OMSZ-főigazgató: Én arra, hogy félkatonai szervezet vagyunk, mindig is büszke voltam

  • narancs.hu
  • 2023. február 20.

Belpol

Csató Gábor az új ügyeleti ellátási rendszerről: a megyei tiszti főorvos is kötelezheti a háziorvosokat, hogy vállaljanak műszakot.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója az Indexnek adott interjút, amelynek apropóját az az új ügyeleti koncepció adja, mely szerint Budapest kivételével 174 járásban hétköznap 16 és 22 óra között, hétvégén 8 és 14 óra között elérhető az alapellátási ügyeleti szolgálat, ám az ezt követő időszakban, hétköznap 22 óra és másnap reggel 8 között, hétvégén pedig 14 óra és másnap reggel 8 között 81 településen 102 telephelyen lesznek csak jelen fizikálisan az ügyeletek. Február elseje óta egy úgynevezett „pilotprogram” keretein belül már tesztelik is az új koncepciót Hajdú-Bihar megyében.

Csató kiemelte, hogy „a 22 óra utáni időszakban világszerte, így Magyarországon is hatékonyabb és hatásosabb sürgősségi szolgálatot küldeni a beteghez, ahhoz képest, hogy a saját lábán jönne be az ellátóhelyre”, szerinte emiatt indokalatlan volt eddig 300 ügyeleti központot fenttartani.

Arra a kérdésre, hogy az alapellátás mellett ezentúl a háziorvosoknak sürgősségi eseteket is el kell-e vállalniuk, a főigazgató azt válaszolta, hogy csak azoknak, akiknek megvan az ehhez szükséges kompetenciájuk.

A programra a háziorvosoknak maguknak kell jelentkezniük és saját maguk között osztják be az időpontokat,

azonban Csató szerint „bruttó 9 ezer forintos, hétvégén bruttó 11 ezer forintos óradíjért szívesen jönnek, még akkor is, ha ebben a 16 és 22 közötti intervallumban leginkább alapellátási feladatokkal találkoznak”.

Az Index arra is rákerdezett, hogy mi történik akkor, ha nem jelentkezik elég háziorvos az ügyeletre. „Nekünk a betegek érdeke a legfontosabb: ha a háziorvosok nem vesznek részt a feladatban – annak ellenére, hogy a jogszabály előírja –, akkor a beosztást más szakemberek bevonásával készítjük el. Ha még így is maradnak üres helyek, akkor a megyei tiszti főorvos kötelezheti a háziorvost arra, hogy vegye ki a részét a feladatból, és vállaljon műszakot.

Jogosan merült fel a kérdés, hogy Hajdú-Bihar megyében eddig hány háziorvossal kötöttek szerződést. „A felnőtt háziorvosok 25, a gyermek háziorvosok 40 százaléka szerződött eddig velünk, de sokan közülük több műszakot is visznek, így a megyei ügyelet 60 százaléka kiállítható” – válaszolta a főigazgató.

Az interjúból az is kiderült, hogy

március 1-től Győr-Moson-Sopron megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történik meg az átállás, egy év múlva pedig már Budapesten is az új rendszer működhet.

Csató elárulta, hogy „a fővárosi koncepció készen áll, de azt szeretnénk, hogy az új rendszernek vidéken már kellő legitimációja legyen ahhoz, hogy a váltás Budapesten is megtörténhessen.”

Az interjú végén Csató elárulta, hogy nem tervez hosszútávra, mint főigazgató. „Kinevezésem 2025. január 16-ig szól. Amikor 33 éves koromban főigazgató lettem, nem az volt a fejemben, hogy na, akkor most 20-30 évig be van biztosítva a helyem. Aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos vagyok, ha két év múlva ilyenkor a betegágy mellett fogok állni, nekem az is rendben lesz.”

Csató azt is mondta, hogy ő mindig is büszke volt arra, hogy a mentőszolgálat egy „félkatonai szervezet”, hiszen a szervezettség garantálja a betegek biztonságát, az ellátás homogenitását. „Idén 75 éves az Országos Mentőszolgálat, és van egy génállományunk, amiből bizonyos géneket nem érdemes kicserélni, ilyen a félkatonai működés is.”

Arról is szót ejtett, hogy az egészségügyi dolgozók nem nyilatkozhatnak a sajtónak, erről azt mondta, hogy külföldön sem tud olyan egészségügyi intézményt mondani, ahol a rendszerben dolgozó szakemberként bárki bármit mondhat a sajtónak. „Ez nem béklyó, nem a szabadságjogok korlátozása, hanem egyfajta védelem a kollégáknak is, akik nincsenek felkészülve arra, hogy például egy éles szituációban olyan nyilatkozatot tegyenek, ami valóban leírja a történteket. Arról nem is beszélve, hogy a titoktartás a betegek érdekeit is szolgálja.”

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk