Törvény a határőrségről: Végvédelem

publikálva
1997/11. (03. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Várhatóan heteken belül elfogadja az Országgyűlés a Belügyminisztérium által előterjesztett, a határőrségről és annak feladatairól szóló törvény tervezetét. A kétharmados törvényjavaslat benyújtását hosszú hétpárti egyeztetés előzte meg, s ennek eredményeképpen a szöveg konszenzussal került a Ház elé. A tervezett törvény végre tisztázná, hogy a határőrségnek továbbra is el kell-e látnia katonai jellegű feladatokat, és ha igen, hogyan; az EU keretein belül például nem szokás, hogy békeidőben katonák intézkedjenek állampolgárok ügyeiben. Nagyjából most már minden világos és EU-kompatibilis lesz.

Várhatóan heteken belül elfogadja az Országgyűlés a Belügyminisztérium által előterjesztett, a határőrségről és annak feladatairól szóló törvény tervezetét. A kétharmados törvényjavaslat benyújtását hosszú hétpárti egyeztetés előzte meg, s ennek eredményeképpen a szöveg konszenzussal került a Ház elé. A tervezett törvény végre tisztázná, hogy a határőrségnek továbbra is el kell-e látnia katonai jellegű feladatokat, és ha igen, hogyan; az EU keretein belül például nem szokás, hogy békeidőben katonák intézkedjenek állampolgárok ügyeiben. Nagyjából most már minden világos és EU-kompatibilis lesz.

A határőrség 1990 előtti, hangsúlyosan militáns jellege 1990 óta egyre inkább a rendészeti feladatok ellátása felé tolódik el. Külön törvény viszont eddig nem szabályozta a testületet, csak az alkotmány egyes kitételei, más törvények rájuk vonatkozó paragrafusai meg egy 1974-es minisztertanácsi rendelet.

A rendszerváltozás sok egyéb mellett magával hozta külső-belső ellenségképeink változását is. Az alkotmányból kiindulva azonban eléggé nehézkes lenne a határőrségre is vonatkoztatni a politikai változásokat, az alaptörvény ugyanis a honvédség mellett ezt is

fegyveres erőként definiálja,

ami nem azért baj, mintha a határőrnek nem lenne fegyvere. A "fegyveres erő" jellegből azonban az 1949-es sztálini alkotmány definíciója szerint inkább következik a katonai-védelmi, mint a speciális határőri feladatok ellátása, azaz a határőrizet, a határforgalom ellenőrzése és a határrend fenntartása. Az igazi bonyodalom akkor kezdődött, amikor a Minisztertanács rendeleteivel és határozataival 1974-től kezdődően meghatározta a határőrség határrendészeti feladatait is. A rendszerváltozást követően született törvények - az idegenrendészeti, a honvédségi, a rendőrségi - szintén a határőrség rendészeti jellegét hangsúlyozzák elsősorban. Az alkotmány viszont, mint említettük, még mindig úgy fogalmaz, hogy a "fegyveres erők" (azaz a Honvédség és a Határőrség) kötelessége a haza védelme, s az alaptörvény csak másodsorban tesz említést a Határőrség klasszikus határőrségi feladatairól. Igaz, hogy 1993-ban egy alkotmánymódosítás már a határőrség feladatai közé emelte a rendészeti kötelezettségek ellátását, de ez a testület jogállásán (hogy tudniillik fegyveres erő) nem változtatott. Ily módon a testület az "alkotmányos rend megdöntésére irányuló fegyveres cselekmények" - azaz belső fenyegetés - ellen is bevethető bizonyos esetekben, ám ez végképp nem fér össze sem a hagyományosan vett határőrizettel, sem az EU-normákkal.

Ezt az egészen kusza helyzetet kívánja rendezni

a határőrizeti törvény,

amely a fenti anomáliát úgy szüntetné meg, hogy bár kimondja: az államhatár védelme a fegyveres erők feladata, ám hozzáteszi, hogy "a fegyveres erőkre (alkotmányosan) meghatározott rendelkezés szerint a Határőrség alapvető kötelessége a haza katonai védelme, ugyanakkor rendészeti feladatkörében látja el az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását", azaz a klasszikus hármas feladatkört. A határőrség a fentiekből következően békeidőben a belügyminiszter, háború esetén pedig a honvédelmi miniszter alá tartozik.

A profizálódáshoz tartozik az is, hogy egyre kevesebb sorállományú tartozik majd a határőrség állományához, és három-négy éven belül csak hivatásosokból áll majd a testület. A törvény definiálja azt is, hogy a határőr tulajdonképpen mit őriz; a precíz megfogalmazástól semmiképpen sem kívánjuk megfosztani az olvasót, tehát: "A Magyar Köztársaság államhatára nemzetközi szerződésben meghatározott azon képzeletbeli függőleges síkok összefüggő sorozata, amelyek Magyarország területét a légtérben, a föld (víz) felszínén, valamint a föld (víz) mélyében a szomszédos államok területétől elválasztják." Maga a művelet az államhatár "sérthetetlenségének biztosítására a Határőrség által a határterületen folytatott állandó szolgálati tevékenység". Így, állítják a testületben, biztosabb lesz a szakmai háttér, ami nem árt, különösen a délszláv helyzet miatt. A Jugoszlávia szétesése után kitört háborút "törvény nélkül" csinálta végig a testület, ami abból a szempontból jót tett, hogy az elmúlt néhány év konkrét határőrizeti feladatait maga az élet koreografálta, és ez "át is jön" némileg a törvényen. A törvénynek amellett, hogy össze kell egyeztetnie a határőrség megváltozott feladatait az alkotmánnyal és az ide kapcsolódó más szabályozókkal, választ kellett adnia olyan kérdésekre is, amelyek EU-csatlakozásunkat érintik. Az Európai Unióban ugyanis a gyors, udvarias turistakiszolgálás mellett a migrációval és a bűncselekményekkel kapcsolatos feladatokat meg kell tudni oldani a határon is. Ezért bővülnek a határőrség jogai: teljes körű nyomozati jogkört kap a testület a határrendészeti feladatok ellátásával kapcsolatban, azaz amellett, hogy "feltárja" (azaz észreveszi) a bűncselekményt és elfogja a feltételezett tettest, nyomozhat is az ügyben. Ennek kapcsán szélesedik a titkos információgyűjtés, valamint a fegyverhasználat lehetősége - ez utóbbi ponton még várhatók módosító indítványok, egyelőre annyi szerepel a törvény tervezetében, hogy a határőr a rendőrökre vonatkozó jogok szerint alkalmazhat lőfegyvert.

