Tarlós terve: Élhető város helyett folyamatos szmogriadó

  • narancs.hu
  • 2015. december 12.

Belpol

A Magyar Kerékpárosklub reakciója Tarlós István sajtótájékoztatójára.

Élhető város helyett folyamatos szmogriadó képe rajzolódik ki Budapest jövőjeként, amennyiben Tarlós István tömegközlekedést és kerékpározást érintő javaslatait megszavazza a Fővárosi Közgyűlés. A Magyar Kerékpárosklub szakmailag megalapozatlannak tartja a főpolgármester december 11-i, fenntartható közlekedési módok visszaszorításáról tett bejelentéseit, és azok újratárgyalását kezdeményezi a főpolgármesternél. A szervezet úgy véli, nemcsak a választóknak tett ígéreteivel megy szembe a főpolgármester, hanem Budapest fejlődésének is gátat szabhat, ha a képviselők, kerületi polgármesterek rábólintanak az ötletekre.

Csattan a mosoly!

Csattan a mosoly!

Fotó: MTI

Aki a pénteki csúcsforgalomban megpróbált hazajutni a munkahelyéről, esetleg karácsonyi bevásárlást szeretett volna intézni a fővárosban, megrökönyödéssel olvashatta Tarlós István mondatait. A főpolgármester „szélsőségesen tömegközlekedés-orientáltnak” nevezi Budapestet, az általa aláírt és dicsért Balázs Mór-terv fejlesztési irányainak átírását jelentette be, valamint a közelmúlt kerékpárosbarát fejlesztései helyett a Demszky-korszakba kívánja visszafordítani a régióban egyedülálló biciklisfejlődést.

Budapesten legtöbben közösségi közlekedéssel járnak munkába vagy iskolába, ezért érthetetlenek a főpolgármester szándékai. Aki ült már buszon vagy villamoson a csúcsforgalomban, tudja, hogy a fenti állítás nem igaz. A kerékpározással kapcsolatos ötletek pedig pontosan azokat a célokat nem szolgálják, amiket Tarlós István felvetett, és amiért a Magyar Kerékpárosklub is dolgozik.

A szervezet közleménye itt folytatódik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.