Stumpf István a kegyelmi botrányról: nem földrengés, hanem politikai hullámzás

  • narancs.hu
  • 2024. április 29.

Belpol

A miniszterelnök tanácsadó testületének tagja szerint nőni fog az elégedetlenség az országban, Magyar Péter ezt használja ki. 

„A kegyelmi döntés nyomán kialakult politikai hullámzást azonban még nem nevezném földrengésnek. Ez egy figyelmeztető jel volt a kormánypártok számára, hogy figyeljenek oda jobban azokra a morális dimenziókra és a mindennapi élet rezdüléseire, amelyek a nagypolitikai és világpolitikai játszmák közepette lehet, hogy a háttérbe szorultak” – fogalmazott Stumpf István alkotmányjogász, Orbán Viktor Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja az Indexnek. 

Ennek ellenére úgy látja, meglepetés lenne, ha a kormánykritikus erők a korábbiaktól eltérően jelentősen jobban szerepelnének az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon. „Lehet azt mondani, hogy a Magyar Péter-féle párt virtuális támogatottsága nagy, de nem virtuális támogatottságot és nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választásokat. Ahhoz pedig nagyon sok munka kell, terepre kell menni, emberekkel kell találkozni, és egy politikai erőnek azt is bizonyítania kell: van mögötte olyan teljesítmény, amely alkalmassá teszi arra, hogy Magyarország kormányzására felhatalmazást kapjon”. 

 
Stumpf István alkotmányjogász, Tokaj-Hegyalja Egyetem alapító elnöke előadást tart a XXI. Század Intézet Covid-tanulságok? című konferenciáján a Kertész Imre Intézetben 2024. április 24-én.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
 

Stumpf szerint kétségtelen, hogy az elmúlt időszakban a Covid, a háború és a gazdasági növekedés visszaesése miatt megnehezedett az embereknek az élete. „Volt egy nagyon jelentős, középosztályt erősítő folyamat, ami stabilizálni tudta – különösen vidéken és a családos, dolgozó középosztály körében – a támogatói mezőt. Ezek a tartalékok fogyóban vannak, és valószínűleg az elégedetlenség nőni fog. Résztben ezt a fajta elégedetlenséget és a közelmúlt morális krízisét használja ki Magyar Péter formálódó új politikai mozgalma”. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.