Szerda reggel a Fővárosi Közgyűlés szezonnyitó első ülésén több kisebb, szavazásra váró előterjesztés után a tranzitzónákat illető napirend előtti vita során tárgyalták a képviselők a menekülthelyzet kezelését. Ahogy az várható volt, akadt némi nézetkülönbség jobbról-balról meg a széléről. Horváth Csaba és Gy. Németh Erzsébet az üggyel kapcsolatos elutasított előterjesztése után sorra kapták a szót a megnyilvánulni kész képviselők.
| ||
A sort Tokody Marcell (Jobbik) kezdte, akinek hangját hallva párttársai vagy szimpatizánsai gyenge kis akcióba fogtak: egy molinót emeltek a magasba, amin az állt: „Budapest nem menekülttábor”. Miközben a jobbikos a déli határnál a kerítést – na meg ugye az országot – védő rendőröket és határőröket simán lehoszteszfiúzta, népszavazási kezdeményezésről próbálta meggyőzni politikustársait, amit később annak rendje és módja szerint elutasítottak. Szót kért még Gy. Németh Erzsébet (DK), Horváth Csaba (MSZP), Csárdi Antal (LMP) (aki felszólalásában az interjúnkban elmondottakat erősítette meg nyílt színen), Székely Sándor (Együtt–PM), Nagy Gábor Tamás (Fidesz), valamint Trippon Norbert (MSZP) és Kocsis Máté (Fidesz).
A felszólalások többfordulósak voltak, röviden: a Jobbik nem támogat semmit, népszavaznának, de nagyon, és attól tartanak, hogy a menekültek felgyújtják Budapestet. Ehhez képest Kocsis Máté szokásos cinikus formáját hozta, az ellenzék meg szolid aggodalmát fejezte ki. De nem kell félni, Kocsis arról biztosította a hallgatóságot, hogy ha a menekültügyi törvény módosítása elfogadásra kerül, csökkenhet a Budapestre nehezedő teher – ebben a törvénycsomagban van szó ugyanis a műszaki határzár kérdéséről, na meg arról, hogy ha egy menedékkérő, aki menekültügyi eljárás alatt áll, 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja a neki kijelölt helyet, megszüntethető az eljárás. Magyarul kiutasíthatóvá válik.
| ||
A képviselői megnyilvánulások után Tarlós István értekezett az ügy kapcsán, kioktatta a Jobbikot, hogy ne higgyék már, hogy majd épp rájuk fog hallgatni, de arról is beszélt, hogy a fővárosnak semmilyen kötelezettsége nincs a menekültek ellátásával vagy segítésével kapcsolatban, csupán szívjóságból tették az eddigieket. Pontosan nem tudjuk, mire gondolt a főpolgármester, hiszen ez idáig a tranzitzónák kijelölésén túl nem sokat tett a városvezetés, ellentétben a civil emberekkel. Mindenesetre Tarlós hangsúlyozta, hogy szomorú, amiért egyáltalán bárkiben felmerült, hogy kell-e nemzeti minimumként humanitárius segítséget nyújtani a rászorulóknak, majd gyorsan pontosított, hogy van olyan ország, Szíria, ahol valóban fegyver ropog, és háború elől menekülnek az emberek, de vannak olyanok, akik a határnál eldobálják és összetépik az irataikat, csak hogy menekültként kezeljék őket.
| ||
„Embertelenség menekülteket nem befogadni, spekulatív bevándorlókat meg hülyeség. (…) Nem mindenki szerencsétlen, aki be akar jönni. Akiket be lehet azonosítani, azokon segíteni kell.” A főpolgármester elmondása szerint az emberségen túl a budapestiek érdekében kell segítséget nyújtani, mert mérsékelni kell a városra nehezedő nyomást. „Akár az emberiességet, akár a realitást vesszük számba, cselekedni kell.” Majd már-már kérlelve azt mondta a képviselőknek, hogy „azért támogassák ezt az előterjesztést, mert nincs lehetőség jobbra”.
Végül nem volt könnyű – akadt némi közbevetett ügyrendi marháskodás meg szövegértési probléma, hogyan is kell akkor gombot nyomni –, de megszavazták, hogy ez évben a Fővárosi Önkormányzat 373 millió forintot költ a Budapestre érkező menekült emberek ellátására. Az eddigi három tranzitzónát felváltó központi, átmeneti, új tranzitzónát pedig a Verseny utcában alakítják ki, állítólag 10-12 nap alatt, amely 800–1000 ember fogadására lesz alkalmas – mondjuk csak (!) a Keletiben egy-egy estén 1500–2000, de akár 3000 ember is éjszakázott. A mai nappal pedig a tranzitzónát – az újat biztosan – ideiglenes szociális zónává keresztelték.
