Oroszország: stabilizáció, feszültségek Újabb "óriáskölcsönt" tervez adni Oroszországnak a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank. A szervezetek úgy folyósítják a még nem végleges összegű, körülbelül 10-15 milliárd dolláros hitelt, hogy közben - egy korábbi megállapodás alapján - Oroszország megkapja a 11 milliárd dolláros korábbi keret további részleteit is. Az orosz pénzügyi válság miatt a napokban a nemzeti banknak be kellett avatkoznia a rubel megmentése érdekében. A nyugati pénzügyi köröknek érdekük, hogy az orosz gazdaság ne omoljon össze, ugyanakkor feltételeket támasztanak a további hitelekhez; az is igaz azonban, hogy a tárgyalások előrehaladtával egyre kevesebb a feltétel. Jelcin államfő tévébeszédében utalt arra, hogy Oroszországban valós a szélsőséges hatalomátvétel kísérletének veszélye. Kirijenko orosz kormányfő a napokban többször hangsúlyozta, hogy módosítani kíván az ország gazdaságpolitikáján: a korlátlan liberalizmus helyett reálgazdaságnak kell működnie Oroszországban, és nagyobb mértékűnek kell lennie az állami szerepvállalásnak a szociális feszültségek enyhítésében is. Az orosz felsőház támogatni látszik Kirijenko miniszterelnök válságkezelő intézkedéseit.
Orbán a külkapcsolatokról "Fontosnak és jelzésértékűnek" minősítette Orbán Viktor, hogy kormányfői beiktatása után első külföldi útja Párizsba vezetett. Lapnyilatkozatai szerint Orbán francia látogatásával hangsúlyozni kívánja, hogy Magyarország külpolitikájában hangsúlyos helyet foglalnak el a francia kapcsolatok. Magyarországot hagyományosan azon országok körébe sorolják Európában, amelyek elsősorban Németországgal keresik a kapcsolatot. A kormányfő még látogatása előtt tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján kijelentette: az új kormány képes lesz jó szomszédsági kapcsolatokat kialakítani, és stabilizáló tényezője lesz a Kárpát-medence politikájának, valamint kiszámítható partnere a szomszédos országoknak és az Európai Uniónak. Kijelentette ugyanakkor: kormánya nem tárgyalhat azon az alapon Bős-Nagymaros kérdéséről a szlovák féllel, ahogy azt a Horn-kormány tette. A kormányfő beszélt arról is, hogy gazdasági és politikai szempontból egyarántszükségesnek tartja magas szintű magyar-orosz tárgyalások megkezdését.
Japán: lemondott a kormányfő Lemondott hivataláról Hasimoto Rjutaro japán miniszterelnök, miután pártja, a Liberális Demokrata Párt (LDP) vereséget szenvedett a hét végén tartott részleges felsőházi választásokon. A 252 tagú Tanácsosok Háza 126 tagjáról döntöttek most a japán választók. A hivatalos végeredmény szerint az LDP a várt 61 helyett mindössze 44 mandátumot szerzett. A kormányfő, aki elismerte felelősségét a kudarcért, az új miniszterelnök kinevezéséig vezeti a japán kormányt. Rjutaro még fogadja Kirijenko orosz kormányfőt, akivel az Oroszországnak nyújtandó pénzügyi segélyekről tárgyal, külföldi útjait azonban már lemondta. A lehetséges utódok között Obucsi Keizo külügyminiszter, az LDP-frakció vezetője és Kadzsijama Szeiroku neve merült fel.
