„Hány fa kivágásával számolnak?” – Aláírták az Új Nemzeti Galéria szerződését

  • Hamvay Péter
  • 2015. december 10.

Belpol

Nem épült még Magyarországon az Új Nemzeti Galériához hasonló színvonalú épület a 21. században – mondta Baán László miniszteri biztos a Liget projekt részeként 2019-re megépülő múzeum tervezési megbízásának ma délutáni aláírásakor.

A projektet számos bírálat érte, elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt. Bár a kormányhatározatok sora ígéri, hogy a zöld felület nemhogy csökkenne a Városligetben, hanem nőni fog, illetve az új épületek jórészt most is beépített területen helyezkednek el. Ezért azt kérdeztük a nyertes SANAA építésziroda két megjelent igazgatójától és vezető tervezőjétől, Ryue Nishizawa és Kazuyo Sejima építészektől, hogy nem problematikus-e számukra, hogy egy park közepébe építenek egy 38 ezer négyzetméteres múzeumot, és hány fa kivágásával számolnak?

false

 

Ryue Nishizawa azt válaszolta, azt szeretné, hogy egyetlen fát se kelljen kivágni a beruházás végett. Mint hangsúlyozta, miután kikerült az épületből Ludwig Múzeum, így az eredeti méreténél kisebb lesz. Az is elképzelhető, hogy az engedélyezett 25 méternél alacsonyabb lesz a párkánymagassága.

Hartvig Lajos, a konzorcium magyar tagja, a Bánáti és Hartvig Építésziroda egyik ügyvezetője hozzátette, az a cél, hogy a fák koronája fölé ne magasodjon a Pecsa helyén felépülő épület. Az építész elmondta, szeretnék csökkenteni a nagy környezeti terheléssel járó felszín alatti építkezést, így az eredetileg tervezett -2 szintből maximum egy marad, mert a garázs a Közlekedési Múzeum alá került. De a felszín fölé kerülhet a kiállítóterek nagyobb része is.

Kazuyo Sejima szerint az épületet tudatosan egy erdőbe tervezték, ezért kelt olyan hatást, mint az erdő fáinak az egymásba csúszó koronái, vagy a falevelek rendezetlen halmaza. Bánáti hozzáfűzte, hogy az épületnek nincs kitüntetett homlokzata, sok ponton nyit a látogatók, és a park felé. Hartvig szerint Budapest régen vár arra, hogy legyen egy landmark épülete, és a SANAA által tervezett ház rendelkezik ilyen tulajdonságokkal.

Baán László miniszteri biztos kérdésünkre elmondta, még az idén elindulnak a bontások: eltűnnek a Hungexpo épületei, a Pecsa, és a Közlekedési Múzeum épületcsonkja. Szintén még ebben az évben két pályázatot is kiírnak. Az egyik a Városliget kert- és tájépítészeti pályázata, a másik pedig a Néprajzi Múzeumra vonatkozó nemzetközi, meghívásos építészet tervpályázata lesz. Mint ismeretes, a korábbi pályázaton nyertes francia irodával mégsem kötöttek szerződést.

 

A rossz nyelvek szerint azért, mert nem nyerte meg az épület a miniszterelnök tetszését.

A Néprajzi Múzeum nem az eredetileg tervezett helyen áll majd, hanem az Ötvenhatosok terének egy egyelőre még meg nem határozott pontján. Az eredeti helyszínen, a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán a Városligeti Színház épül majd fel. Baán szerint 2017 májusában lezárul az Új Nemzeti Galéria tervezése, és megkezdődhet az építkezés.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.