Teljes csend lesz Ferencvárosban?

Belpol

Az üzletek éjszakai nyitva tartását korlátozná az az előterjesztés, melyet Ferencváros polgármestere nyújtott be a november 27-i képviselő-testületi ülésre: este tíz után csak az engedéllyel rendelkezők maradhatnának nyitva. Bár úgy tűnik, a tervezetet egy kicsit pihentetik, az ötlet megvalósulásával a kerület kocsmáinak és szórakozóhelyeinek nagy része lehúzhatná a rolót.

Dr. Bácskai János, Ferencváros újdonsült polgármestere nem tétlenkedik, a november 27-i képviselő-testületi ülésre ugyanis egy olyan előterjesztést nyújtott be, amely az egyes üzletek éjjeli nyitva tartását szabályozná. Ennek értelmében a kerületben szinte minden helynek be kellene zárnia este 10 óra és reggel 6 óra között. Kivételt képeznének ez alól a szálláshelyeken létesített vendéglátóhelyek, a kulturális és sportlétesítményekben üzemeltetett helyek, vagy azok, amelyek rendelkeznek állandó vagy eseti éjjeli nyitvatartási engedéllyel. Megkegyelmezne továbbá azoknak a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzleteknek, ahol az említett időszakban nem lehet alkoholt vásárolni – és a szilveszter éjszakának is.

A polgármester előterjesztésében mindezt azzal indokolja, hogy az elmúlt két évben nagyjából 130-150 írásbeli panasz érkezett az önkormányzat képviselőihez és a szakirodához a helyek zajos működésével és a vendégek viselkedésével kapcsolatban. Emellett a legkritikusabb, kora tavasztól késő őszig tartó időszakban naponta akár több telefonos panasz is előfordul. A hatósági iroda a rendőrséggel és a közterület-felügyelettel karöltve évente 100-120 éjszakai ellenőrzést végez, sok esetben bírságot is kiszab, de még így is sok a bejelentés. A kereskedelemről szóló 2005. évi törvény (Kertv.) 6. § (4) bekezdése azonban felhatalmazást ad az önkormányzatoknak bizonyos lépésekre. Bácskai szerint a 9. kerületben sok vendéglátóhelynek nem megfelelő a szigetelése, így a zajvédelem szempontjából problémásak, zavarják a lakók pihenéshez való jogát. A rendelettel ezt kívánja biztosítani és elérni, hogy elinduljon egy párbeszéd a lakók és a vendéglátóegységeket üzemeltető vállalkozók között.

Ehhez képest Tóth Imre, a kerületben működő Élesztő nevű (és néhány másik) hely tulajdonosa kérdésünkre elmondta, az előterjesztésről hivatalosan sem ő, sem a többi vendéglátós nem értesült, előzetes egyeztetés nem volt, ők is „csak úgy hallották”. Az Élesztő egy zárt udvarban működik, a tulaj nem tud róla, hogy akár csak egyszer is panasz érkezett volna rájuk. „Ráadásul én is a kerületben lakom, a Tompa utcában, és soha nem merült fel bennem, hogy szükség lenne egy ilyen általános intézkedésre a zaj miatt. Lehet, hogy ez egy valós probléma, és akkor azt mi is szeretnénk kezelni az önkormányzattal együttműködve, de nem ez a megoldás” – mondta Tóth, és hozzátette, a 7. kerületben például a vendéglátóhelyek által finanszírozott csendrendőrök intik csendre a hangoskodókat és a szórakozóhelyek előtt ácsorgókat, de lássuk be, itt azért korántsem arról van szó, mint a Kazinczy utcában.

Tóth szerint ez a rendelkezés teljesen tönkretenné a vendéglátást Ferencvárosban. „Az emberek 6 óra körül végeznek a munkában, fél 7-7 között kezdenek szállingózni a helyekre. Minimum 9-10 óráig söröznek, akik azonban szórakozni akarnak, csak ezután érkeznek. Három óra alatt nem lehet akkora forgalmat produkálni, hogy ki lehessen fizetni a bérleti díjat, a járulékokat, az alkalmazottak bérét. Ha nem kapnánk meg a nyitvatartási engedélyt, egyértelműen be kellene zárni.” Az eseti éjjeli nyitvatartási engedélyt alkalmi rendezvények (esküvő, családi rendezvény, bál) esetén lehetne igényelni, az állandó engedélyt pedig bármikor. A kérelemhez azonban olyan dokumentumokat kellene csatolni, mint például a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határérték megállapításáról szóló határozata (ami alapvetően nem két fillér), vagy a társasházban lévő üzlet esetén a társasház közgyűlési határozatba foglalt hozzájárulása – ez utóbbit Tóth szerint a helyek 50 százaléka nem kapná meg. Az engedélyek kiadásáról a városfejlesztési, városgazdálkodási és környezetvédelmi bizottság dönthetne, másodfokon pedig a képviselő-testület. Egyszóval: ha a rendelet hatályossá válna, az önkormányzat dönthetné el, melyik hely lehet nyitva, és melyik nem. A nyílt verseny ezzel megszűnne.

Persze még akkor sem lenne könnyű a működés, ha meg is lenne az engedély, vannak ugyanis olyan kikötések, mint az „éjszakai nyitva tartás ideje alatt zeneszolgáltatás kizárólag zárt nyílászárók mellett történhet”, az engedélyt pedig abban a pillanatban visszavonhatják, amikor túllépné a hely az előre meghatározott zajkibocsátási határértéket. Tóth szerint az egyrészt nonszensz, másrészt törvénytelen, hogy akkor is bezárathatnának egy helyet, ha nyitott ablak mellett van zene úgy, hogy az nem lépi túl a zajkibocsátási értéket. „Azaz, ha jön egy ellenőr és a helyen akár nagyon halkan is, de szól a rádió vagy a tévé, szabálysértés pedig nem történt, akkor is bezárathatja a helyet” – mondta, és hozzátette: persze mindenért fizetni kell egy csomó pénzt, hiszen az engedélyek igénylése illetékköteles.

Bár értesüléseink szerint az előterjesztést egyelőre visszavonták, januárban ismét előveszik, addig pedig még finomítják egyes helyeken. Tóth szerint, ha a rendelet újra napirendre kerül, az önkormányzatnak és a vendéglátósoknak meg kell állapodniuk, hogy közösen cselekednek egy közös megoldás kidolgozása érdekében, ez ugyanis így, ilyen formában elfogadhatatlan és nevetséges.

Figyelmébe ajánljuk