„Hány fa kivágásával számolnak?” – Aláírták az Új Nemzeti Galéria szerződését

  • Hamvay Péter
  • 2015. december 10.

Belpol

Nem épült még Magyarországon az Új Nemzeti Galériához hasonló színvonalú épület a 21. században – mondta Baán László miniszteri biztos a Liget projekt részeként 2019-re megépülő múzeum tervezési megbízásának ma délutáni aláírásakor.

A projektet számos bírálat érte, elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt. Bár a kormányhatározatok sora ígéri, hogy a zöld felület nemhogy csökkenne a Városligetben, hanem nőni fog, illetve az új épületek jórészt most is beépített területen helyezkednek el. Ezért azt kérdeztük a nyertes SANAA építésziroda két megjelent igazgatójától és vezető tervezőjétől, Ryue Nishizawa és Kazuyo Sejima építészektől, hogy nem problematikus-e számukra, hogy egy park közepébe építenek egy 38 ezer négyzetméteres múzeumot, és hány fa kivágásával számolnak?

false

 

Ryue Nishizawa azt válaszolta, azt szeretné, hogy egyetlen fát se kelljen kivágni a beruházás végett. Mint hangsúlyozta, miután kikerült az épületből Ludwig Múzeum, így az eredeti méreténél kisebb lesz. Az is elképzelhető, hogy az engedélyezett 25 méternél alacsonyabb lesz a párkánymagassága.

Hartvig Lajos, a konzorcium magyar tagja, a Bánáti és Hartvig Építésziroda egyik ügyvezetője hozzátette, az a cél, hogy a fák koronája fölé ne magasodjon a Pecsa helyén felépülő épület. Az építész elmondta, szeretnék csökkenteni a nagy környezeti terheléssel járó felszín alatti építkezést, így az eredetileg tervezett -2 szintből maximum egy marad, mert a garázs a Közlekedési Múzeum alá került. De a felszín fölé kerülhet a kiállítóterek nagyobb része is.

Kazuyo Sejima szerint az épületet tudatosan egy erdőbe tervezték, ezért kelt olyan hatást, mint az erdő fáinak az egymásba csúszó koronái, vagy a falevelek rendezetlen halmaza. Bánáti hozzáfűzte, hogy az épületnek nincs kitüntetett homlokzata, sok ponton nyit a látogatók, és a park felé. Hartvig szerint Budapest régen vár arra, hogy legyen egy landmark épülete, és a SANAA által tervezett ház rendelkezik ilyen tulajdonságokkal.

Baán László miniszteri biztos kérdésünkre elmondta, még az idén elindulnak a bontások: eltűnnek a Hungexpo épületei, a Pecsa, és a Közlekedési Múzeum épületcsonkja. Szintén még ebben az évben két pályázatot is kiírnak. Az egyik a Városliget kert- és tájépítészeti pályázata, a másik pedig a Néprajzi Múzeumra vonatkozó nemzetközi, meghívásos építészet tervpályázata lesz. Mint ismeretes, a korábbi pályázaton nyertes francia irodával mégsem kötöttek szerződést.

 

A rossz nyelvek szerint azért, mert nem nyerte meg az épület a miniszterelnök tetszését.

A Néprajzi Múzeum nem az eredetileg tervezett helyen áll majd, hanem az Ötvenhatosok terének egy egyelőre még meg nem határozott pontján. Az eredeti helyszínen, a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán a Városligeti Színház épül majd fel. Baán szerint 2017 májusában lezárul az Új Nemzeti Galéria tervezése, és megkezdődhet az építkezés.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.