Új könyvtárral és folyóirattal alapozza meg Vidnyánszky az einstandolt SZFE szellemi műhelyét

  • narancs.hu
  • 2022. január 24.

Belpol

Hogy megmutassák az „óriási szellemi potenciált”.

Átadták az alapítványi fenntartásba került Színház- és Filmművészeti Egyetem új könyvtárát, illetve bemutatták az egyetem új tudományos szaklapját is, az Urániát – mondta el a Magyar Nemzetnek interjút adó Vidnyánszky Attila. (Uránia néven korábban létezett már folyóirat a felvilágosodás idején, melyet Kazinczy Ferenc kortársai szerkesztettek.)

Az SZFE alapítványának kuratóriumi elnöke, azt mondta, az a célja, hogy „a lap körül kialakuljon egy szellemi-tudományos műhely, amely a művészetről, a kultúráról megfogalmazott filozófiánkat segít átültetni a hétköznapokba, bevinni az oktatásba”.

Hozzátette, nagyon fontosnak tartja, hogy az infrastrukturális fejlesztések mellett – mint ismert, az SZFE einstandolásának egyik oka az volt, hogy a diákok korszerűtlen, leromlott épületekben kénytelenek tanulni –,

szaktudományos, elméleti szinten is megmutassuk azt az óriási szellemi potenciált, amit az intézményhez kapcsolódó tudósok, művészek, kutatók képviselnek.

A lap szerkesztőbizottságának tagja lesz Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató és Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja. A tanácsadó tesületben pedig Koltai Lajos operatőr, José Gabriel López Antuñano spanyol dramaturg-drámaíró és színházi szakíró, Alekszandr Csepuro színháztörténész, a szentpétervári Állami Színházművészeti Főiskola korábbi rektora, Sebastian-Vlad Popa román színházkritikus és dramaturg vállal szerepet.

Vidnyánszky az interjúban megjegyzi, hogy szerinte a nyugati világ szellemi értelemben kezd szétcsúszni, mintha önmagát kezdené felszámolni, de ebben nekik (mármint vélhetően az SZFE-nek) nem kell résztvenniük. „Inkább megpróbáljuk megteremteni a saját struktúránkat” – mondja, majd hoz is erre egy példát: orosz és lengyel partnerekkel összefogva létrehozzák a nemzeti, illetve nemzetiségi színházak szövetségét. „Csak Oroszországból már mintegy ötven színház csatlakozott a kezdeményezéshez” – fogalmaz.

Az interjúban szó esik Rátóti Zoltánról is, aki egyedüliként pályázott az SZFE rektori pozíciójára. Vidnyánszky szerint nincs azzal semmi gond, hogy Rátóti épp annak a kuratóriumnak a tagja, mely egyébként is dönt a pályázatáról. „Úgy gondolom, hogy ez kifejezetten jó, mivel így a kuratóriumban hatékonyan tudja képviselni az egyetem érdekeit. Ez a felállás egyébként más egyetemeken is jól működőnek bizonyult. Bár még nem kapta meg a rektori kinevezését, de a költségvetési tárgyalásokon például már markánsan kiállt a színművészetiért. A szenátus is nagy többséggel támogatta a személyét.”

(Magyar Nemzet)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.