Folyamatosan zajlanak ma a kinevezés előtti miniszteri meghallgatások a Parlamentben. Minden jelölt, "nemzeti" ezt meg azt tervez. (Kásler: "a nemzet fennmaradását", "a nemzeti szuverenitás védelmét", "nemzeti, keresztény és értékalapú kultúrát"; Benkő: hármas hitvallása az erős honvédséghez "hazaszeretet, hivatástudat és elkötelezettség", ésatöbbi.)
Trócsányi László igazságügyi miniszterelnökjelöltként pedig bejelentette, hogy jönnek a különbíróságok, pontosabban be kell fejezni a közigazgatási felsőbíróság létrehozását.
Az MTI szerint hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség a "demokrácia állócsillaga". Visszautasította azokat a véleményeket, hogy "olyan jellegű közigazgatási mutyit" akarnak létrehozni, amely nem a jogállamiság kereteire épül. "Azért is visszautasítom, mert négy év munkám van benne és 20 év elméleti tudásom van mögötte" – közölte és megjegyezte azt is, hogy nyitott a jövőben is az egyeztetésekre.
A különbíróságok vitatott intézményéről itt is írtunk, a bíróságok helyzetéről pedig Fleck Zoltánnal készítettünk interjút:
„Folyamatos és tudatos leépítés volt"
Évek óta nem beszélhetünk jogállamról, és tévedés azt gondolni, hogy az autoriter rendszer a bíróságokon fog megbukni. Magyar Narancs: A 2010 utáni átalakításokat azzal indokolta a kormány, hogy nem működnek hatékonyan a bíróságok. Mennyire voltak jogosak ezek a kritikák? Fleck Zoltán: A bíróságok 2010 előtt valóban alacsony hatékonysággal dolgoztak, magas volt a két éven túli vagy a folyamatban maradt ügyek aránya.
Trócsányi miniszteri kinevezését egyébként a bizottság 7 igen (Fidesz, KDNP) és négy nem (Jobbik, MSZP, DK) szavazat mellett támogatta.
