A kormányzatnak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos információt részlegesen vagy egyáltalán nem adó tájékoztatási protokollja alól eddigi tapasztalataink alapján egyik illetékes minisztérium sem vonta ki magát. Feltételezzük, nem is teheti. Múlt héten az emberminisztérium mellőzte a válaszadást a szakrendelések szüneteltetésére vonatkozó kérdéseinkre, de a Honvédelmi Minisztérium se tett másképp: még csak nem is reagált öt nappal korábban feltett kérdéseinkre.
Pedig a nyilvánosságot érdeklő információkat kértünk. Azt szerettük volna megtudni. Milyen felszereléssel látták el a közterületekre vezényelt katonákat? Éles lőszert táraztak fegyvereikbe? Mi a feladatuk? Mely intézkedésekre jogosultak? Miért nem viseltek a Debrecen utcáin megjelenő katonák védőmaszkot?
A katonák laktanyán kívüli bevetésének, fegyverhasználatának a honvédelmi törvényben néztünk utána. Eszerint a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában a honvédség fegyverhasználati jog nélkül vesz részt. A katonai fegyverhasználat honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetése estén megengedett, erről azonban nincs szó, a kormány az Alaptörvény 53. paragrafusa szerint hirdetett veszélyhelyzetet elemi csapásra hivatkozva.
Azt feltételezve, hogy a honvédek a közterületen katasztrófavédelemmel összefüggő feladatot teljesítenek, nem érthető, miért visznek magukkal fegyvert, ha nem jogosultak használni. A honvédelmi miniszter a katonák kivezénylésével kapcsolatban ugyanakkor nem hivatkozott a katasztrófahelyzettel kapcsolatos feladatok elvégzésére, sőt egyáltalán semmilyen jogszabályra. A honvédelmi miniszter a Létfontosságú Vállaltokért Felelős Akciócsoport március 17-i megalakulása kapcsán hozta szóba, hogy több katonát fogunk látni közterületeken. Benkő Tibor bejelentése erős eufemizmus volt ahhoz a jellemző állapothoz képest, hogy közterületeken katonákat szinte soha, csak eltávozáson látni.
A honvédség honlapján a járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel indokolták, hogy március 20-tól az ország több pontján is katonai rendész járőrök teljesítenek szolgálatot. "A szolgálat elsődleges célja a lakosság biztonságérzetének növelése, a katonai erők láthatósága, ezáltal a közbiztonság, közrend fenntartásának támogatása." A katonák járványhelyzeti kivezénylését azonban a honvédelmi törvény nem tartalmazza mint opcióit, csak a már említett katasztrófavédelemmel kapcsolatos, fegyverhasználat mentes tevékenységüket. A honvédelmi törvény szerint tehát a katonák közterületi jelenléte nem alátámasztott. Erről szóló miniszteri rendeletet sem találtunk a Benkő akciócsoportjának megalakulásáról szóló rendeletet közlő március 18-i Magyar Közlönyben, de előtte sem.
A honvédelmi törvény szerint a közterületekre küldött katonai rendészek feladata a katonák ellenőrzése, tevékenységük legfőképpen a katonai objektumok és közvetlen környezetére, valamint a rendészeti körzetek területére terjed ki – ezzel magyarázható Benkő megjegyzése, hogy hét körzetre osztották az országot, a lakosok elsősorban a helyőrséggel rendelkező településeken fognak velük találkozni.
A katonai rendészek hatásköre a civilekkel szemben gyakorlatilag zéró, a polgárőrök jogainak felel meg: polgári személyekkel szemben csupán helyszínbiztosítás, forgalomterelés és terület lezárás esetén intézkedhetnek. Amennyiben szabálysértést tapasztalnak, a nem katona elkövetőt maximum felszólíthatják a cselekmény befejezésére, és visszatarthatják a rendőrség megérkezéséig. Egyéni lőfegyveren kívül könnygázt, elektromos sokkolót, gumibotot, tomfát, szolgálati kutyát alkalmazhatnak. Megtámadásuk esetén engedélyezett számukra a lőfegyver használata polgári személyekkel szemben is.
