MaNcs 31. évf. 20. sz. (2019-05-16)
Semjén Zsolt kedden a kormánypárti think tank, a Századvég dzsemboriján az index.hu beszámolója szerint az alábbiakat mondta: „Miniszterként viszonylag jól keresek, és keresztény emberként kötelességemnek érzem, hogy a szerencsétlen emberekről, hajléktalanokról gondoskodjak. Ezért adok például pénzt a Máltai Szeretetszolgálatnak. De tönkretenném a családomat, ha egyszer csak hazavinnék nyolc hajléktalant.”
„Ez egyszerűen így nem mehet tovább!” – mondotta Csányi Sándor pénteken a Magyar Labdarúgó Szövetség úgymond szokásos évi közgyűlésén, szokásos elnöki évértékelésének egyik különösen emelkedett pontján. A megjegyzést és közvetlen szövegkörnyezetét aztán a sajtó nagyobb része úgy interpretálta, hogy Csányi „kibukott”, „kiakadt”, „feldúlta” magát, „komoly kritikát fogalmazott meg”.
Tomasz Sekielski újságíró és testvére, a producer Marek a múlt szombaton tették közzé a YouTube-on bő kétórás, Csak el ne mondd senkinek c. dokumentumfilmjüket, mely lengyel katolikus papok által – jobbára, bár nem kizárólag – kiskorúak terhére elkövetett szexuális bűncselekményekről szól. A mű lapzártánkig durván 12 millió megtekintésnél tart. A filmben főként áldozatok beszélnek, de az alkotók a rejtett kamera és némi szerepjátszás segítségével két elkövetőt is szóra bírnak az általuk elkövetett molesztálásról.
Jó dolog a statisztika. Segít abban, hogy ne csak szűk környezetünkről kapjunk képet, hanem az egész ország vagy a még tágabb közösség állapotáról is. Ám nem elég arra a kérdésre választ kapni, hogy mennyi, hanem azt is jó tudni, hogy mi mennyi.
A Brexit tragikomédia és paradoxon: eredetileg senki se támogatta, de végül mindenki melléállt, hogy aztán senki ne merje végrehajtani. Az elmúlt három évben az Egyesült Királyság csendes, belső agóniája lett belőle, furcsa, a kívülállók számára érthetetlen belső monológokkal.
Másfél éve időről időre fölmerül egy sajtókamara létrehozása, mely szervezettel végső soron a maradék független sajtót is ellehetetleníthetnék. A látszat alapján mindez csak Orbán Viktor kedvenc sportújságírójának az egyéni ötletelése, a szakmai szervezetek azonban résen vannak.
Sem az előző, sem a jelenlegi politikai garnitúrának és gazdasági holdudvaraiknak nem fűződik érdekük a 4-es metróberuházás szabálytalanságainak feltárásához. Régi szereplők tűnnek föl új mezben, új politikai kötődések szülnek új mentességeket.
A populisták és a nagyvállalatok egyaránt a gyenge Európában és a gyenge klímavédelemben érdekeltek – mondja Vágó Gábor. Az LMP szerint uniós szinten kell fellépni az éghajlatváltozás ellen, de ennek előfeltétele az Orbán-rendszer megdöntése.
Felesége szoláriuma köti össze az MSZP-s Molnár Zsoltot a belvárosi ingatlanmutyi nagykutyáival. A történetben feltűnik egy szocialista táskás ember és néhány alvilági híresség is.
Az Európai Ügyészséggel vagy a pénzek közvetlen brüsszeli kifizetésével megelőzhető lenne a magyarországi politikai korrupció – véli Cseh Katalin. A Momentum politikusa szerint az EP-választáson az ellenzék megmutathatja: Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral.
Nyolcvan éve kezdte meg működését az Országos Magyar Sajtókamara. Alapítását az az 1938-as törvény írta elő, amelyet első zsidótörvényként említenek a történelemkönyvek.
Tandori Dezsőre emlékező hangversenyt szervezett a Fugába a Széchenyi Művészeti Akadémia …Most egy hajó beáll címmel. A műsoron Dukay Barnabás, Jeney Zoltán, Kurtág György, Sáry László, Serei Zsolt, Tihanyi László és Vidovszky László darabjai szerepeltek, némelyik ősbemutatóként. Az illusztris névsor azt a látszatot kelti, mintha Tandori költészete mélyen átitatta volna az elmúlt évtizedek magyar zeneszerzését, de ez valójában csak látszat.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzene tanszékének egyetemi docense, a Fuga komolyzenei programjainak kurátora, a kortárs zene egyik megkerülhetetlen előadója. Rajk Judittal klasszikus zenei életünk fura ellentmondásairól is beszélgettünk.
