Orbánnak a kordon nem elég, óriási fekete lepellel is kizárja a külvilágot

  • narancs.hu
  • 2019. február 10.

Narancsblog

A fekete mától nem csak a gyász szimbóluma.

Orbán Viktor ma tartja évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. A helyszínt nemcsak kordonnal kerítették körbe, hanem a kordonra vastag fekete leplet is feszítettek, hogy kívülről semmi ne látsszék.

A fekete mától nem csak a gyász szimbóluma. Jelképe annak az egyszerre akarnok, erőszakos és rettegő politikának is, amely a saját maga által teremtett, ám mind jobban zsugorodó alternatív világát védi az őt körülvevő valóságtól. A lepel a vezető és hívei akolmelegét óvja, mert biztonságban immár csakis egymás között érzik magukat; a vezetőbe vetett hitüket és mindenekelőtt a vezér önmagába vetett hitét óvja, mert ez a hit nemcsak a forrása, de egyetlen magyarázata is a hatalmuknak. Egyáltalán, a létezésüknek. Márpedig minden egyes “odaátról”, a létező magyar valóságból érkező kérdés csak megkérdőjelezi e bizonyosságot. A legrosszabb esetben kételyt támaszthat a hívekben, márpedig aki kétkedni kezd, az előbb-utóbb maga is kérdez. Ez a rendszer addig tart, amíg valaki belülről is föl nem teszi a kérdést, hogy hát “nem meztelen-e a királyunk? Tényleg ennyire hülyék vagyunk-e mi, hogy ennyi éven érzéketlenek voltunk a szemfényvesztésre?”

Jelképe továbbá a szégyennek is.

A NER hívei akkor nyugodtak, ha paraván mögött intézhetik a dolgaikat. És ezek szerint nemcsak tolvajlásaikat, hanem “ünnepeiket” is. De beszéljünk ezúttal azokról, akik nem kósalajosi, gulyásgergelyi vagy mészároslőrinci szinten részei a rezsimnek. Azokról a különböző rendű és rangú állami tisztviselőkről, akik bár működtetői a NER-nek, de rezsimbéli helyük a tápláléklánc alsó regisztereiben van kijelölve. Akik eleinte talán meggyőződésből, talán az anyagi előnyök miatt, talán szorító egzisztenciális okok miatt ragadtak a NER-ben. Akiknek, mivel közülük a többség nem elkerített lakóparki erődítményekben, a külvilágot majd’ teljesen kizárva éli az életét, a való világban egyre inkább a szégyen az osztályrésze a NER-tagság miatt. Ők mit mondanak a nem a NER-től függő környezetüknek? Akár már manapság is, de főleg a nem is oly távoli jövőben? Mit felelnek a barátaiknak, rokonaiknak, ha azok a lezüllesztett, vegetáló oktatásról, egészségügyről, a tönkretett, a nagyvilági jóhírét vesztett országról kérdezik?

Hogy hisznek? Hogy félnek? Hogy becsapták őket?

Az előző pártállam (1948-1989) végperiódusában, a nyolcvanas évek második felében volt kedvelt az alábbi vicc: Mi kell a belépéshez a kommunista pártban? Hát két pártbéli ajánló. És mi kell ahhoz, hogy kiléphess végre a kommunista pártból? Két párton kívüli ajánló.

A fekete lepel ezért nemcsak a saját országa elől bujdosó miniszterelnöknek és klánjának a jelképe, hanem – mondjuk mi, javíthatatlan optimisták – azoké is, aki a legszívesebben dezertálnának a NER-ből; és azt remélik, hogy ha addig is rejtve maradnak, könnyebben találnak majd ehhez ajánlókat a való Magyarországból.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.