Stummer János a Puskás Arénába tervezett alagútról: Ráléptem a kormányzó pártok tyúkszemére

Belpol

A Jobbik politikusa csütörtökön Pintér Sándor belügyminiszterrel találkozik, hogy személyesen beszéljenek a már nem is olyan titkos alagútról.

Mint arról lapunk is beszámolt, rendkívülinek ható bejelentést tett a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a jobbikos Stummer János, aki arról számolt be egy a Facebookon közzétett videóban, hogy állítólag titkosítva akarnak Orbán Viktor számára saját alagutat építeni a Puskás Arénába

Nem sokkal később a Puskás Aréna Facebook-oldalán közzétették, a létesítmény úgy kapott engedélyt, hogy fél év után felül kell vizsgálni, jól működő közlekedési megoldás-e, hogy a hazai és külföldi védett személyeket a rendes közönség forgalmának időnkénti akadályoztatásával, várakoztatásával szállítják az Arénába. Az eredmény pedig az lett, hogy jobb megoldás lenne, ha a védett személyek, kiemelt vendégek, előadók autós közlekedési útvonala nem keresztezné a több tízezres közönség gyalogos útvonalát, célszerű-e közlekedési utakat fizikailag elkülöníteni. Közlésük szerint a tervezett megoldás egy mindösszesen 50 méter hosszú autós aluljáró.

Az információ közzététele után kerestük Stummer Jánost, akivel közvetlenül utána nem, de később sikerült beszélnünk.

A Narancs.hu kérdésére Stummer közölte, hogy egyelőre nem szeretne további részleteket nyilvánosságra hozni a tervről. Hisz' tisztában van vele, hogy ez olyan információ, ami miatt minden lépését jól meg kell gondolnia. De kérdésünkre azon kívül, amit eddig a sajtóval megosztott, elmondta, hogy ha minden igaz, csütörtökön újabb információkkal fog gazdagodni a már nem is olyan titkos alagútról, mert volt szerencséje telefonon egyeztetni

Pintér Sándor belügyminiszterrel, aki azt javasolta, hogy találkozzanak személyesen, hogy ő maga tudja elmondani, mi is a helyzet az alagúttal.

A nemzetbiztonsági bizottság elnöke elöljáróban annyit mondott, a találkozó alakulásától függ majd, hogy arról mit oszt meg a nyilvánossággal. 

Stummer János lapunknak úgy nyilatkozott, elsődleges politikai célja annak megakadályozása volt, hogy nemzetbiztonsági pecsétet kapjon, valamint a nyilvánosság kizárásával, nyílt közbeszerzési pályázat nélkül történjen mindenféle olyan beruházás, mely a kormány számára esetleg kellemetlen lehet, vagy politikai gondot, kommunikációs problémát okozhat. "Elejét akartam annak venni, hogy a következő 14 hónapban, vagy legalábbis addig, amíg én vagyok a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, ilyen ne fordulhasson elő. Világos és egyértelmű jelzést kívántam adni a kormánynak, hogy ez így az én bizottsági elnökségem alatt nem működhet."

A Jobbik politikusa elmondása szerint

tisztában van azzal, hogy tettének politikai és büntetőjogi következménye is lehet.

"Nyilván, mikor előálltam az információval, mérlegeltem a kockázatot, amit vállalni is fogok. Nem tudom, mikor fogok ezért bíróság elé állni, de majdnem biztos vagyok benne, hogy fogok. Mert ráléptem a kormányzó pártok tyúkszemére." Politikai következményként azt valószínűsíti, hogy az Országgyűlés következő plenáris ülésén azt a személyi javaslatot fogják tenni, hogy távolítsák el a nemzetbiztonsági bizottság éléről. 

Stummer János szerint megérte közzétenni az információt. És bár lehet, hogy személyesen elesik majd ezen okból majdani információktól, mert mint mondja, valószínűleg a nemzetbiztonsági ellenőrzése hatályosságát vissza fogjá venni, így fosztják meg a nemzetbiztonsági bizottsági elnöki tisztségétől. A nemzetbiztonsági törvény úgy rendelkezik, hogy a mindenkori parlamenti ellenzék tagjai közül kerül ki a nemzetbiztonsági bizottság mindenkori elnöke. "Attól, hogy engem ebből a tisztségből esetleg visszahívnak, egy másik ellenzéki politikus fog a helyemre beülni. Bárkinek, aki oda kerül, ezek után világos kell hogy legyen, mi a politikai feladat, milyen kormányzati nyomásgyakorlásnak vagy szándékoknak kell ellene menni ebben a tisztségben. Ez nagy falat lesz, bárki is örökli meg utánam ezt a munkát."

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.