Schilling Árpád: Magyarország miniszterelnöke nem akarja, hogy a magyarok arabokkal és feketékkel keveredjenek

  • narancs.hu
  • 2022. július 26.

Belpol

A rendező szerint minden politikai ügyeskedés mellett ez a lényeg, a „faji bullshit!”. 

„Magyarország miniszterelnöke nem azt mondta, hogy ellenzi, ha magyarok románokkal vagy szlovákokkal keverednek. Magyarország miniszterelnöke azt nem akarja, hogy a magyarok arabokkal és feketékkel keveredjenek. A nem fehérekkel és a nem keresztényekkel van problémája. A színesbőrű lányokat és fiúkat szeretné távoltartani a magyar fiúktól és lányoktól. Mármint, hogy ezek a színesbőrűek ne hágjanak magyar lányokat és a magyar fiúk ne hágjanak színesbőrűeket, mert abból lesz a faji keveredés, amit Orbán Viktor elutasít. Tetszik érteni?” – írja Schilling Árpád a Facebookon. 

A rendező hozzáteszi hozzáteszi bejegyzésében, „hogy minden politikai ügyeskedés mellett valahogy ez a lényeg. Ez a faji bullshit! Nem azért, mert Orbánt ez annyira érdekli. Nem. Azért, mert az embereket érdekli. A támogatóit, a szavazóit. Ők nem akadnak fönn rajta, együtt tudnak élni vele, még ha esetleg nem is lelkesednek érte. Elfogadják, hogy az ország vezetője fajtisztaságról szónokol”. 

„Azt üzenem mindenkinek, aki egy vállrándítással intézi el ezt az ügyet, hogy na, pont ezért jutottunk oda, ahol most vagyunk. Azét vagyunk ilyen erkölcsi színvonalon, ezért nem vagyunk képesek elkergetni a p....ba egy zsarnokot, mert mindig mindent relativizálunk”

Mert semmit sem tudunk kezdeni a tragédiával. Képtelenné váltunk arra, hogy valamit mélyen megértsünk. Itt mindenki csak ironizál. Szimbolikus ügyek nincsenek már, egyetlen mozgatórugó a pénztárca” – fogalmaz. 

Orbán Viktor hétvégi tusványosi beszéde komoly aggodalmakat keltett a zsidó közösségben is, Heisler András a MAZSIHISZ elnöke találkozót kért a miniszterelnöktől. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.