Szijjártó bejelentette: újra lehetővé válik az ingázás a magyar-román határon

  • narancs.hu
  • 2020. március 25.

Belpol

A határsáv 30 kilométeres körzetében azok számára, akik a határ másik oldalán dolgoznak.

Újra lehetővé válik az ingázás a magyar-román határon azoknak, akik a határ másik oldalán dolgoznak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-nek.

A tárcavezető emlékeztetett, bár Magyarország és Románia – hasonlóan több más európai országhoz – korlátozó intézkedéseket léptetett életbe a határain, ezek az intézkedések teljes mértékben legitimek, céljuk, hogy megvédjék a magyar és a román embereket a koronavírus-fertőzés gyors terjedésétől.

Ugyanakkor a két ország határán élő közösségek élete szorosan összekapcsolódik egymással, sokan járnak munkába a határ túloldalára, és "nekünk az emberek egészségének megvédése mellett az is feladatunk, hogy a gazdaság működőképességét a lehető legjobban megvédjük" – hangsúlyozta a miniszter.

Szijjártó Péter közlése szerint ezért azt a döntést hozták, hogy a magyar-osztrák és a magyar-szlovák együttműködéshez hasonlóan, Romániával is létrehozzák azt az eljárást, amellyel Magyarország és Románia határán az ingázók át tudnak járni egymás országába munkavégzés céljából.

Úgy látja, ez érdeke a határ túloldalán élő magyaroknak, érdeke a magyar és a román vállalatoknak, illetve a gazdaságnak is.

Szijjártó közölte, román kollégájával megállapodtak, hogy az ingázás újra lehetővé válik Magyarország és Románia határán a határsáv 30 kilométeres körzetében azok számára, akik a határ másik oldalán dolgoznak.

A külügyminiszter elmondta, a két rendőrfőkapitány a lehető leggyorsabban megállapodik, hogy mikor léptethetik életbe ezt a megállapodást és mely határátkelőhelyeken lesz érvényes.

A tárcavezető szerda délutáni Facebook-bejegyzésében már azt írta, megnyitják a létavértesi, a nyírábrányi és a méhkeréki átkelőket. "Így megy ez, ha felismerjük a kölcsönös érdekeket. Más ügyekben is lehetne így" – fogalmazott a külügyminiszter a bejegyzésben.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.