Református templomok felújítását támogatja a kormány, de fontos, hogy jövő tavaszig elkészüljenek

  • narancs.hu
  • 2025. április 25.

Belpol

„Gondolom érti mindenki” – írta erről szóló körlevelében Hadházi Tamás debreceni esperes.

Hadházi Tamás debreceni esperes körlevelet küldött az ország református gyülekezeteihez, amelyben arra kérte lelkipásztor testvéreit, jelentkezzenek templomfelújítási támogatásra – írja a Telex.

A lap szerkesztőségéhez is eljutott levél szerint „a Kormány szándéka, hogy támogatást nyújtson olyan felújításokra, amelyek még 2026. tavasza előtt befejeződnek”. Új beruházások is szóba jöhetnek, ha a munka elvégezhető jövő tavaszig – áll az április 12-én kiküldött felhívásban, amelyben az esperes azt is hozzátette:

„Gondolom érti mindenki, hogy itt a jövő tavaszi átadásokon, ünnepségeken van a hangsúly!”

A levélből az is kiderült, hogy a röviden, tömören leírt pályázatokat két nap alatt kellett megírni, és április 14. reggelig kellett leadni, akkor volt ugyanis az az ülés, ahol véglegesítették az igényeket. A Telex értesülései szerint, volt olyan gyülekezet, amit már másnap értesítettek a pályázat sikeréről.

A portál kereste Hadházi Tamást, de nem érkezett válasz, Fekete Károly püspök megbízásából a Tiszántúli Református Egyházkerület Sajtószolgálata viszont reagált kérdéseikre. „Ahogyan korábban is, úgy természetesen most is végeztünk előzetes igényfelmérést. Konkrét pályázati kiírásról nem volt szó. Egyelőre csak azt vizsgáljuk, mely' gyülekezeteinknek jelenthet segítséget valamilyen támogatás, így döntésről, benyújtott és elbírált pályázatról nem is lehet még szó” – írták. Arra a kérdésre, hogy nem érzi-e úgy a püspök, hogy a református egyház a felhívással beszállt a választási kampányba, a sajtóosztálya azt válaszolta: „az esperes levelének a tavaszi átadásokra tett utalásával nem értünk egyet. Köszönünk minden segítséget, amely megkönnyíti hitéleti és társadalmi szolgálatunkat, de mi egyedül Isten kezében lehetünk eszközök”.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A politikai kötődés volt a meghatározó a Városi Civil Alap pénzosztásánál

Jól látszódik, hogy a Városi Civil Alap támogatásainak megítélésénél fontos szerepe volt a politikai beágyazottságnak. A közpénzből kitartott szervezetekről készített gyűjtésünk második részében olyan alapítványokat és egyesületeket veszünk górcső alá, amelyek pontosan illeszkednek abba a politikailag elkötelezett hálózatba, amelyen keresztül az alap pénzei évek óta áramlanak.

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.