Szakszerűen mellbe vágnak – Rövid jelentés a Szabadság térről

  • Bárdos Deák Ágnes
  • 2014. június 22.

Belpol

„A tüntetéseink 74. napján újra bekeményítettek a rendőrök.” Lila foltok és fenyegetőző egyenruhások az egyik tüntető, Bárdos Deák Ágnes szubjektív beszámolójában.

Minden összeér a Szabadság téren, az is, ami széttartana egyébként. A tüntetéseink 74. napján, pénteken újra bekeményítettek a rendőrök („a kisrendőrök”, ahogy a szervezők a beszédeikben megszólítják őket). Pedig követhetnék akár annak a társuknak is a példáját, aki kiállt a dulakodás/intézkedés közben a sorfalból. Ugyanis kettős sorfalat képeztek ellenünk – vagyis a félbemaradt építkezés védelmében –, mivel az újabban kirendelt parancsnok nem tudta (…), hogy egy ideje már körbekeríthetjük az építkezési ponyvát piros-fehér-zöld szalaggal, valamint kitűzhetjük a gyerekjáték méretű EU-zászlóinkat is.

false

 

Fotó: Bakki László

Heller Ágnes érkezik az akció közepén két német barátjával, földbe gyökerezett lábbal figyelik a jelenetet. Závada Pál, aki felszólalni jött – később fel is olvas az új könyvéből – Andrassew Iván mellől nézi egyszerre higgadtan és ugrásra készen a tragikomédiába illő jelenetet, ahogy a nyolcvannégy éves Mécs Imrét tuszkolják megint odébb, az elé álló, őt védő tüntetőket pedig lökdösik, hogy lépésről lépésre kiszorítsák őket az úttesten. Van, akit szakszerűen mellbe vágnak – hajdani katonaként kezelni tudja a dolgot, mások, főleg a nők nehezebben viselik, hogy vasmarkok ragadják meg őket – jó esetben a karjuknál fogva. Rosszabb esetről is beszámolnak.

false

 

Fotó: Bakki László

A kamerák gyűrűjében felbukkan a civil ruhás parancsnok, és próbálja megérteni, hogy mi a bajunk az intézkedéssel – mintha nem tudná. Utóbb engednek az egyenruhások – felsőbb parancsra. Ezen a harcon már egyszer túl voltunk, tájékoztatják a szervezők az új parancsnokot, aki nem győz csodálkozni, hogy ő ezt vajon miért nem tudta. Tényleg: miért nem?

Závada Pál felolvasása után Zoltai Andrea, a szervezők egyike a lelkiismeretes rendőrfiú példája mellé belemennydörgi a mikrofonba azt is, hogy egy rendőrlány a dulakodás közben azt mondta valakinek, hogy ha civilben találkoznak, akkor elkapja. Többen (nők, már nem kislánykorúak) egymás lila foltjait vizsgálgatva fontolgatják, hogy feljelentést tesznek könnyű testi sértésért. Eközben a megszólított rendőrlány köré gyűlünk többen a tüntetők közül – a parancsnokot is odacitálva. A rendőrhölgy majdnem elsírja magát, bár persze nem tőlünk tart – csak a civil ruhás parancsnokától.

A „Tiszta emlékezettel a szabadságért, demokráciáértFacebook-csoport szervezői szerint az építkezés halogatásával a kifárasztásunk a cél – mások szerint meg a kormányt érő kritikáknak köszönhető a leállás, ki tudja. Sokan sokfélét mondnak: van, aki arra gyanakszik, hogy az elmúlt hetekben a Szabadság térre szervezett két belvárosi fesztivál (meg a foci-vb) odázta csak el a szoborállítást.

Egy ideje már a III. kerületi MSZP támogatja a hangosításunkat. Ők adják a minimális hangtechnikát, köszönhetően a kezdetektől a tüntetéseinken aktivistáskodó lánynak, aki, mint a minap kiderült, maga is MSZP-tag.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.