„Hány fa kivágásával számolnak?” – Aláírták az Új Nemzeti Galéria szerződését

  • Hamvay Péter
  • 2015. december 10.

Belpol

Nem épült még Magyarországon az Új Nemzeti Galériához hasonló színvonalú épület a 21. században – mondta Baán László miniszteri biztos a Liget projekt részeként 2019-re megépülő múzeum tervezési megbízásának ma délutáni aláírásakor.

A projektet számos bírálat érte, elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt. Bár a kormányhatározatok sora ígéri, hogy a zöld felület nemhogy csökkenne a Városligetben, hanem nőni fog, illetve az új épületek jórészt most is beépített területen helyezkednek el. Ezért azt kérdeztük a nyertes SANAA építésziroda két megjelent igazgatójától és vezető tervezőjétől, Ryue Nishizawa és Kazuyo Sejima építészektől, hogy nem problematikus-e számukra, hogy egy park közepébe építenek egy 38 ezer négyzetméteres múzeumot, és hány fa kivágásával számolnak?

false

 

Ryue Nishizawa azt válaszolta, azt szeretné, hogy egyetlen fát se kelljen kivágni a beruházás végett. Mint hangsúlyozta, miután kikerült az épületből Ludwig Múzeum, így az eredeti méreténél kisebb lesz. Az is elképzelhető, hogy az engedélyezett 25 méternél alacsonyabb lesz a párkánymagassága.

Hartvig Lajos, a konzorcium magyar tagja, a Bánáti és Hartvig Építésziroda egyik ügyvezetője hozzátette, az a cél, hogy a fák koronája fölé ne magasodjon a Pecsa helyén felépülő épület. Az építész elmondta, szeretnék csökkenteni a nagy környezeti terheléssel járó felszín alatti építkezést, így az eredetileg tervezett -2 szintből maximum egy marad, mert a garázs a Közlekedési Múzeum alá került. De a felszín fölé kerülhet a kiállítóterek nagyobb része is.

Kazuyo Sejima szerint az épületet tudatosan egy erdőbe tervezték, ezért kelt olyan hatást, mint az erdő fáinak az egymásba csúszó koronái, vagy a falevelek rendezetlen halmaza. Bánáti hozzáfűzte, hogy az épületnek nincs kitüntetett homlokzata, sok ponton nyit a látogatók, és a park felé. Hartvig szerint Budapest régen vár arra, hogy legyen egy landmark épülete, és a SANAA által tervezett ház rendelkezik ilyen tulajdonságokkal.

Baán László miniszteri biztos kérdésünkre elmondta, még az idén elindulnak a bontások: eltűnnek a Hungexpo épületei, a Pecsa, és a Közlekedési Múzeum épületcsonkja. Szintén még ebben az évben két pályázatot is kiírnak. Az egyik a Városliget kert- és tájépítészeti pályázata, a másik pedig a Néprajzi Múzeumra vonatkozó nemzetközi, meghívásos építészet tervpályázata lesz. Mint ismeretes, a korábbi pályázaton nyertes francia irodával mégsem kötöttek szerződést.

 

A rossz nyelvek szerint azért, mert nem nyerte meg az épület a miniszterelnök tetszését.

A Néprajzi Múzeum nem az eredetileg tervezett helyen áll majd, hanem az Ötvenhatosok terének egy egyelőre még meg nem határozott pontján. Az eredeti helyszínen, a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán a Városligeti Színház épül majd fel. Baán szerint 2017 májusában lezárul az Új Nemzeti Galéria tervezése, és megkezdődhet az építkezés.

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.