Tömeges kilépéssel válaszolnak az operatőrök Novák Emil kinevezésére

  • narancs.hu
  • 2020. október 8.

Belpol

A Vidnyánszky-féle kuratórium felkérésére vállalta Novák az SZFE rektorhelyettesi pozícióját, operatőrtársai nem értenek egyet döntésével.

„Tekintettel arra, hogy Novák Emil, a Magyar Operatőrök Társasága (HSC) elnökségi tagja, elvállalta a Színház- és Filmművészeti Egyetem általános rektorhelyettesi posztját, és ezt sem az elnökség, sem az etikai bizottság nem találta aggályosnak, ezért kilépünk a HSC-ből.” – tette közzé a Facebookon Szabó Gábor.

Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vidnyánszky Attila vezette kuratóriuma október 1-től Novák Emil operatőr-filmrendezőt általános, Zalán János színész-producert pedig oktatási rektorhelyettesnek nevezte ki. Ugyanekkor vált dr. Szarka Gábor volt ezredes az egyetem kancellárjává. Szarka ma megkísérelt bejutni az egyetem épületébe, de a diákok blokádja ismét útját állta.

Szarka Gábor nem tudott bejutni az SZFE épületébe

Katona a kapuknál. Mint arról beszámoltunk, Szarka Gábor, az SZFE frissen kinevezett kancellárja tegnap közleményben jelentette be, hogy csütörtök reggel meg akarja kezdeni a munkát az SZFE Vas utcai épületében. Történt minden azután, hogy az SZFE hallgatói és a sztrájkbizottság is elutasította az új vezetés által tett komplex ajánlatot.

A Magyar Operatőrök Társasága kilépő tagjai úgy fogalmaztak: „Nem maradhatunk egy olyan szervezet tagjai, aminek elnökségi tagja részt vesz az SZFE autonómiájának törvénytelen felszámolásában. Ez a lépésünk a tüntető diákokkal és a leköszönő vezetéssel való szolidaritási nyilatkozatunk is egyben.”

A kilépők névsora: Pohárnok Gergely, Szabó Gábor, Márton Balázs, Rák József, Beck György, Juhász Imre, Réder György, Bálint Dániel, Pados Gyula, Erdély Mátyás, Rév Marcell, Herbai Máté, Kende János, Buk Miklós, Szatmári Péter, Andor Tamás, Kovács Claudia, Seregi László, Mészáros Kati, Karáth Zita, Fillenz Ádám, Ragályi Elemér, Bolygó Balázs, Máthé Tibor

Rajtuk kívül kilépett még Kardos Sándor is, Márk Iván felfüggesztette tagságát, Gózon Francisco, Szaladják István, Medvigy Gábor pedig HSC-tagsággal nem rendelkező operatőrként állt a kilépők mellé.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.