“Az erőszak mindennapos" - Mi zajlik a börtönökben, amióta kitiltották a jogvédőket?

Belpol

Kevés az információ. De az látszik, hogy komoly szemléletbeli változás ment végbe a büntetés-végrehajtási intézetekben. Miközben az elítéltek jogi és életkörülményei nem javultak.

“Felnyílik a hessz, és beszól rajta az őr: fiúk halkabban.” Így reagálnak többnyire a börtönőrök, ha verekedés van a cellában, erőszakoskodnak valamelyik kiszolgáltatott fogvatartottal. “Az erőszak mindennapos a börtönökben” – emlékeztet Attila, aki maga is volt elítélt.

A fogvatartottak egymás közötti erőszakosságával akkor foglalkoznak a jogvédők, ha a büntetés-végrehajtás valamilyen mulasztást követ el. Márpedig ki más tudná fékezni a csicskáztatást, ha nem az őrök? Csakhogy egyre kevesebb információ kerül nyilvánosságra a magyar börtönviszonyokról: egy évvel ezelőtt szorították ki a civileket a büntetés-végrehajtási intézetekből, mondván, nincs szükség többé társadalmi kontrollra.

false

 

Tavaly október elsejei hatállyal egyoldalúan mondta fel a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a 18 éve élő megállapodást a Magyar Helsinki Bizottsággal, amelynek értelmében a civil szervezet eddig ellenőrizte, teljesülnek-e a fogvatartottak jogai.

Ütsz vagy ütnek

A több mint 5 éve szabadult Attila azt mesélte: az elítéltek már a bekerüléskor erőszakos szituációkba kerülnek, mert az újoncoknak úgymond el kell dönteniük egy-egy kvázi próba során, hogy kiállnak magukért, vagy a csicska státuszt választják. Előbbi atrocitások sorozatával jár, így könnyen a büntető cellában találja magát az ember, ahol szintén nem ritka jelenség a tettlegesség. Ez nem igazán zavarja a börtönőröket szerinte.

A bv-sek gyakran élnek verbális erőszakkal, vagy a lelki terror különböző fajtáival, de a tettlegesség kirívó eseteire is akadt példa. Jelenleg is tárgyalási szakaszban van egy ügy, mely arról szól, hogy a bv-sek agyonverhettek valakit – a vádlottak szabadlábon védekeznek.

Minderről Attila azon a Magyar Helsinki Bizottság által szervezett keddi rendezvényen beszélt, ahol a börtönökben uralkodó körülményekről és a fogvatartottak jogairól esett szó. Saját tapasztalatai szerint a legelviselhetetlenebb a börtönterekben az, hogy az egyterű zárkákban karnyújtásnyira van a csupán függönnyel alig elválasztott WC és az asztal, “oda szarunk, ahol eszünk” – mondja. Ez sok konfliktust szül a cellatársak között.

A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az elmúlt évben a többi civil szervezetet is elhajtott, a börtönökből, köztük karitatív szervezetekkel is felmondta a BVOP az eddigi megállapodásait.

Biztonsági-büntetési vonal

Tóth Tamás a BRFK éléről érkezett 2016-ban a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) vezetői székébe. A Helsinki véleménye szerint komoly szemléletbeli változást, rendőri attitűdöt hozott magával az új vezető: a biztonsági-büntetési vonalat erősíti, miközben a reintegrációs folyamatokat vagy az átláthatóságot háttérbe szorítja.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Jelenleg 16.830 embert tartanak fogva a hazai börtönökben. Tavaly mintegy 18 ezer fogvatartott volt. 116 százalékos az intézmények zsúfoltsága. Néhány hónapja még 120 százalékos volt.

A csökkenés oka az lehet, hogy mára már másképp számolják a telítettségi adatokat. Életteret számolnak mozgástér helyett: a fogvatartottak életteréből csak a vizesblokkokat vonják ki, a zárkában található bútorokat, ágyat, szekrényt, asztalt, stokit nem, azok a rendelkezésre álló négyzetméter részei (lehetnek).

87 százalékos a börtönszemélyzet feltöltöttségi állapota. Vagyis az előírtnál jóval kevesebb, az utóbbi két évben 10 százalékos lett az állomány csökkenése, erős a fluktuáció.

Bár a Magyar Helsinki Bizottság rendszeresen gyűjt adatot például közérdekű adatigénylés során, az információátadás meg sem közelíti a korábbi bv-s kapcsolattartást.

Első a biztonság

Van olyan intézet, ahonnan legalább levelet küldhetnek a Helsinkinek a bent lévők, ily módon bár kapcsolatba léphetnek a jogvédőkkel, de a megállapodás hiányában az idő, míg reagálni tud a szervezet egy-egy megkeresésre, jelentősen megnövekedett – mesélte Tarnai Dóra, a Helsinki Bizottság jogásza.