A szimfonikus zenekar tökéletesre csiszolt harmóniái mögött rengeteg emberi konfliktus húzódhat. A muzsikusok közérzetének egyik legmeghatározóbb faktora a karmester személyisége, de a zenei világ szigorú rangsora által kijelölt szerepek is hatással vannak a zenekari pszichodinamikára.
Januárban múlt 75 éves, és ez az éve különösen mozgalmas – 29 városban vezényel 42 koncertet, ifjú zeneszerzőket és karmestereket mentorál a saját alapítványa szervezte programban a BMC-ben, és két új operán is gondolkodik.
Mi tette naggyá az elmúlt fél évezredben a nyugati civilizáció műzenéjét? A kifinomult szerkesztésmódok? A fejlett eszmeközvetítő képesség? A nagy karriert befutott műfajok? Talán ez mind, együtt. És még valami: a nyitottság az idegenből érkező hatások iránt.
Jordi Savall a régizene-játszás katalán nagy öregje. Együtteseivel a mediterrán térség zenéjén kívül a zene globális kapcsolódásait is kutatja, játssza és közreadja. A spanyol–katalán helyzetről is beszélgettünk.
A Másfél a kilencvenes évek elején tűnt fel a budapesti klubéletben, izgalmas, sok tekintetben formabontó zenéjével.
A Ligeti György válogatott írásai című kötet 2010-es megjelentetése óta világos, hogy Kerékfy Márton nemzetközi szinten is az egyik legkiválóbb szaktekintélye nagy zeneszerzőnk életművének.
Az ellenforradalmi Uj Nemzedék című napilap Pardon… címet viselő, többnyire elég dicstelen glosszasorozata irodalmi szempontból csak azért érdekes, mert 1919 októbere és 1921 augusztusa között, némi kihagyással, nem más, mint Kosztolányi Dezső volt a rovat gazdája, sőt nem egy darabjának a szerzője is.
Milyen lehet meghallani a rózsa halálsikolyát? Mennyire rettenetes az öngyilkosság gondolatát is elutasítónak álmában leugrani egy komlói panel, a „zöld tizi” tetejéről? Hány arca van a veszteségnek, melyik hasonlít ránk?
Kien professzor, a Káprázat című regény főhőse szenvedélyes bibliofil, ám könyvtárgyakra épülő világképéből teljesen hiányzik a humanizmus és a – könyvek által is megismerhető – ember. Érdekes csavar, hogy a Forte Társulat előadásában emberek játsszák a könyveket.
A magyar rádióműsorok hallgatásával töltött elmúlt néhány évünk visszatérő kérdése volt, hogy miért nem mozdulnak ki a hazai műsorkészítők a stúdióból. Mintha minden adás, csatornától függetlenül, egy barlangból szólna.
El kell-e engedni a halott anyát? Lehet-e egyszerre a feladata egy életmódmagazinnak a nők emancipálása és a markáns közéleti témák, társadalmi ügyek felvállalása? A wmn.hu alapító-főszerkesztőjével a feminizmusról és a média helyzetéről, a közállapotokról és a hibák felvállalásáról beszélgettünk.
Valószínűleg jóval több helyen szennyezheti ólom a csapvizet, mint korábban gondoltuk. És a felelős többnyire a saját házunkban bújik meg!
A 100 éves RAF (Royal Air Force; a brit Királyi Légierő) előtt tisztelgő látványos dokumentumfilm rendezői (David Fairhead, Ant Palmer) és operatőre (John Collins) szabályosan leborulnak a vadászgéplegenda előtt, és ezzel nincsenek egyedül.
Ahogy eddig című filmje a Cannes-i Filmfesztivál Cinéfondation programjába kapott meghívást. A Tóth Krisztina novellájából készült 24 perces mű minimalista eszközökkel mesél arról, hogyan hoz egy idős nő életébe pozitív változást egy tragikus hír. A fesztivál előtt beszélgettünk a rendezővel.