500 milliárdos kötelezettségvállalás Lapértesülések szerint közel 500 milliárd forinttal terhelik a jövő évi költségvetést azok a leendő kiadások, amelyeket még a Horn-kormány irányozott elő. A felsőoktatási törvény végrehajtása például 19 milliárd forintba kerül majd; ez az összeg tartalmazza a hallgatói juttatások és képzési normák mellett a lágymányosi egyetemi épületek építési költségeinek egy részét. A közoktatási törvény végrehajtásának több mint 10 milliárdos költségvonzata van. A NATO-csatlakozás kapcsán hozott parlamenti határozat kimondja, hogy a védelmi kiadásokat az adott év gazdasági növekedésének mértékével kell emelni, ez 1999-re mintegy 44 milliárd forintot jelent. 33 milliárd forintba kerül majd a fegyveres erők hivatásos állományába tartozók javadalmazása. A rendőrség hosszú távú fejlesztése 2,7 milliárd, középtávú fejlesztési programjának végrehajtása pedig 16,5 milliárd forintot igényel majd. Az állam az egyházak hitéleti tevékenységét 4,5 milliárd forinttal fogja támogatni. Ezeken túl az ÁPV Rt.-nek még 335 milliárdnyi kötelezettsége él, amelynek nagyjából a tizedét kell kifizetni, a többi pedig kezesség- és garanciavállalás.
Gabonapiac: sürgős intézkedések "Isten elleni véteknek" nevezte Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a battonyai gazdák akcióját, akik a miniszter látogatása előtt néhány nappal az alacsony felvásárlási árak ellen tiltakozva két teherautónyi búzát és árpát égettek el. Torgyán bejelentette: miniszteri rendeletben fogja megoldani a termelők gondjait, de hozzátette, hogy a válság végleges rendezéséhez hosszú távú stratégia kidolgozására van szükség. A miniszteri rendelet legfontosabb eleme, hogy a kisgazdaságoktól 50 tonnáig a közraktárak felvásárolják a gabonát (minőségtől függően tonnánként 13-18 ezer forintért). Támogatják a gabona exportját, és az állattartók takarmányszükségletét is megelőlegezik állami pénzből. Az intézkedések finanszírozását a minisztérium az intervenciós alapból kívánja fedezni: ez mintegy egymilliárd forintba fog kerülni. Búzából külföldön is túlkínálat van: az EU belső piacán már az aratás kezdetén is 11 millió tonna búza van raktáron. A túltermelés miatt a világ tőzsdéin igen kevés a vevő, a búza tonnánkénti ára 100 dollár körül van.
Szerb ajánlat: kulturális autonómia A szerb vezetés nem hajlandó az 1989 előtti széles körű autonómiával felruházni Kosovót, mivel az "csak a szeparatisáknak kedvezne", viszont szerb kormányszakértők kidolgozták Kosovo kulturális autonómiájának tervét - értesült a belgrádi kormánylap, a Vecernje novosti. A kosovói rendezésről tanácskozott a hét végén Moszkvában Jevgenyij Primakov orosz és Klaus Kinkel német külügyminiszter. Az orosz álláspont szerint a tartós béke megteremtése csak Jugoszlávia területi épségének megőrzése révén lehetséges. A német fél is megismételte, hogy Kosovónak nem önállóságot, hanem széles körű autonómiát kell biztosítani. Kinkel Európa aktívabb szerepvállalását is sürgette a válság rendezésében. Eközben továbbra is súlyos harcok dúltak a tartományban: a szerb erők visszaszorították a Kosovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egységeit Pec és a szerbek lakta Gorazdevac térségéből. Harcok dúltak még az Albániával határos Decani és a Pristina környéki szénbányák vidékén is.
