F. Szabó Emese

A fillérek ura

Nagy Márton vs. Matolcsy György: mibe kerül nekünk a csúcsminiszter és a jegybankelnök konfliktusa?

Publicisztika

Amikor Matolcsy György egyre szenvedélyesebben képviseli a józan álláspontot, és a legnagyobb befolyással bíró gazdaságpolitikus – Nagy Márton – csak annyit tud mondani, hogy a mostani főnöke – Orbán Viktor – jobb, mint az előző – Matolcsy György – volt, akkor célszerű bekötni az öveinket.

Az MNB elnöke egy, a közérdeklődés számára nem túl jelentős eseményen, a „BÉT Legek”-en – a Budapesti Értéktőzsde 2023 büszkeségeit kihirdető rendezvényen – tartott beszédében egyebek között azt mondta, hogy „az infláció megeszi a növekedést, az inflációt gerjeszti és fűti a költségvetési deficitet, az államadósságot fűti a gazdaságpolitika és a költségvetési deficit”. Röviden: gáz van. Aztán hozzátette, hogy Nagy Mártont sajnálatos módon ki kellett rúgni a jegybankból, mert hülyeségeket csinált és elviselhetetlen volt: „2021 közepén ki kellett tennünk a jegybankból, ki kellett ebrudalnunk, ahogy azt a miniszter uraknak akkor elmondtam, jelentős szakmai hibákat vétett, elfogadhatatlan volt a vezetési stílusa, ami a jegybank érdekeivel ellentétes viselkedést is mutat.”

Azt, hogy Nagyot kipenderítették az MNB-ből, már régóta pletykálják, de ezt eddig senki sem mondta ki, a hivatalos verzió szerint maga döntött a távozás mellett, és nemigen marasztalták. Matolcsy szerint Nagy Márton nem csak alkalmatlan volt jegybankalelnöknek és kirúgták, de erről beszámolt bizonyos „miniszter uraknak” is. Hogy kiknek, nem tudni. De beszámolt – ehhez képest Nagy hirtelen felbukkant a miniszterelnök mellett mint főállású fülbe duruzsoló. És azóta is többet árt, mint használ a gazdaságnak, Magyarországnak és a nemzetnek.

Az MNB elnöke szerint addig volt minden nagyon rendben a gazdaságban, amíg 2021 nyarán le nem tért a kormány az ideális ívről. Amikor a beruházásokra építő gazdaságpolitikát felváltotta a fogyasztásra támaszkodó gazdaságpolitika. Ez nagyon jól hangzik, de Matolcsy rosszul emlékszik. Először is Nagy nem 2021-ben távozott az MNB-ből, hanem 2020-ban, tehát egy évig úgy adott tanácsokat, hogy még Matolcsy szerint is minden oké volt – hiszen rossz irányt ezek szerint csak 2021-ben vett a politika. Ez valószínűleg sima mellélövés volt, nem lehet minden dátum a fejünkben.

Az viszont már egyértelműen téves kijelentés, hogy minden baj 2021 közepén kezdődött volna. Az infláció már évekkel korábban is magas volt az európai szintekhez képest, de a jegybankot annyira nem zavarta, hogy a kormány mesterségesen fűti a gazdaságot ingyen hitelekkel, támogatásokkal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.