A magyar kormány 2030-ig szóló versenyképességi stratégiája a Magyar Nemzeti Bank által közzétett mélyelemzés szerint nincs összhangban a gazdaságtörténeti realitásokkal – vette észre a Telex.
A stratégiát áprilisban mutatta be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, és többek között az derül ki belőle, hogy ha a kormányon múlik, Magyarország a következő hat évben is az iparosítás révén fog fejlődni.
A nemzeti bank azonban úgy látja, hogy a stratégia a növekedés mennyiségi tényezőire koncentrál, abban nem segít sokat, hogy az ország versenyképessége jobb legyen, és a kormány szemlátomást nincs tisztában azzal, milyen kihívások várnak a magyar gazdaságra.
Az MNB szerint nem az lendíti előbbre az országot, ha minél többen dolgoznak, hanem az, ha olyan embereket képezünk, akik jobban tudnak dolgozni. Ahelyett, hogy külföldi tulajdonú cégek gyártanak sokféle terméket nálunk, arra kellene törekedni, hogy helyben fejlesztett, nagyrészt magyar cégek által előállított árukat exportáljunk nagyobb mértékben. Nem olyan vállalatokat kellene idecsábítani, amelyek betanított munkásokat foglalkoztatnak, hanem olyanokat, amelyek speciális szakismeretet igénylő embereket akarnak felvenni. A nemzeti bank a feldolgozóipar helyett a tudásalapú szolgáltatószektort támogatná a kormány helyében.
Az MNB arra is emlékeztet, hogy 2019 és 2023 között a legtöbb versenyképességi rangsorban Magyarország hátrébb szorult, és ha a kormánynak ez a stratégiája valósul meg, javulás ezen a téren nem várható.
A Telex emlékeztet, hogy a nézetkülönbség mögött fölsejlik a nemzeti bank elnöke, Matolcsy György és egykori beosztottja, Nagy Márton miniszter közötti ellentét.