Megalakult az új kormány A kinevezési okmányok átvétele és a Parlamentben elmondott hivatali eskü után hivatalosan is megalakult az Orbán-kormány (a ceremóniáról Kövér László lekésett). A kormány tagjai (zárójelben a jelölő párt neve): miniszterelnök: Orbán Viktor (Fidesz) (képünkön), Miniszterelnöki Hivatal: Stumpf István (Fidesz), Belügyminisztérium: Pintér Sándor (Fidesz), Külügyminisztérium: Martonyi János (Fidesz), Gazdasági Minisztérium: Chikán Attila (Fidesz), Pénzügyminisztérium: Járai Zsigmond (Fidesz), Egészségügyi Minisztérium: Gógl Árpád (Fidesz), Oktatási Minisztérium: Pokorni Zoltán (Fidesz), Igazságügyi Minisztérium: Dávid Ibolya (MDF), Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Torgyán József (FKGP), Környezetvédelmi Minisztérium: Pepó Pál (FKGP), Honvédelmi Minisztérium: Szabó János (FKGP), Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma: Hámori József (Fidesz), Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium: Katona Kálmán (Fidesz), Családvédelmi és Munkaügyi Minisztérium: Harrach Péter (Magyar Kereszténydemokrata Szövetség), Ifjúságügyi és Sportminisztérium: Deutsch Tamás (Fidesz) (1999 januárjától), a PHARE-program kormányzati koordinációja: Boros Imre (FKGP), polgári titkosszolgálatok irányítása: Kövér László (Fidesz). Az első kormányülésen a miniszterek intézkedéscsomagot fogadtak el a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében; a kormány javasolni fogja az Országgyűlésnek, hogy módosítsa az alkotmányt azért, hogy az ügyészségeket a kormány alá helyezhessék.
Morze
Kárpótlást fizet a Volkswagen a náci rendszer idején kényszermunkát végző dolgozóinak. A német autógyár vezetése eddig elzárkózott a fizetéstől, mert szerintük a német állam kötelessége a kárpótlás. A cég azután változtatta meg álláspontját, hogy harminc volt magyar kényszermunkás polgári peres eljárást kezdeményezett a VW ellen.
Letartóztattak kilenc ellenzékit Kínában. Az aktivisták letartóztatására azután került sor, hogy Clinton amerikai elnök látogatása első napján megpróbálták pártjukat, a Kínai Demokratikus Pártot hivatalosan bejegyeztetni. Négyüket szabadon bocsátottak, a többiek ellen eljárás indult. Kínában egyébként - formailag - többpártrendszer van.
Nem engedélyezték a lengyel homoszexuálisoknak a világszerte megtartott Gay Pride Day (a Meleg Büszkeség Napja) megrendezését. A varsói városatyák arra hivatkozva nem engedélyezték a felvonulást, hogy a város köztereit csak kulturális eseményre lehet igénybe venni. Alexander Kwasniewski államfő javasolta, hogy létesüljön olyan homoszexuális csoport, amely lobbyzik jogaikért.
Dennis Ross nem utazik a Közel-Keletre, mert Washington álláspontja szerint befejeződtek a tárgyalások - válaszolta Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Izrael további tárgyalásokat szorgalmazó kérésére. Az Egyesült Államok azt szeretné, ha július végére megszületne a palesztin-izraeli megállapodás. Izrael ugyanakkor továbbra sem hajlandó a palesztinok által szorgalmazott nagyságú területről kivonulni.
Emelt státust kapott Palesztina az ENSZ-ben. Mostantól nem megfigyelőként, hanem szavazati joggal nem rendelkező tagállamként vehet részt a világszervezet munkájában. Az ENSZ Közgyűlése az Egyesült Államok és Izrael tiltakozása ellenére nagy többséggel (124 igen, 4 nem) fogadta el a javaslatot.
Gyermekjogi ombudsman kinevezését ajánlja az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága Magyarországnak a gyermekek helyzetét taglaló országjelentés alapján. A gyermekek jogainak védelmével jelenleg Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, Polt Péter foglalkozik.
Nem utazhat be az Európai Unió tagállamaiba Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő és az ország mintegy száz magas rangú személyisége. Az EU döntése a minszki nagyköveti rezidenciák körüli diplomáciai bonyodalom után született.
Pert nyert a Heti Világgazdaság Nikolits István titkosszolgálatokat felügyelő volt miniszter ellen: Nikolits kifogásolta a hetilap egyik címlapját, mely őt előnytelenül karikírozva ábrázolta. A bíróság indoklása szerint a lap nem sértette meg a volt miniszter személyiségi jogait, mert Nikolits közéleti személyiség, így nem kell hozzájárulása karikatúrája megjelentetéséhez.
