Török Gábor: Az eredmények komoly hatással lehetnek az ellenzéki vezetők gondolkozására

  • 2018. február 26.

Belpol

Ha okosan taktikáznak, nem reménytelen a helyzetük.

Török Gábor még tegnap este röviden elemezte a hódmezővásárhelyi választási eredményt. Ebben fölveti, hogy vajon mit kezd az ellenzék ezzel az eredménnyel. Szerinte ha okosan taktikáznak, nem reménytelen a helyzetük.

„A mai eredmény azt mutatja, hogy Hódmezővásárhelyen a kormányváltást kívánó szavazók vevők voltak a független jelölt mögé összeterelt ellenzéki együttműködésre: Márki-Zay Péter minden várakozásnál jobban szerepelt. Nem fideszes jelölt az elmúlt másfél évtizedben ennyi szavazatot nem kapott a városban. Hódmezővásárhely valóban a Fidesz egyik legerősebb vidéki bázisa volt eddig, ahol az ellenzéki jelöltek 2002 után megközelíteni sem voltak képesek Orbán Viktor pártjának jelöltjeit. (…) Nagyon meg lennék lepve, ha a következő napok nem erről szólnának. Hódmezővásárhely ebből a szempontból módosíthatja a 2018-as parlamenti választás peremfeltételeit: mostantól az ellenzék elhiheti – akár így van, akár nem –, hogy nem a régi mérkőzésen játszik, ahol nincs esélye győzni, hanem egy olyan új meccs kezdődik, ahol, ha okos taktikával lép pályára, nem reménytelen a helyzete.”

Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy bár a Fidesz veszített, de a bázisa Hódmezővásárhelyen többé-kevésbé intakt maradt: a párt jelöltje által kapott szavazatok száma a két legutóbbi eredménynél magasabb, arányaiban viszont, a magas részvétel miatt, lényegesen alacsonyabb. A mozgósítás tehát nem volt teljesen sikertelen a kormányoldalon, a meglepetést nem a Fidesz jelöltjére leadott szavazatok száma jelenti, hanem a magas részvételhez vezető ellenzéki előretörés. Márki-Zay olyan szavazókat tudott behozni, akik egy más felállásban bizonyára otthon maradtak volna, vagy esetleg a Fideszre szavaznak.

A teljes elemzés elolvasható itt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.