„Hány fa kivágásával számolnak?” – Aláírták az Új Nemzeti Galéria szerződését

  • Hamvay Péter
  • 2015. december 10.

Belpol

Nem épült még Magyarországon az Új Nemzeti Galériához hasonló színvonalú épület a 21. században – mondta Baán László miniszteri biztos a Liget projekt részeként 2019-re megépülő múzeum tervezési megbízásának ma délutáni aláírásakor.

A projektet számos bírálat érte, elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt. Bár a kormányhatározatok sora ígéri, hogy a zöld felület nemhogy csökkenne a Városligetben, hanem nőni fog, illetve az új épületek jórészt most is beépített területen helyezkednek el. Ezért azt kérdeztük a nyertes SANAA építésziroda két megjelent igazgatójától és vezető tervezőjétől, Ryue Nishizawa és Kazuyo Sejima építészektől, hogy nem problematikus-e számukra, hogy egy park közepébe építenek egy 38 ezer négyzetméteres múzeumot, és hány fa kivágásával számolnak?

false

 

Ryue Nishizawa azt válaszolta, azt szeretné, hogy egyetlen fát se kelljen kivágni a beruházás végett. Mint hangsúlyozta, miután kikerült az épületből Ludwig Múzeum, így az eredeti méreténél kisebb lesz. Az is elképzelhető, hogy az engedélyezett 25 méternél alacsonyabb lesz a párkánymagassága.

Hartvig Lajos, a konzorcium magyar tagja, a Bánáti és Hartvig Építésziroda egyik ügyvezetője hozzátette, az a cél, hogy a fák koronája fölé ne magasodjon a Pecsa helyén felépülő épület. Az építész elmondta, szeretnék csökkenteni a nagy környezeti terheléssel járó felszín alatti építkezést, így az eredetileg tervezett -2 szintből maximum egy marad, mert a garázs a Közlekedési Múzeum alá került. De a felszín fölé kerülhet a kiállítóterek nagyobb része is.

Kazuyo Sejima szerint az épületet tudatosan egy erdőbe tervezték, ezért kelt olyan hatást, mint az erdő fáinak az egymásba csúszó koronái, vagy a falevelek rendezetlen halmaza. Bánáti hozzáfűzte, hogy az épületnek nincs kitüntetett homlokzata, sok ponton nyit a látogatók, és a park felé. Hartvig szerint Budapest régen vár arra, hogy legyen egy landmark épülete, és a SANAA által tervezett ház rendelkezik ilyen tulajdonságokkal.

Baán László miniszteri biztos kérdésünkre elmondta, még az idén elindulnak a bontások: eltűnnek a Hungexpo épületei, a Pecsa, és a Közlekedési Múzeum épületcsonkja. Szintén még ebben az évben két pályázatot is kiírnak. Az egyik a Városliget kert- és tájépítészeti pályázata, a másik pedig a Néprajzi Múzeumra vonatkozó nemzetközi, meghívásos építészet tervpályázata lesz. Mint ismeretes, a korábbi pályázaton nyertes francia irodával mégsem kötöttek szerződést.

 

A rossz nyelvek szerint azért, mert nem nyerte meg az épület a miniszterelnök tetszését.

A Néprajzi Múzeum nem az eredetileg tervezett helyen áll majd, hanem az Ötvenhatosok terének egy egyelőre még meg nem határozott pontján. Az eredeti helyszínen, a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán a Városligeti Színház épül majd fel. Baán szerint 2017 májusában lezárul az Új Nemzeti Galéria tervezése, és megkezdődhet az építkezés.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.