magyarnarancs.hu: A magyar közhivatalnokokat sújtó amerikai beutazási tilalmakkal kapcsolatban az amerikai nagykövetség egyik munkatársa feljegyzést adott át a magyar félnek, amely a külképviselet korrupciós aggodalmait rögzíti. Orbán Viktor ezt fecninek minősítette, mondván, se aláírás, se fejléc, se pecsét, sőt szerinte ha bármelyik magyar nagykövet ilyen papírt vinne a fogadó ország kormányának, másnap haza kellene rendelnie.
Lattmann Tamás: Ha aláírást, pecsétet hiányolunk, nem kellett volna átvenni a dokumentumot… A diplomáciai gyakorlatban a közlések legtöbbje egyébként nem is írásban történik. Nem szükséges különben sem feltétlenül pecsétnek, aláírásnak lennie egy ilyen papíron. Ez nem jelenti azt, hogy annak tartalmát ne kellene komolyan venni. Vagy innen kezdve a szóbeli információkat is letagadjuk, negligáljuk?
magyarnarancs.hu: Annak van jelentősége, hogy nem az ügyvivő adta oda?
LT: Egy amerikai diplomata adta át, teljesen nyilvánvaló, kitől jött. Ha pedig kétségesnek tartjuk, honnan van a papír, azt kell kérdezni, hogyan került oda.
magyarnarancs.hu: Egy nagykövet alapvetően melyik állami szervvel, tisztségviselővel áll partneri viszonyban?
| ||
LT: A nemzetközi jog úgy határozza meg, hogy a feladata az állammal való kapcsolattartás, de nem mondja meg konkrétan, annak mely intézményével pontosan mi a dolga. Általánosságban azt a kijelentést tartalmazza, hogy „tárgyal a fogadó állam kormányával”, aminek értelmezése attól függ, hogy annak alkotmányos rendszeréből fakadóan melyiknek a teendője a külügyek vitele. Nálunk ez a kormány feladata. Ha a nagykövet úgy látja célravezetőnek, természetesen kapcsolatba kerülhet az Országgyűléssel is. Ha mondjuk megkeresi a házelnök, nyilván nem utasítja el a találkozót. Az viszont nem biztos, hogy van is mondanivalója számára.
magyarnarancs.hu: És ha nem tárgyalni, hanem „meghallgatni” hívják meg, ráadásul országgyűlési bizottságok elé, mint tette azt a fideszes Németh Szilárd vagy a jobbikos Volner János?
LT: Semmiképp sem szerencsés. Ha például a kitiltási ügyben kérdése van az Országgyűlésnek, tegye fel a kormánynak. Ne felejtsük el, a miniszterelnök az, akit a parlament megválaszt, ő és kormánya tartozik az Országgyűlésnek felelősséggel. Előtte beszélje meg a nagykövettel, amit szeretne, majd számoljon be az eredményről. A diplomáciai képviselet a küldő állam kormányzatának a szerve, nincs ilyen alávetettségi viszonyban a magyar Országgyűléssel.
magyarnarancs.hu: André Goodfriendet követtanácsosként idén tavasszal helyezték ide. Azért küldtek egy rutinos diplomatát, mert tudták, hogy hamarosan új nagykövet jön hozzánk, s a megfelelő átmenetet így akarták megteremteni?
