Stummer János a Puskás Arénába tervezett alagútról: Ráléptem a kormányzó pártok tyúkszemére

Belpol

A Jobbik politikusa csütörtökön Pintér Sándor belügyminiszterrel találkozik, hogy személyesen beszéljenek a már nem is olyan titkos alagútról.

Mint arról lapunk is beszámolt, rendkívülinek ható bejelentést tett a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a jobbikos Stummer János, aki arról számolt be egy a Facebookon közzétett videóban, hogy állítólag titkosítva akarnak Orbán Viktor számára saját alagutat építeni a Puskás Arénába

Nem sokkal később a Puskás Aréna Facebook-oldalán közzétették, a létesítmény úgy kapott engedélyt, hogy fél év után felül kell vizsgálni, jól működő közlekedési megoldás-e, hogy a hazai és külföldi védett személyeket a rendes közönség forgalmának időnkénti akadályoztatásával, várakoztatásával szállítják az Arénába. Az eredmény pedig az lett, hogy jobb megoldás lenne, ha a védett személyek, kiemelt vendégek, előadók autós közlekedési útvonala nem keresztezné a több tízezres közönség gyalogos útvonalát, célszerű-e közlekedési utakat fizikailag elkülöníteni. Közlésük szerint a tervezett megoldás egy mindösszesen 50 méter hosszú autós aluljáró.

Az információ közzététele után kerestük Stummer Jánost, akivel közvetlenül utána nem, de később sikerült beszélnünk.

A Narancs.hu kérdésére Stummer közölte, hogy egyelőre nem szeretne további részleteket nyilvánosságra hozni a tervről. Hisz' tisztában van vele, hogy ez olyan információ, ami miatt minden lépését jól meg kell gondolnia. De kérdésünkre azon kívül, amit eddig a sajtóval megosztott, elmondta, hogy ha minden igaz, csütörtökön újabb információkkal fog gazdagodni a már nem is olyan titkos alagútról, mert volt szerencséje telefonon egyeztetni

Pintér Sándor belügyminiszterrel, aki azt javasolta, hogy találkozzanak személyesen, hogy ő maga tudja elmondani, mi is a helyzet az alagúttal.

A nemzetbiztonsági bizottság elnöke elöljáróban annyit mondott, a találkozó alakulásától függ majd, hogy arról mit oszt meg a nyilvánossággal. 

Stummer János lapunknak úgy nyilatkozott, elsődleges politikai célja annak megakadályozása volt, hogy nemzetbiztonsági pecsétet kapjon, valamint a nyilvánosság kizárásával, nyílt közbeszerzési pályázat nélkül történjen mindenféle olyan beruházás, mely a kormány számára esetleg kellemetlen lehet, vagy politikai gondot, kommunikációs problémát okozhat. "Elejét akartam annak venni, hogy a következő 14 hónapban, vagy legalábbis addig, amíg én vagyok a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, ilyen ne fordulhasson elő. Világos és egyértelmű jelzést kívántam adni a kormánynak, hogy ez így az én bizottsági elnökségem alatt nem működhet."

A Jobbik politikusa elmondása szerint

tisztában van azzal, hogy tettének politikai és büntetőjogi következménye is lehet.

"Nyilván, mikor előálltam az információval, mérlegeltem a kockázatot, amit vállalni is fogok. Nem tudom, mikor fogok ezért bíróság elé állni, de majdnem biztos vagyok benne, hogy fogok. Mert ráléptem a kormányzó pártok tyúkszemére." Politikai következményként azt valószínűsíti, hogy az Országgyűlés következő plenáris ülésén azt a személyi javaslatot fogják tenni, hogy távolítsák el a nemzetbiztonsági bizottság éléről. 

Stummer János szerint megérte közzétenni az információt. És bár lehet, hogy személyesen elesik majd ezen okból majdani információktól, mert mint mondja, valószínűleg a nemzetbiztonsági ellenőrzése hatályosságát vissza fogjá venni, így fosztják meg a nemzetbiztonsági bizottsági elnöki tisztségétől. A nemzetbiztonsági törvény úgy rendelkezik, hogy a mindenkori parlamenti ellenzék tagjai közül kerül ki a nemzetbiztonsági bizottság mindenkori elnöke. "Attól, hogy engem ebből a tisztségből esetleg visszahívnak, egy másik ellenzéki politikus fog a helyemre beülni. Bárkinek, aki oda kerül, ezek után világos kell hogy legyen, mi a politikai feladat, milyen kormányzati nyomásgyakorlásnak vagy szándékoknak kell ellene menni ebben a tisztségben. Ez nagy falat lesz, bárki is örökli meg utánam ezt a munkát."

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.