A kormánypártok távolléte miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés ellenzék által kezdeményezett hétfői rendkívüli ülése, így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el.
Az LMP, a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd közösen az akkumulátorgyárak kérdésének megvitatására kezdeményezte a rendkívüli ülést, azonban a kormánypárti frakció nem kívánt megjelenni az eseményen, előzetesen a Fidesz egy közleményt is kiadott, ebben azt írták, hogy a kérdést a parlament következő rendes ülésének napirendjére tűzik, ezért szerintük indokolatlanná vált a rendkívüli ülés.
A mintegy háromnegyed órás ülésen a kormány képviselői sem vettek részt, napirend előtt azonban a jelenlévő ellenzéki pártok képviselői felszólaltak.
Az LMP képviseletében Kanász-Nagy Máté felszólalásában arról beszélt, hogy az a kérdés, hogy akarjuk-e, hogy Magyarországot "akkumulátorgyarmattá" tegyék, hiszen az akkumulátorgyártás körül kialakult vita szerinte erről szól.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány egy olyan gazdasági modellbe akarja belekényszeríteni Magyarországot, amelyben vannak a német autógyárak, amelyek elektromos autókat gyártanak, ezekhez az akkumulátorokat kínai akkumulátorgyárak állítják elő, ám
az autógyárak és az akkumulátorgyárak is alapvetően a magyar energiát, a magyar vízkészletet és a magyar földeket használják fel, a magyar környezetet szennyezik el működésük közben.
Azt is mondta, ezeket a gyárakat rekordalacsony társasági adóval, rekordmagas kormányzati támogatással vonzzák ide, és "ott van még a leépült környezetvédelmi intézményrendszer" is. Ha alacsony béreket kell fizetni, ha sok kormányzati támogatás jár, ha nem kell erős környezetvédelmi szabályokat betartani, akkor vonzóvá válik Magyarország ezen gyárak számára – tette hozzá.
Kanász-Nagy Máté azt is mondta, a zöldek szerint a profit nem előzheti meg az embert, tehát nem szabadna az emberek feje fölött ilyen horderejű döntéseket hozni, ezért kezdeményeztek országos népszavazást. Másrészt a profit nem előzheti meg az élhető környezet védelmét sem.
Szabó Tímea a Párbeszéd képviseletében arról beszélt, hogy a kormányzat felerősítette az elmúlt hetekben "azon lázálmokról szóló kommunikációt", hogy Magyarországból akkumulátorgyártó nagyhatalmat csinálnak, de ahhoz képest, hogy ez a lázálom fontos a kormánynak, egyetlen kormánypárti képviselő sem jött el az ülésre.
Ő is hangsúlyozta, hogy az ide telepített és telepítendő akkumulátorgyárak tönkreteszik Magyarországot, az ivóvizeket, még kiszolgáltatottabbá teszik az országot az energia tekintetében, mérgezik a talajt, a levegőt, valamint veszélyeztetik a gyár körüli településeket. Hozzátette, ha összeadják az összes idetelepített és telepítendő gyárat Magyarországon, akkor azok napi vízfelhasználása több mint egymillió ember vízfelhasználását teszi ki.
"Hát hol van nekünk ennyi ivóvizünk, hogy mérgező, akkumulátorgyárakra pazaroljuk?"
– tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy jelentősen növekedni fog az energiaigény is, ráadásul ezek a gyárak tönkreteszik a földeket, az erdőket, majd feltette azt a kérdést, hogy a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdeknek tartja-e a vízhiányt, az áramhiányt, a mérgezéseket, a lakosság veszélyeztetését. "Tessék befejezni Magyarország jövőjének pusztítását!" – hangoztatta.
Szabó Tímea egy képet is megosztott a Facebookon az üres kormánypárti padsorokról:
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője felszólalásában antidemokratikus hozzáállással vádolta a kormányoldalt, mert szerinte a gigaberuházás megtárgyalását már eleve úgy kezdték, hogy meg sem kérdezték a debrecenieket, most pedig üresek a kormánypárti széksorok a kérdés megvitatásakor. A politikus hangsúlyozta, hogy külföldön is tiltakoznak a hasonló üzemek ellen, nem véletlen, hogy sivatagokba épülnek az akkumulátorgyárak. Hozzátette, 2019-ben még Fehéroroszországban is tiltakozást váltott ki egy hasonló kínai projekt, így egy évvel később az ottani kormány visszakozott a beruházástól.
Az óriási környezetterhelés mellett kifogásolta a projekt jelentette "lakosságcserét" is, mondván, ezekbe az üzemekbe "eleve nem magyarokat fognak felvenni", már toborozzák a külföldi munkaerőt. Szerinte nem akkumulátor-, hanem élelmiszeripari nagyhatalmat kellene építeni Magyarországon.
A Jobbik képviseletében Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy az akkumulátorgyárak témáját a környezeti kérdések mellett a gazdaságfilozófia felől kell megközelíteni. Szerinte mára Magyarországon "beteg" gazdasági kitettségi, függőségi rendszer alakult ki, előbb a német, most pedig már a távol-keleti cégekkel szemben is, ebben a rendszerben "a magyar emberek tudását, szorgalmát lebecsülik, egy alacsonyabb polcra helyezik, mint amire az való", és csekély hozzáadott értékű munkafolyamatokat hoznak ide, mindezt pedig még a magyar adófizetők pénzéből támogatják százmilliárdokkal, még azt sem várva el, hogy magyaroknak teremtsenek munkahelyet.
Z. Kárpát Dániel szerint mindennek az a következménye, hogy a cégek tömegével hozhatják a harmadik világ gazdasági bevándorlóit Magyarországra, olcsóbban és kiszolgáltatottabb körülmények között, rontva így a magyarok munkafeltételeit is.
Az MSZP-s Komjáthi Imre azt sürgette: a nemzetközi nagyvállalatok mellett a hazai munkavállalókat is tekintse stratégiai partnernek a magyar kormány. A szocialista képviselő kifogásolta, hogy a stratégiai megállapodásokról a magyar dolgozókat nem kérdezik meg és három pontban foglalta össze ezzel kapcsolatos igényeiket.
Elsőként azt említette, hogy az állam és a munkáltató mellé a magyar dolgozók képviselőit is emeljék be a stratégiai partnerségi megállapodásokat megelőző tárgyalásokba, illetve hogy ne hajthassanak végre létszámleépítést azok a vállalatok, amelyek állami támogatásokat kaptak. Második pontként szükségesnek nevezte, hogy a cégek ne "csemegézhessenek" a kollektív szerződésből, kiválogatva a nekik kedvező feltételeket. Harmadik feltételként azt említette, hogy ne akadályozzák, sőt írják elő a szakszervezet-alapítást a stratégiai partnereinél.
Bedő Dávid a Momentum képviseletében úgy fogalmazott: Magyarországon nincs helye "vízzabáló és környezetpusztító" akkumulátorgyáraknak, sem Debrecenben sem Gödön, sem Győrben, sem sehol máshol.
"A jövőnkről van szó, és az nem eladó sem kínaiaknak, sem 'vízmérgező üzemeknek', sem másnak"
– tette hozzá. Elmondta, a Momentum helyi népszavazást kezdeményezett, hogy a debreceniek dönthessék el, akarnak-e ilyen beruházást a városukban, és hogy ki kell kényszeríteni a népszavazást Debrecenben.
A DK-s Varga Zoltán felszólalásában arról beszélt, hogy az üléstől távolmaradó kormánytagok és kormánypárti képviselők már rég elfelejtették, hogy kiktől kapták mandátumukat, kiket kell képviselniük, és kiknek tartoznak elszámolással. Szerinte a debreceni emberek egy "pártok felett álló népszavazással" kívánják felvenni a harcot a "fideszes akkumulátorlobbival" szemben. A DK szerint ebben a helyzetben ellenzéki pártoknak hátra kell lépniük, hogy ne osszák meg a debrecenieket pártpolitikai törésvonalak mentén.
Azt is mondta, hogy az árnyékkormány szerint azonnal le kell állítani az ország egész területén az akkumulátorgyár-építéseket egészen addig, amíg nyilvánosságra nem hozzák az összes kutatást arról, hogy milyen hatással vannak ezek a gyárak a magyar emberek környezetére, egészségére, biztonságára és ingatlanjaik értékére.
A napirendi javaslatról először kézfelemeléssel döntöttek a jelen lévő képviselők, majd az elnöklő Latorcai János közölte, hogy Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) levélben kezdeményezte a szavazás géppel történő megismétlését. A megismételt gépi szavazáson 33-an voksoltak igennel, két nem szavazat és egy tartózkodás mellett. Latorcai ezután bejelentette, hogy a Ház nem határozatképes, és elfogadott napirend hiányában az ülést lezárta.
Az Országgyűlés előreláthatólag február 27-én folytatja munkáját.