A határőrség

nyomozati jogköre

pszichésen jót fog tenni annak a mintegy 6-700 településnek, amely az úgynevezett határsávban van, állítják. Ezeken a - többnyire - kistelepüléseken ugyanis nem mindig tud kellő erővel jelen lenni a rendőrség, a lakosságnak viszont majdnem mindegy, hogy éjjelenként rendőrautó hajt át lassan, szemlélődve a falun, avagy a határőrség, mivel mindkettőnek van visszatartó ereje a bűnelkövetőkkel szemben. Több kistelepülési önkormányzat anyagi eszközökkel - például benzinpénz-kiegészítéssel - is ösztönözni próbálja a határőrség területileg illetékes szerveit (sikerrel) a járőrözésre; az sem elhanyagolható szempont, hogy a határőrség állományába többnyire olyanok tartoznak, akik a szolgálati helyük közelében laknak. Ez - amellett, hogy nagyobb helyismerettel rendelkező tagjai vannak a testületnek - olcsóbb is, mert nem kerül pénzbe az emberek elhelyezése (ami viszont komoly gondokat okoz a honvédségnek).

Ha már itt tartunk: épp ez az egyik akadálya annak, hogy a haderőreform kapcsán feladat nélkül maradt hivatásos katonákat átvegye a határőrség. Egyrészt át kell képezni, másrészt el kell helyezni őket valahol, lakásvásárlásra viszont nemigen futja, arról nem is beszélve, hogy nagyjából annyi határőr van, ahánynak a törvény szerint lennie kell: jelenleg mintegy 20 000 ember teljesít szolgálatot, ez idén nagyjából 17 milliárd forintjába kerül az államnak. (Összehasonlításul: a hadsereg állományában mintegy 57 ezren szolgálnak körülbelül évi 100 milliárdért.) 1997-ben a határőrség 450 főt vesz föl hivatásos állományba, fele-fele arányban útlevélkezelőket és járőröket. Nem olyan sok ez, mint amennyinek elsőre tűnik: az EU-hoz csatlakozásban az is benne van, hogy a tagországok kevésbé védik egymás közötti belső határaikat (ahogy ezt a schengeni egyezmény kimondja), nagyon őrzik viszont Schengen, azaz az EU külső határait. Ezzel magyarázható az is, hogy Ausztria igen megerősítette keleti végeit, hiszen év végétől életbe lépteti az egyezményt. Nekünk tehát ismételten vizsgáznunk kell: mennyire tudjuk megszűrni a tőlünk is keletebbről érkezőket, azokat, akikért nem rajonganak Európában.

Vultur Csaba


Mozgás a határon

A Magyar Köztársaság államhatára 1994-ben 2245,6 kilométer hosszú volt (ez a folyószabályozások miatt szinte minden évben változik többé-kevésbé). A határőrség az elmúlt évben 18 788 személlyel szemben intézkedett jogellenes cselekmények miatt, a legtöbbször román állampolgárokkal szemben (6954 fő). Tavaly összesen 108 ország (!) állampolgárai kíséreltek meg vagy követtek el jogellenes cselekményeket: összesen 105 határrendsértést, 74 területsértést és 5 légtérsértést regisztráltak, ami nem is olyan sok, ha tudjuk, hogy a határforgalmi kirendeltségeken 110 millió 861 ezer személyt léptettek át, 35 millió gépjárművet ellenőriztek, s a beutazási feltételek hiánya miatt több mint 252 ezer személyt irányítottak vissza. 9259 embert utasítottak és 7635 személyt toloncoltak ki az országból, úgynevezett közösségi szálláson pedig 6922-en tartózkodtak rövidebb-hosszabb ideig - vagy tartózkodnak még ma is. Újszerű, hogy a tiltott határátlépést megkísérelők nagy többsége legális úti okmánnyal érkezik az országba (keletről), de illegálisan próbálnak továbbmenni (nyugatra).

Tendenciózusnak tűnik a lopott gépjárművek csempészésének, valamint az embercsempészetnek a növekedése, és a hivatali korrupciót sem sikerült visszaszorítani, sőt; erről azonban nem szolgáltattak részletes adatokat. Az év folyamán egyébként három határátkelő nyílt, és több másikat továbbfejlesztettek. A határőrség, amely feladatánál fogva nem keverendő össze a vámosokkal, 14 személy ellen kezdeményezett büntetőeljárást kábítószerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt, 419 lopott autót fogtak el, és csempészáru is akadt bőven: a vámőrségnek például 122 ezer liter üzemanyagot, 17 ezer karton cigarettát adott át a határőrség.

A magyar határőrök - béke ide, béke oda - tavaly is bőséggel ontották vérüket honfitársaikért: 1000 liter vért adtak önként és dalolva.

publikálva
1997/11. (03. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra