Simicskó István több bekezdést jelölés nélkül emelt át PhD-dolgozatába, aztán őt is plagizálhatták

Belpol

A Fidesz-KDNP politikusa érdemben nem reagált felvetéseinkre, az érintett Nemzeti Közszolgálati Egyetem későbbre ígért konkrét választ.

Simicskó István, a Fidesz és a KDNP politikusa (mindkét pártnak tagja), a KDNP frakcióvezetője, korábbi honvédelmi miniszter 2009. február 19-én védte meg doktori értekezését Az országvédelem és országmozgósítás szervezeti, hatásköri, irányítási rendszere minősített időszakokban (Történelmi korokon át napjaink hatályos jogi szabályozásáig) címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelőd intézményében, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen működő Hadtudományi Doktori Iskolában.

Az NKE honlapján elérhető értekezésről kimutatható, hogy Simicskó hat bekezdést forrásmegjelölés nélkül, szinte szó szerint vett át egy korábbi disszertációból, egy helyen pedig hiányosan tüntette fel a forrást, és nem jelezte, hogy gyakorlatilag betű szerinti idézetről van szó. A Simicskó dolgozata és két korábban megjelent írás közötti egyezéseket az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze, zárójelben jelezve, hogy a kérdéses részek a szövegek hányadik oldalán találhatók.

 
A képre kattintva elérhető a teljes táblázat.

A forrásmegjelölés nélküli átvételek Lakatos László nyugállományú mérnök vezérőrnagy 2001-es, A védelmi igazgatás helye és szerepe a honvédelem rendszerében című értekezéséből származnak, amit Lakatos szintén a Zrínyi Egyetem doktori iskolájában adott le. Az NKE honlapján csak 2004-től érhetők el a jogelőd intézményekben megvédett PhD-dolgozatok, de Lakatos László kérésünkre elküldte az eredeti dokumentumot, így tudtuk beazonosítani az egyező részeket. Simicskó dolgozatában a felhasznált irodalom alatt megemlíti Lakatos értekezését, de konkrétan nem hivatkozik rá, a szövegben nem jelöli, hogy egyes gondolatok nem tőle, hanem Lakatostól származnak.

Egy hetedik bekezdést Simicskó István Benesóczky Imre és Kádár Pál 2004-ben megjelent, A honvédelmi tárca katasztrófavédelmi kötelezettségei és kapcsolódó igazgatási feladatok a haderő tízéves fejlesztésének tükrében című tanulmányából meríthetett. Itt a politikus a következő forrásmegjelölést tünteti fel: Egy nukleáris baleset-elhárítási gyakorlatról (Budapest, 2004, OKF Tanulmányok). Azonban nem jelzi, hogy majdnem szó szerinti idézetről van szó, nem tünteti fel a szerzőket, és valószínűleg a címet és a megjelenés helyét is pontatlanul adja meg, az interneten fellelhető eredeti dokumentumban ugyanis nem a tanulmány, hanem a konkrét fejezet címe az Egy nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatról, a tanulmány továbbá nem az OKF, hanem a Honvédelmi Minisztérium 2004-es tanulmánykötetében jelent meg.

Tőle is lophattak

Simicskó István doktori disszertációját azután kezdtük el tüzetesebben is megvizsgálni, hogy kiterjedt szó szerinti szövegegyezéseket találtunk a dolgozat és egy szintén a Zrínyi Hadtudományi Doktori Iskolájának írt disszertáció, Urbán Lajos nyugállományú altábornagy 2010. október 7-én megvédett, A tartalékos erők helye, szerepe, működésének aspektusai a magyar nemzeti haderőben című munkája között. Urbán komoly katonai vezetői múlttal rendelkezik, 1996-tól a Honvédség NATO-integrációs munkacsoportjának vezetője, 1999 és 2001 között a vezérkari főnök helyettese volt.

Simicskó és Urbán dolgozata között sokkal több a szövegegyezés, mint Simicskó disszertációja és az említett korábbi munkák között. Ezeket az alábbi táblázat foglalja össze (zárójelben ismét az oldalszámot adtuk meg).

 
A képre kattintva elérhető a teljes táblázat.

Van, hogy egy-egy bekezdés teljesen megegyezik a két dolgozatban, vagy csak minimális stiláris eltérés van a két változat között. Máskor a Simicskónál általánosabb értelemben szereplő megjegyzéseket Urbán kifejezetten a tartalékos erőkre vonatkoztatja, és arra is van példa, hogy ugyanaz a gondolat némileg más megfogalmazásban található meg a két értekezésben.

Összességében több mint 15 ezer karakternyi szöveg szerepel majdnem azonosan a két dokumentumban, különösen Urbán értekezésének bevezető és befejező részében, illetve a honvédelmi nevelésről és a minősített időszakok jogi szabályozásáról szóló fejezetekben vannak akár egybefüggően is hosszabb bekezdések, amelyek Simicskó disszertációjában is megtalálhatók. Urbán egyes Simicskónál is meglévő részeknél nem Simicskóra, hanem Lakatos Lászlóra hivatkozik, ez az árulkodó jel vezetett el bennünket a nyugállományú mérnök vezérőrnagyhoz.

Urbán Lajos dolgozata másfél évvel későbbi, mint Simicskóé, és a szöveg három ponton szabályosan, hivatkozással is utal Simicskó értekezésére, az időrendből tehát az következik, hogy

nagy valószínűséggel a volt katonai vezető plagizált Simicskótól.

Urbán Lajost több volt kollégáján keresztül is próbáltuk elérni, de csak egy már nem általa használt munkahelyi telefonszámig jutottunk. Az biztosnak tűnik, hogy a 2010-es évek közepe tájékán dolgozott a HM EI Zrt.-nek, jelenleg egy volt kollégája szerint külföldön tartózkodhat.

Simicskó Istvántól megkérdeztük, milyen kapcsolatban állt Urbánnal, hogyan magyarázza a szövegegyezéseket, illetve kijelenti-e, hogy a doktori értekezése a saját szellemi terméke. Válaszát teljes terjedelmében közöljük:

„Tisztelt Teczár Szilárd!

Megtisztelő, hogy érdeklődik tudományos munkásságom iránt. Sajnálom, hogy Ön - elfogulatlan baloldali újságíróként - kétségbe vonja a Gyurcsány-Bajnai kormányok ideje alatt működő Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktori iskolájának szakértelmét. A PhD értekezésemet 2008-ban zártam le, és 2009 február 19-én nyilvános vitában védtem meg - a doktori iskola, a szakmai bizottság és az opponensek véleménye alapján - summa cum laude minősítéssel. Sajnos nem emlékszem az Ön jelenlétére ezen a nyilvános ülésen.

Az értekezésemet követően több száz publikáció, több tucat PhD értekezés jelent meg hasonló témában, felhasználva az én doktori dolgozatomat, ami nagyon megtisztelő számomra. Örülök, hogy beleolvasott a PhD értekezésembe, remélem sokat tanult belőle. Javaslom, hogy felvételizzen az NKE kurzusaira, képezze magát, tanuljon és tanuljon. Addig is jó olvasást kívánok, és egyszer talán még, ha kellően szorgalmas Ön is elérheti a PhD fokozatot. Bármilyen további kérdése van, forduljon az NKE doktori iskolájához.”

További furcsaságok

Hétfőn meg is kerestük az NKE és a Hadtudományi Doktori Iskola vezetését, akkor még csak a Simicskó és Urbán dolgozatát érintő kérdéseinkkel. A doktori iskolától azt a reakciót kaptuk, hogy részletesen április 5-ig tudják megválaszolni a felvetéseinket. Jelezték, hogy „a dolgozatokat át kell futtatnunk az akkor használt és a jelenleg használt plágiumkeresőn, hogy tiszta és hiteles képet kapjunk.” A doktori iskolának azóta elküldtük a Simicskó István dolgozata és a két korábbi írás között talált egyezéseket is.

A Simicskó-Urbán-ügy annyiban nem egy szokásos plágium, hogy Urbán nem egy rég elfeledett művet használt fel, hanem egy ugyanabban a doktori iskolában másfél évvel korábban megvédett értekezést. Nehéz elképzelni, hogyan kerülhette ez el a doktori iskola oktatóinak, az értekezések témavezetőinek vagy bírálóinak figyelmét.

A két érintettnek továbbá ismernie kellett egymást, nemcsak azért, mert egyszerre voltak doktorandusz hallgatók, hanem azért is, mert amikor Urbán Lajos 1999 és 2001 között a vezérkari főnök helyetteseként dolgozott, Simicskó a parlament Honvédelmi Bizottságának alelnöke majd a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. Az MTI korabeli felvétele szerint a Honvédelmi Bizottság 2000. október 11-i ülésén egymás mellett ültek a parlamentben. Mindketten voltak a Budapesti Honvéd Sportegyesület társadalmi elnökei is (Simicskó jelenleg is betölti ezt a pozíciót), bár nem közvetlenül váltották egymást.

Belpolitika - Az Orsz?ggy?l?s Honv?delmi Bizotts?g?nak ?l

 
Simicskó István mellett Urbán Lajos
Fotó: MTI/Kovács Attila

Simicskó István értekezésében egy egészen zavarbaejtő mondatot is találtunk. A minősített időszakok franciaországi szabályozását taglaló résznél ez olvasható: „az Alkotmány 16. cikkelye szerint: ha a Köztársaság intézményei, a nemzet függetlensége, a területi integritás és a nemzetközi kötelezettségek teljesítése súlyos és azonnali veszélyben van a Köztársasági Elnöknek meg kell tennie a körülmények által diktált intézkedéseket, miután formálisan konzultált a Miniszterelnökkel, a Nemzetgyűlés elnökével (a szöveg szerint 2 ház lehet, mivel az Alkotmány az „elnökeivel” kifejezést használja!) és az Alkotmányozó Bizottság Elnökével.”

A zárójeles megjegyzés véletlenül maradhatott a leadott dolgozatban, és arra utal, hogy többen is dolgozhattak a szövegen. Persze elképzelhető, hogy Simicskó saját maga számára írta a figyelmeztetést, esetleg a témavezető megjegyzéséről van szó, mindenesetre bárkitől származik is a betoldás, az nem volt tisztában azzal, hogy Franciaországban kétkamarás parlament működik.

Minőség

A plágiumgyanút félretéve is kérdéseket vet fel, hogy mehetett át summa cum laude minősítéssel a Zrínyi doktori iskolájában ez a szöveg. Bár Simicskó egy ponton azt írja, hogy a külföldi és a hazai szakirodalmat is tanulmányozta, valójában egyetlen idegen nyelvű szakirodalmi munkát sem használt fel, a nemzetközi kitekintés egy egyszerű jogszabályismertetés a magyarra lefordított európai alkotmányok alapján, egyedül a román és a török alaptörvényre hivatkozik közvetlenül a szerző.

A dolgozat törzsében Simicskó lényegében a politikusi véleményét adja elő a 2004-es honvédelmi törvényről és arról, hogy a hadkötelezettség eltörlése után a kormány nem készült fel arra, hogy különleges jogrend idején mozgósítsa az országot. Ehhez hasonló minősítéseket olvashatunk a dolgozatban: „A törvény tartalmával kapcsolatos következő felvetés interpretálható súlyos elvi szakmai tévedésnek, a honvédelem kiárusításának, a politikai vezetés identitászavarának, vagy egyszerűen csak a jogalkotók szűklátókörűségének”, míg Simicskó egy ponton egy saját maga által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot ajánl megoldásként.

A tulajdonképpeni tudományos kutatás a minősített időszakok történeti és nemzetközi áttekintése lenne, de ezek a részek is rendkívül vázlatosak, és alig állnak értelmezhető kapcsolatban a végkövetkeztetésekkel. Simicskó István olyan megállapításokra jut például, hogy „a magyarság történelme igen gazdag sikerekben és kudarcokban. Ha a történelmet háborúkban, csatákban vagy – jelenkori kifejezéssel élve – minősített időszakokban mérjük, akkor is fellelhető ez a kettősség” vagy „összegzésképpen megállapítható, hogy a minősített időszakok alkotmányos szabályozásában hasonlóságok és különbözőségek is fellelhetőek a különféle nemzetközi példák alapján”.

Néhol az egyes mondatok jelentését sem könnyű kikövetkeztetni, például amikor azt írja a későbbi honvédelmi miniszter, hogy „a világ országai társadalmi fejlődésének átalakulása, illetve az érdekvédelmi és érvényesítési képességeik eltérő mértékben változnak”. Tudományos módszerét többek között így jellemzi: „az analízis és a szintézis módszerét komplexen alkalmaztam a védelmi igazgatási szimulációs gyakorló rendszer elvi funkcionális működésének leírásakor, továbbá a honvédelmi nevelésre, a civil kontroll megújítására és a jogszabály-módosításokra vonatkozó javaslataim kidolgozásakor”.

Simicskó István legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint 2021-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Milton Friedman Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen folytatott oktatói tevékenységet, eseti jelleggel, havi bruttó 140 ezer forintért (ezt valószínűleg úgy kell érteni, hogy átlagosan).

Simicskó április 3-án Újbudán indul a Fidesz-KDNP egyéni képviselőjelöltjeként, ellenfele a momentumos Orosz Anna lesz. Ebben a körzetben – ahogy egész Budapesten – inkább az ellenzék számít esélyesnek, de Simicskó akkor is tagja lesz a következő parlamentnek, ha kikap, mert a listán a biztos befutó 28. helyet kapta.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk