Hetilapunk a korábbi hónapokban, hetekben interjúkat készített az ellenzéki pártok európai parlamenti listavezetőivel. A május 26-i, vasárnapi szavazást megelőzően ezeket újraközöljünk teljes terjedelmükben online is.
A Vágó Gáborral készített interjú a Magyar Narancs 2019. május 16-i számában jelent meg.
Magyar Narancs: Az ellenzéki pártok közül egyedül az LMP EP-választási programjában nem szerepel Orbán Viktor vagy a Fidesz neve. Ez tudatos?
Vágó Gábor: Természetesen, hiszen nem országgyűlési, hanem európai parlamenti választásokra készülünk.
MN: Nincs is belpolitikai tétje a választásnak?
VG: A választás tétje az, át tudjuk-e alakítani Európát és benne Magyarországot úgy, hogy érdemi választ adjunk a 21. század legnagyobb kihívására, a klímaváltozásra. Ez belpolitikai kérdés is. Ahhoz, hogy a klímaváltozást kezelni tudjuk, nem lehet Orbán Viktorhoz hasonló klímabűnözőket kormányon tartani. Orbán elküldése a harmadik lépés lesz: májusban az ellenzéki pártok lendületet vesznek, az őszi önkormányzati választásokon minél több helyen leváltjuk a Fideszt, 2022-ben pedig alternatívát kínálunk Orbán rendszerével szemben.
MN: A lendületvételt mandátumszámban hogyan fejezné ki?
VG: Több mandátuma lesz a magyar ellenzéknek az Európai Parlamentben, mint a Fidesznek.
| ||
MN: Ez a felmérések alapján távolinak tűnik, most inkább az a kérdés, hogy 13 vagy 14 mandátumot szerez a Fidesz a 21-ből.
VG: Az EP-választás mindig arról szól, hogy ki tudja jobban mozgósítani a szavazótáborát. Mi egy zöld kampánnyal a zöld szavazókat fogjuk aktivizálni.
MN: Nem hátráltatja az összellenzéki sikert, hogy az LMP a Momentum és a Párbeszéd ellen kampányol azt sugallva, hogy a rájuk leadott szavazat elveszik?
VG: Egy közvélemény-kutatási eredményt raktunk ki a Facebook-oldalunkra, ezt más pártok is megteszik. A Momentum egy egyetemisták körében készült felmérés, az MSZP a saját maga által rendelt Publicus-kutatás eredményeit közölte nemrég.
MN: Nem versenyeznek a Momentummal a bejutásért?
VG: Örülnék, ha minden ellenzéki párt mandátumot szerezne. A Fidesz kisebbségbe szorításához a Momentum mandátumára ugyanúgy szükség van, mint az LMP-ére.
MN: Budapesten az LMP csak május 26. után akar ellenzéki megállapodást. Miért várnak addig?
VG: Nem mi mondtuk, hogy május 26. után legyen a következő tárgyalás, hanem az MSZP-s Molnár Zsolt. A főpolgármesteri előválasztás egyeztetéseiről a szocialista párt és Karácsony Gergely csapata maradt többször is távol.
MN: Az LMP hajlandó lenne a kampány ideje alatt megállapodni a budapesti kerületekben?
VG: Eddig is nyitottak voltunk, de úgy nehéz, ha a többiek nem ülnek oda a tárgyalóasztalhoz. Az a meglátásom, hogy az MSZP az LMP-re és Puzsér Róbertre akarja kenni, hogy nem lesz előválasztás Budapesten. Közben ők nem akarják az előválasztást.
MN: Ez két külön dolog, a kerületi megállapodásokba meg az LMP nem ment bele.
VG: A tárgyalási folyamatban bent maradtunk, az a legfontosabb, hogy jó jelölteket találjunk, és a programokról beszéljünk. A választókat az érdekli, hogyan tudják az ő hétköznapi problémáikat megoldani a politikusok, nem az, hogy melyik párt hány önkormányzati pozíciót szerez a saját klientúrájának.
| ||
MN: Az LMP egyetért Puzsér Róbert értékelésével, mely szerint az MSZP–Párbeszéd–DK–Momentum 21 kerületi polgármesterjelöltjéből 7 elfogadhatatlan?
VG: Nem, több esetben másképp ítéljük meg a helyzetet. De károsnak tartom, hogy a magyar politikai újságírás ennyire rá van gyógyulva az önkormányzati választásokra. Miközben mindenki elmondja, hogy az EP-választás milyen fontos az önkormányzati szempontjából, csak az utóbbiról beszélünk.
MN: Klímabűnözőnek nevezte Orbán Viktort. Mi az a klímabűnözés?
VG: Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának kétharmadáért száz nagyvállalat felelős. A magyar kormány ezekkel a vállalatokkal kötött stratégiai partnerséget, ezeknek az érdekében megy az Európai Bíróságra, hogy ne kelljen a légszennyezettséget csökkenteni Magyarországon.
A Fidesz a világ két legnagyobb szennyezőjének, Trumpnak és a kínaiaknak gazsulál, miközben Cseresnyés Péter államtitkár parlamenti felszólalása szerint vitatott, hogy az emberiség okozza-e a klímaváltozást.
Ez klímatagadás, alufólia sisakos hülyeség. Vicc az is, hogy mindössze 20 százalékra akarják növelni a megújuló energiaforrások arányát, mely arány itthon egyébként évek óta csökken. Megvan a terv, hogyan lehetne 100 százalékra emelni, csak ahhoz el kellene engedni Paks II.-t. Orbán inkább fenntartja az orosz függőséget, mert a polgárok energiafüggetlensége politikai függetlenséget is jelentene. Akinek a háza tetején ott a napelem, azt nem lehet megvenni tízezer forintos rezsicsökkentéssel.
MN: A következő öt évben hozhat a klímavédelem területén kötelező szabályokat az EU?
VG: Igen, de ehhez át kellene alakítani az EU-t, és alapszerződést is kellene módosítani. A mai szabályok alapján a magyar kormány megvétózhatta a 2050-ig szóló klímatervet, amely karbonmentes gazdaságot irányzott elő.
MN: Alapszerződést is csak teljes konszenzussal lehet módosítani, Orbán ugyanúgy megvétózhatja.
VG: Ezért kell leváltani Orbán Viktor rendszerét ahhoz, hogy megvédjük Európát a klímabűnözőktől és a populistáktól.
MN: A legfrissebb Eurobarometer-felmérés szerint a magyar választók 7 százaléka említette a klímaváltozást az ország, 13 százalékuk az EU legfontosabb problémái között. Ez sok vagy kevés?
VG: Dinamikusan növekszik ez a szám, amikor 2009-ben elindult az LMP, még ezoterikus gondolatnak számított a klímaváltozás. De sok még a feladat, meg kell értetnünk az emberekkel, hogy a túlélésünk a tét. Most is jóval többen halnak meg a légszennyezettség miatt, mint, mondjuk, terrortámadásokban, tíz éven belül pedig visszafordíthatatlanná válhat a klímaváltozás.
MN: Az európai zöldek társelnöke nyilatkozta februárban, hogy kizárhatják az LMP-t a pártcsaládból, ha együttműködik a Jobbikkal. Tartanak ettől?
VG: Ez az EP-választásra vonatkozott. Megértem a zöldek aggodalmát, mert ha együtt indulunk a Jobbikkal, a frakció összetartó ereje csökkenhetett volna. De a kérdés érdemben nem volt napirenden, az LMP önállóan indul a választáson.
| ||
MN: A Jobbikkal közös főpolgármester-jelölt nem probléma?
VG: Egy független főpolgármester-jelöltet támogatunk közösen. Egyébként az európai zöldek is megértették, hogy ha le akarjuk győzni az Orbán-rendszert a helyi végvárakban, ahhoz a Jobbikkal való együttműködésre is szükség van.
MN: Ahhoz mit szólt a frakció, hogy az LMP akkori EP-képviselője, Meszerics Tamás nem szavazta meg a zöld politikus által készített Sargentini-jelentést?
VG: Tamásnak fontos érve volt, hogy ha csak egyes tagállamokat vesznek elő, azzal nem a jogállam újraépülését segítik, inkább azt, hogy a populisták politikai tőkét kovácsoljanak maguknak. Amikor Magyarországot veszik elő, a Fidesz támogatottsága növekszik, amikor Lengyelországot, akkor a PiS-é. Rendszeresen kellene vizsgálni a jogállamiság helyzetét az összes országban, és garanciák kellenének arra is, hogy súlyos problémák esetén elindul a retorziós eljárás. Most a cseh kormánynak a Momentum uniós pártcsaládja, az ALDE falaz, a román kormánynak a szocialisták. Ez így nem működik.
MN: Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kötelezővé tételét támogatnák?
VG: Ehhez is alapszerződést kellene módosítani, sőt Magyarországon alkotmányt is. Az LMP népszavazást akart az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, de ezt az alkotmányra hivatkozva elmeszelte a Kúria. A közös ügyészséget az Európai Parlamentből nem tudjuk kötelezővé tenni, sajnálom, hogy több párt illúziókba kergeti a szavazóit ezzel kapcsolatban. Mi csak olyasmivel kampányolunk, amit európai szinten meg is lehet oldani.
MN: Az előbb mondta, hogy a klímacélokhoz is szerződésmódosítás kellene, amibe a magyar kormány nem fog belemenni.
VG: Attól ez még európai szint. A klímaváltozást csak európai szinten lehet megoldani. Vannak problémák, amelyeket tagállami szinten lehet kezelni, például az oktatás, az egészségügy. A korrupció üldözésénél mindkét szint releváns, támogatjuk az Európai Ügyészséget, de látni kell, hogy az uniós pénzek elcsalásánál az EU nagyon elnéző volt; én Judith Sargentininek is elmondtam, hogy avítt módon írt a jelentésében a korrupcióról. Itt már nem az egyindulós közbeszerzések jelentik a legnagyobb problémát, komplett gazdasági szektorokat vásárolnak fel a kormányközeli oligarchák.
MN: Polt Péter még elnézőbb volt az uniós pénzeknél. A magyarországi kezelés nehezebbnek tűnik, mint az uniós.
VG: Magyarországon politikai változás kell, és az, hogy Polt Péter húzzon el a sunyiba. Szerintem neki büntetőjogi felelőssége is van, elő is fogjuk venni.
MN: Azt nem mondhatná az EU, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz köti a pénzek kifizetését, a tagállamok meg oldják ezt meg, ahogy tudják?
VG: Mondhatná, de ehhez is ki kellene nyitni az alapszerződést, aminek Orbán Viktor mellett más okokból Emmanuel Macron is ellenfele. Szerintünk viszont vagy felszámoljuk a status quót, vagy a status quo számol fel minket.
A Néppárt, a szocialisták és a liberálisok szövetsége nagyvállalati szövetség, ők viszik halálba az EU-t azáltal, hogy érdemi változásokat nem mernek meglépni, miközben a társadalmi, a gazdasági és a természeti környezet is rengeteget változott a lisszaboni szerződés óta.
MN: A jelenlegi Európai Bizottság több döntést hozott, ami nem kedvezett a nagyvállalatoknak, az Apple-nek például rekordméretű adóbírságot kell fizetnie.
VG: Vicc az egész, Magyarország évente 42 milliárd forintot veszít azon, hogy az itt megtermelt profitot máshol adózzák le a vállalatok. A rendszer érintetlen.
MN: Ezt próbálja megakadályozni a versenyjogi igazgatóság az Apple és más trükköző vállalatok megbüntetésével.
VG: Margrethe Vestager versenyjogi biztos mondta a Paks II. beruházásra, hogy versenyjogilag kóser. Ő engedélyezte a Bayer és a Monsanto egyesülését, ami tönkre fogja tenni a bolygó mezőgazdaságát. Nem versenytorzító, hogy a legnagyobb amerikai agráróriás és a legnagyobb európai
vegyipari óriás fuzionál? Lobbisták uralják az Európai Uniót, 20 ezer lobbista jut 751 EP-képviselőre.
MN: Mivel magyarázza, hogy a Siemens és az Alstom fúzióját megvétózta a bizottság, pedig a két legerősebb kormány, a német és a francia is erősen nyomta?
VG: Voltak ellenérdekelt felek, egy másik lobbi is működött. Fontos feladatomnak tartom elérni, hogy első körben átláthatóvá tegyük a lobbitevékenységet, aztán radikálisan csökkentsük a nagyipari lobbi erejét. Amíg a nagyipari lobbi mozgatja a Néppártot, a szocialistákat és a liberálisokat, nem lesz érdemi változás Európában.
MN: A zöldek a néppárti–szocialista–liberális szövetség ellenzéke szeretne lenni, vagy velük együttműködve befolyásolnák a döntéseiket?
VG: Befolyásolni akarjuk a döntéseket. Mivel a triumvirátus minden tagja megosztott, királycsinálók lehetünk, sok esetben az egységes zöld frakció szavazataira is szükség lesz a többséghez. Az elveinket nem fogjuk feladni, az emberek és a természet számára jó döntések felé irányítjuk a most uralkodó rezsimet.
MN: A zöld frakció két jelöltet is megnevezett az európai bizottsági elnökségért zajló versenyben. Ezzel akkor támogatják vagy nem támogatják a csúcsjelölti rendszert?
VG: Bas Eickhout és Ska Keller kettős jelölése a zöldek társelnöki rendszerét követi, Európában mindenhol társelnökei vannak a zöldeknek, már 2014-ben is két bizottsági elnökjelöltet állítottunk. Azt mondjuk ezzel, hogy a nőknek ugyanakkora szerephez kell jutniuk a politikában, mint a férfiaknak.
MN: Azt az elvet érvényesnek tartják magukra, hogy csak olyan elnökjelöltre szavaznak majd, aki csúcsjelölt volt?
VG: A brüsszeli pletykák arra mutatnak, hogy nem feltétlenül csúcsjelöltből lesz majd az Európai Bizottság következő elnöke. Egy biztos, mi csak olyan jelöltre tudunk szavazni, aki a zöld programot magáévá teszi. Weber és Timmermans ebben nem a legerősebbek. Attól még nem lesz klímavédő valaki, hogy Greta Thunberggel fotózkodik.
MN: Bár a programjukban Orbán nem kerül elő, autoriter populizmusról azért beszélnek. Ez mit jelent?
VG: Rendkívül veszélyes az olyan hibrid rezsimek terjedése Európában, amelyek megtartják a demokrácia díszleteit, de kiüresítik az intézményeit. Ez nem Orbán-kérdés, inkább a Putyin-franchise átvétele. Orbán, Kaczyński, Babiš ugyanazt a receptet követi, amit Putyin megcsinált Oroszországban.
MN: Ez a nagyobb veszély, vagy a nagyvállalati lobbi?
VG: A kettő kéz a kézben jár.
A nagyvállalati lobbinak is érdeke a gyenge Európa, mert így nem az egész EU-val kell tárgyalni, hanem az egyes tagállamokkal lehet különalkukat kötni. Sem a populisták, sem a nagyvállalatok nem érdekeltek a klímaváltozás megoldásában. Egyszerre kell megtörnünk mindkét csoport hatalmát.