Több olyan intézmény is van viszont, ahonnan egyetlen eset sem érkezik a civilekhez, ezekben a börtönökben vagy minden csodás, vagy ahogy a szervezet munkatársai mondják, simán lehet, hogy az adott fogvatartási intézet parancsnoka egyszerűen csak nem engedélyezi a kapcsolatfelvételt.

Míg korábban a rabok telefonon is kereshették a Magyar Helsinki Bizottságot, mára ez sem járható út. Korlátozva van ugyanis a telefonálás, a rabok csak kapcsolattartóikkal beszélhetnek. Így lényegében csak azok tudnak (időben) jogi segítséget kapni a Helsinkitől is, akik olyan viszonyt ápolnak családtagjaikkal, barátaikkal, hogy azok ily módon is az elítéltek segítségére vannak.

Élni és élni hagyni

A romló börtönkörülmények okán szisztematikus emberi jogsértés zajlik, mert huzamos ideig tartanak fogva zsúfolt helyeken embereket – teszi hozzá Vig Dávid, a Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

2015. március 15-én megszületett az a strasbourgi pilot ítélet, amely során előírtak Magyarország számára bizonyos magatartási szabályokat, olyan feladatokat, amelyeket teljesíteni kell – emlékeztet Fahidi Gergely ügyvéd. Az egyik ilyen előírás volt, hogy generálisan javítani kell a fogvatartási körülményeket, a másik, hogy személyenként lehetővé kell tenni a kompenzációt a sérelmet szenvedettek számára.

Nem engedik be a külvilágot

Egy ideje a bv ellehetetleníti a fogvatartottak kapcsolatba lépését a családjaikkal.

false

 

Fotó: Magyar Helsinki Bizottság

Apának szeretettel, állhat az alábbi képen. De ki látható a családi fotón? A kérdés nem vicc, a kép nem egy ismeretlen Malevics-mű. Ez tényleg egy családi kép, legalábbis a börtön szerint. Az utóbbi hónapokban ugyanis már csak fénymásolatban kaphatják meg leveleiket az elítéltek, sőt, egy ideje már szeretteik fotóit is – tudatta a Magyar Helsinki Bizottság.

A büntetés-végrehajtás arra hivatkozik, hogy a hozzátartozók több esetben drogba áztatták a papírokat. Ezzel a szigorú, mindenkire vonatkozó intézkedéssel akarják megelőzni a bűncselekményeket. Mindennek az a következménye, hogy olvashatatlan és felismerhetetlen másolatokat kap minden rab levél és családi fotó gyanánt.

De nem csak a kapcsolattartás eme formáját, a csomagküldést is szigorított a bv. Eddig nem romlandó ételt postai úton lehetett juttatni a rabok számára. A nyáron végbement jogszabályváltozás óta azonban erre már nincs lehetőség, a kapcsolattartó mára már csak egy, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által 70 millió forintért fejlesztett webshopján keresztül lehet meghatározott termékeket venni az elítélteknek.

3835 ember, 19276 munkaóra, 1 nap

Ugyanakkor méregdrága börtönrazziákat tart a bv, tiltott tárgyakat keresnek elképesztő energiabefektetéssel. Szeptember 23-án a büntetés-végrehajtás, a rendőrség és az adóhivatal emberei közül nem kevesebb, mint 3835 fő vett részt egy „összehangolt országos biztonsági vizsgálat végrehajtásában”. Ezen az egyetlen napon 19 276 munkaórában kerestek tiltott tárgyakat a fogvatartottaknál – tudta meg a Magyar Helsinki Bizottság rákérdezés útján a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságtól.

Így a börtönőrök által természetszerűen egyébként is előforduló tiltott tárgyak keresése, a börtönzsargon hipizésnek vagy hipisztetésnek nevezett tevékenysége során, az őrök a rendőrök és a NAV-osok segítségével bizonyára rátaláltak eldugott mobilokra, SIM-kártyákra, illegális merülőforralókra vagy jelentésköteles gyógyszerekre. Vagy épp a szintén tiltott tárgynak minősülő könyvekre vagy az engedélyezett méretnél nagyobb törülközőkre.

A rendszerváltás után és előtt

A rendszerváltást követően a bv. és a Helsinki között jó kapcsolat alakult ki, többször megújították a megállapodásukat. A civilek rendszeresen látogatták a magyar börtönöket: a jogvédők kutatásokat végezhettek a bv-intézetekben, monitorozhatták azokat, és jogi segítséget nyújthattak a fogvatartottaknak.

A szakértők vizsgálták a rabok jogainak érvényesülését, eljárhattak egyedi panaszok nyomán, foglalkoztak többek között a túlzsúfoltság problémájával, a börtönökben előforduló erőszakos cselekményekkel, vagy az előzetes letartóztatás gyakorlatának anomáliáival. Ennek vetett véget az új hozzáállás.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.