„Magyarország katonái” – A Jobbik beszállt a tüntetéssorozatba

Belpol

Csupán pár száz ember gyűlt össze a délutáni devizahiteles-tüntetésen, pedig a széljobb párt nem fukarkodott a hangzatos ígéretekkel.

Kínosan szellős tömeg gyülekezik a Magyar Nemzeti Bank és a Bankcenter közötti kis téren délután négy órakor. Látszólag azonban olyan magabiztosnak mutatkoznak a felszólalók, mintha több százezres tömeg előtt beszélnének.

false

 

Fotó: Galló Rita

„Az új intézkedések azt bizonyítják, hogy a kormány nem az adósokat, hanem a bankokat akarja menteni” – kezdi elsőként Tatár József, az Otthonvédelmi Tanács szóvivője. A bank szóra páran pfujoznak, majd elhangzik a szokásos „földet rájuk, de ne magyar földet” rigmus is. Majd Tatár sorolja a számadatokat, hogy mennyi magyar került lehetetlen helyzetbe a devizahitelek miatt. „Félmillió honfitársunkat, köztük több tízezer gyermeket fenyeget a végrehajtás, a kilakoltatás és az árverés réme. Ezreket tettek ki az utcára, a reménytelenség elől menekülő fiatalok tömegével hagyják el az országot, tízezrek betegedtek bele és haltak bele a családot fenyegető kifizetetlen adósságba” – sorolja Tatár, majd hozzáteszi, hogy sem a kormányt, sem a bankszövetséget nem érdeklik ezek az emberek. Tatár továbbá úgy véli, hogy a hitelkárosultak megsegítésére több út lehetséges, a politikai, illetve jogi út, ha egyik sem lesz hatékony, akkor pedig marad az utca és a polgári engedetlenség.

false

 

Fotó: Galló Rita

Ha már az utcánál tartunk, Tatár ejt néhány szót az elmúlt hetek tüntetéseiről is. „Az emberi indulat kiszámíthatatlan. Nemrégiben hétszáz forintos adó miatt felháborodott tízezrek vonultak az utcára, és mi történt? Visszavonták a tervezetet. Ennek a tömegnek, matematikai számítások alapján az egyharmada devizaalapú hitelkárosult” – számolgat Tatár, majd elmélázik azon, hogy milyen érdekes, hogy az emberek hétszáz forint miatt az utcára mennek, de azért nem, mert fejenként több millió forintot loptak el tőlük. Mindenesetre arra buzdítja a szerény számú egybegyűlteket, hogy védjék meg közös értékeiket. „Aki honfitársa vagyonát védi, az a házát és a hazát is védi. Hazafiak, tehát szerveződjünk!” – szavait néhány bátortalan „hajrá” és rövid taps kíséri, egy férfi mellettem pedig azt kiabálja, hogy „nem adom a házamat, nem adom a lovamat!”.

false

 

Fotó: Galló Rita

Pörzse Sándor volt jobbikos képviselőnek a jelekből azt sikerült leszűrnie, hogy az internetadó elleni tüntetésen megjelentek nem a Jobbik táborába tartoznak. Utána Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke lép a színpadra, aki – mint mondja – szeretné „nagyon mélyről jövő” köszönetét kifejezni mindenki irányába, aki ma ide eljött. Szerinte, aki ide ma eljött, az mind Magyarország katonája, és arra buzdítja az embereket, hogy ne gondolják azt, hogy nincs értelme az utcára menni. „Amit ezekkel az emberekkel (a devizahitelesekkel – a szerk.) megcsináltak, az szimbólum értékű. Ha ugyanis vihetik a házat, akkor vihetik a hazát, a földet, bármit. Ezen a kérdésen fog eldőlni az, hogy érezheti-e a mindenkori hatalom azt, hogy megcsinálhat veletek bármit” – mondta a Jobbik alelnöke, majd biztosította a jelenlévőket arról, hogy a Jobbik nem fogja magára hagyni az elesett embereket. „Vannak konkrét javaslataink is, amitől nem lehet minket eltántorítani. A mai nappal újra benyújtottam a magáncsődről szóló javaslatot, hiszen ha jár a cégeknek az, hogy pénzügyi nehézségben védelmet kérhetnek, akkor járjon az egyszerű embernek is! Mi ezt a védelmet meg fogjuk adni nektek” – harsogja határozottan, majd hozzáteszi, hogy mindehhez erőt kell mutatni.

Damm Andrea

Damm Andrea

Fotó: Galló Rita

„A gyenge lélek gyenge társadalmat szül” – mondja ezt már dr. Damm Andrea, a Devizahiteles Kerekasztal jogvédője a pódiumon állva, bármit is jelentsen ez. Damm is ugyanolyan hangvétellel beszél a pár száz fős megjelentnek, mintha óriási lenne az érdeklődés az esemény iránt. „Eljött az a pillanat, amikor még erősebbnek kell lennünk, mint valaha.” Kis szakmai kitérő után arra kéri az egybegyűlteket, hogy fokozottan figyeljenek honfitársaikra, mert a devizahiteleseket érintő törvények hosszú távon nem segítenek a hitelkárosultakon, és sokan az öngyilkosságot választhatják. Damm továbbá arra kéri őket, hogy biztassák egymást, mert a Jobbik majd helyrehoz mindent ezzel kapcsolatban.

A csúcspont

A csúcspont

Fotó: Galló Rita

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az előző kormányok szégyenének nevezte azt, hogy ma itt kell a Jobbiknak állnia, és követelnie kell a devizahitelesekkel kapcsolatban az igazságot és a megoldást. Vona a hitelválságnak tudja be azt, hogy az elmúlt években sok magyar hagyta el az országot. Ez és az elmúlt kormányok emlegetése beindított egy kis orbánozást, gyurcsányozást. Vona kitér a Fidesz bankokkal kapcsolatos retorikájára is. „A Fidesz ezt az időszakot a bankok elszámoltatása évének kommunikálja a sajtóban. Sőt, a költségvetést is.” De a Fidesz szerinte csak húzta az időt, kivárta a választásokat, miközben a bankok ellen hergelte az embereket, majd a választások után a Kúria hozott egy döntést, melyben kimondta, hogy a bankok törvénysértést követtek el az egyoldalú szerződésmódosításokkal, az árfolyammal való visszaélésekkel. Vona nem érti, hogy ezzel miért kellett ennyit várni. Szerinte az, amit a Fidesz csinál, az nem a bankok elszámoltatása. „A bankoknak kártérítést kell fizetniük, ez lenne a megoldás.”

A Jobbik elnöke beszéde végén már kiszélesítette a megszólítottak listáját, nemcsak a devizahitelesekhez szólt, hanem jelezni kívánta, hogy ők minden tisztességes magyar embert képviselni akarnak, akinek elege van az elmúlt 25 évből. „Ez a mi harcunk, és aki ebben a harcban társul hozzánk, az a mi szövetségesünk, akármilyen értékrendje legyen, akármilyen pártnak volt korábban a szimpatizánsa, közénk tartozik” – mondta Vona, aki még ezt a kijelentését is meg tudta fejelni azzal, hogy külön megköszönte a devizahiteles rendőröknek a rendezvény biztosítását.

Végül mindenki szépen hazament, de előtte a színpadon kijelentették: december 19-én egymillió ember lesz ugyanitt.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.