Az össznépességet tekintve Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a felsőfokú oktatásban tanulók aránya Európában az elmúlt években – írja a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján.
2021-ben hazánkban mindössze 2,96 százalék volt a hallgatók aránya a felsőfokú oktatásban az össznépesség százalékában,
ennél alacsonyabb eredmények csak Romániában (2,93 százalék), Szlovákiában (2,59) és Luxemburgban (1,20 százalék) születtek. Népességarányosan a legtöbb egyetemistával Törökország (9,84 százalék), Görögország (7,98 százalék) és Ciprus (5,94 százalék) rendelkezett.
Több országban folyamatosan növekedett a felsőoktatásban résztvevők aránya 2013 és 2021 között, a dobogó alján lévő államokban – köztük Magyarországon is – leginkább csökkenő tendencia figyelhető meg. Hazánkban 3,63 százalék volt a hallgatók aránya 2013-ban, ami 2019-ig folyamatosan csökkent 2,88 százalékra. Ezt követően az arányok enyhe emelkedésnek indultak, 2020-ban előbb 2,92 százalékra, majd a már említett 2021-es 2,96 százalékra. 2021-ben a magyar felsőoktatásban tanulók száma összesen 287,5 ezer fő volt, írja a napilap.
A 2023-as adatok szerint 289,9 ezer volt a hallgatók száma, mintegy 2500 fővel több, mint 2021-ben. Ebből arra lehet következtetni, hogy a felsőfokú oktatásban résztvevők össznépességhez viszonyított százalékos aránya is növekedhetett valamivel, de messze nem olyan mértékben, amivel Magyarország kiemelkedhetne a sereghajtók közül.
A hallgatók száma egyébként jelentősen visszaesett az elmúlt tíz évben, 2013-ban még 338,5 ezren tanultak a felsőoktatásban, vagyis 2023 első felében mintegy 48,5 ezerrel kevesebben jártak egyetemre, mint 2013 azonos időszakában,
számolt be a lap.
