„Hány fa kivágásával számolnak?” – Aláírták az Új Nemzeti Galéria szerződését

  • Hamvay Péter
  • 2015. december 10.

Belpol

Nem épült még Magyarországon az Új Nemzeti Galériához hasonló színvonalú épület a 21. században – mondta Baán László miniszteri biztos a Liget projekt részeként 2019-re megépülő múzeum tervezési megbízásának ma délutáni aláírásakor.

A projektet számos bírálat érte, elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt. Bár a kormányhatározatok sora ígéri, hogy a zöld felület nemhogy csökkenne a Városligetben, hanem nőni fog, illetve az új épületek jórészt most is beépített területen helyezkednek el. Ezért azt kérdeztük a nyertes SANAA építésziroda két megjelent igazgatójától és vezető tervezőjétől, Ryue Nishizawa és Kazuyo Sejima építészektől, hogy nem problematikus-e számukra, hogy egy park közepébe építenek egy 38 ezer négyzetméteres múzeumot, és hány fa kivágásával számolnak?

false

 

Ryue Nishizawa azt válaszolta, azt szeretné, hogy egyetlen fát se kelljen kivágni a beruházás végett. Mint hangsúlyozta, miután kikerült az épületből Ludwig Múzeum, így az eredeti méreténél kisebb lesz. Az is elképzelhető, hogy az engedélyezett 25 méternél alacsonyabb lesz a párkánymagassága.

Hartvig Lajos, a konzorcium magyar tagja, a Bánáti és Hartvig Építésziroda egyik ügyvezetője hozzátette, az a cél, hogy a fák koronája fölé ne magasodjon a Pecsa helyén felépülő épület. Az építész elmondta, szeretnék csökkenteni a nagy környezeti terheléssel járó felszín alatti építkezést, így az eredetileg tervezett -2 szintből maximum egy marad, mert a garázs a Közlekedési Múzeum alá került. De a felszín fölé kerülhet a kiállítóterek nagyobb része is.

Kazuyo Sejima szerint az épületet tudatosan egy erdőbe tervezték, ezért kelt olyan hatást, mint az erdő fáinak az egymásba csúszó koronái, vagy a falevelek rendezetlen halmaza. Bánáti hozzáfűzte, hogy az épületnek nincs kitüntetett homlokzata, sok ponton nyit a látogatók, és a park felé. Hartvig szerint Budapest régen vár arra, hogy legyen egy landmark épülete, és a SANAA által tervezett ház rendelkezik ilyen tulajdonságokkal.

Baán László miniszteri biztos kérdésünkre elmondta, még az idén elindulnak a bontások: eltűnnek a Hungexpo épületei, a Pecsa, és a Közlekedési Múzeum épületcsonkja. Szintén még ebben az évben két pályázatot is kiírnak. Az egyik a Városliget kert- és tájépítészeti pályázata, a másik pedig a Néprajzi Múzeumra vonatkozó nemzetközi, meghívásos építészet tervpályázata lesz. Mint ismeretes, a korábbi pályázaton nyertes francia irodával mégsem kötöttek szerződést.

 

A rossz nyelvek szerint azért, mert nem nyerte meg az épület a miniszterelnök tetszését.

A Néprajzi Múzeum nem az eredetileg tervezett helyen áll majd, hanem az Ötvenhatosok terének egy egyelőre még meg nem határozott pontján. Az eredeti helyszínen, a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán a Városligeti Színház épül majd fel. Baán szerint 2017 májusában lezárul az Új Nemzeti Galéria tervezése, és megkezdődhet az építkezés.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.