LT: Feltehetőleg. Ez szoros kapcsolatban áll azzal az amerikai gyakorlattal, hogy nem mindenhova szakmailag kipróbált diplomatát tesznek nagykövetnek. Nyilván a legfontosabb helyekre, ahol folyamatos „helyzet” van, s nagyon ott kell lenni, vérprofikat neveznek ki. A kisebb vagy kevésbé problémás szövetséges országokba az elnök a családi, baráti, támogatói köréből választ valakit. Mellettük általában helyettesi és egyéb fontos pozíciókban professzionális diplomaták vannak. Hogy milyen elemző munka folyik az amerikai külügyben, és adott esetben milyen szinten foglalkoznak Magyarországgal, nem tudhatjuk. Nyilván már Goodfriend érkeztének idején is jobban odafigyeltek ránk. Amire abból is lehet következtetni, hogy a szenátusi meghallgatások során a budapesti állomáshelyre jelölt nagykövetet a külügyekben igen járatos John McCain szenátor csúnyán megégette. Aki látta-hallgatta az interneten is streamelt videót, érzékelhette, a magyarországi nagyköveti pozíció kimozdult abból az értelmezésből, hogy itt nem kell csinálni semmi lényegeset. Úgy gondolom, ezzel is magyarázható, miért pont Goodfriend urat szemelték ki ügyvivőnek. Nem tartom kizártnak, hogy direkt azért helyezték ide, mert tavaly óta különösen, de már előtte is kitapinthatóak voltak a feszültségek az Egyesült Államok és Magyarország között. Ő nagyon tapasztalt diplomata, aki ezt a kialakult, feszültséggel teli szituációt mintha élvezné is. Láthatóan elemében van.
magyarnarancs.hu: Pedig a bírálói szerint nem tudja, merre hány méter. Hogy meddig terjed Amerika, s amint kilép a nagykövetségről, Magyarország területén van.
LT: Pedig de jure a nagykövetség területe is a fogadó államé – bár de facto mégsem, mert ott a fogadó állam semmiféle közhatalmi tevékenységet nem tud gyakorolni, a diplomáciai épületeket, helyiségeket megillető mentességek olyan erejűek. Igaz, Közép- és Dél-Amerika több országában létezik olyan eltérő gyakorlat, amely szerint jogilag is területen kívüliek a nagykövetségek, ami például lehetővé teszi számukra a diplomáciai képviseleteken a menedék nyújtását. Láttuk többek közt, hogy befogadták Julian Assange-ot Ecuador londoni nagykövetségén. Ezt a fajta menedéket egyébként az általános nemzetközi jog, ami Észak-Amerikában, Európában és máshol érvényesül, nemigen ismeri el. Ahogyan az sem volt jogszerű, hogy annak idején Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségen menedéket kapott.
magyarnarancs.hu: A CÖF „felkérte” André Goodfriendet, hogy mondjon le diplomáciai mentességéről.
LT: Ha André Goodfriend megjelenne a magyar rendőrségen azzal, hogy lemond a diplomáciai mentességéről, azzal okozna némi gondot, érvényesen ugyanis nem tehetné meg. Mindenféle mentességről, akár a diplomáciairól, akár a konzuliról kizárólag a küldő állam beleegyezésével lehet lemondani – pontosabban úgy kell lemondani arról –, ugyanis nem saját jogon illeti meg őket a különleges státus, hanem a küldő állam képviselőiként. Lemondás hiányában a mentesség időszakában egyetlen jogi lépés alkalmazható a diplomatával szemben: hogy persona non gratának minősítik. Akkor a megadott határidőn belül el kell hagynia a fogadó államot, annak letelte után ugyanis a mentességei megszűnnek.
magyarnarancs.hu: Viszont ez a lépés kölcsönös szokott lenni.
LT: Mert általában politikai eszköznek tekintheti a másik állam, és annak megfelelően reagál rá. De nem mindig történik így. Lehet, hogy tudják, tényleg gond van az illetővel, és elfogadják ezt a döntést. Általában viszont ez nem jellemző, mert az ilyen beletörődés nagyon rossz hatással van az adott ország diplomatáira, senki nem szereti ebben a körben, ha úgy érzi, az állam bármikor cserben hagyja.
(Az Egyesült Államok leendő budapesti nagykövetéről, Colleen Bellről, a kiválasztási procedúrájáról, valamint az újabb magyar kormányközeli személyek várható kitiltásáról a Magyar Narancs november 27-i lapszámában olvashat hosszabb írást.)
