Révész Máriusz megfejtette a körbekordonozott Várkert Bazár fekete leplének szimbólumát

  • narancs.hu
  • 2019. február 10.

Belpol

Mesteri a fideszes megoldás.

Az orbáni évértékelőre érkező Révész Máriusz fideszes politikus a hvg.hu-nak megmondta, szerinte mi a megfejtése a fekete leplű kordonnal körbevett Várkert Bazárnak.

Persze mesteri megoldást kínált.

Révész szerint a fekete lepel azt sugallja, hogy a Fidesz képes rendben tartani az országot.

És nem viccelt.

Még csak véletlenül sem annak a rettegő akarnok politikának a jelképe, amit mára a NER jelent. Á, dehogy.

Orbánnak a kordon nem elég, óriási fekete lepellel is kizárja a külvilágot

A fekete mától nem csak a gyász szimbóluma. Orbán Viktor ma tartja évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. A helyszínt nemcsak kordonnal kerítették körbe, hanem a kordonra vastag fekete leplet is feszítettek, hogy kívülről semmi ne látsszék. A fekete mától nem csak a gyász szimbóluma.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.