napokban értesítette a DDSZ-t, eljött a dolgozói részvények átadásának ideje. De ki veheti át? Tóth szakszervezeti bizalmi elvesztette azt, amiről titulusa szól. Utóda, Reményi, persona non grata a vállalat számára. A DDSZ elnöke szerint a vállalaton belüli szakszervezet illetékes erre. Szakács Tamás igazgató szerint a DDSZ-nek ehhez semmi köze. Jelenlétük jogtalan, nemhogy az ÁPV Rt.-ben, de a H. S. Rt. üzemeiben is.

A legtöbbet a pékek veszíthetnek. A kirúgott Reményi nem fél a jövőtől, autószerelőként talál munkát. Mellette majd szervez, amit illegalitásban szervezhet. Szívni a munka nélküli pék fog. Száját akkor érdemes kinyitnia, ha kezében ott a kifli.

De akkor is csak óvatosan, a nagy falat másé.

- pszr -