A Bálna Budapest eladásának részleteit tisztázó tárgyalásokon a kormány képviselői közölték Budapest vezetőivel: semmi közük ahhoz, hogy az adásvétel után mi lesz az épülettel. A fővárosnak legyen elég annyi, hogy megadják az önkormányzat kérte összeget. Így is történt: a kormány nem alkudozott. A Fővárosi Közgyűlés pedig március végén elfogadta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) előzetes ajánlatát, azaz nettó 11 milliárd 223 millió 970 ezer forintért eladja az államnak a Bálna kulturális központot.
Pedig az államnak lett volna oka az alkudozásra, mivel kritikusai szerint a Bálna többszörösen hibás termék, elsősorban azért, mert nincs kitalálva a funkciója, a kereskedelem és a kultúra vegyítése nagyon nem jött be. A Bálna megnyitásakor évi 3–4 milliárd forint bevételt reméltek a központ bérbeadásából, később viszont azzal is megelégedtek volna, ha az üzemeltetés 400 milliós költségét kitermeli. Továbbá a különleges építészeti formát nem megfelelő technológiával kivitelezték, így folyamatosak a beázások, és a javítás költséges mulatság. (A hiba elhárításához a tető héjalásának teljes cseréjére lenne szükség, ami többmilliárdos tétel is lehet.) A 13 ezer négyzetméteres épület túlnyúlik a telekhatáron, ami szintén értékcsökkentő tényező lehetett volna. És akkor még nem esett szó a projekthez kapcsolódó jogi ügyekről: összesen 8 per és 4 nem peres eljárás indult a Bálnával összefüggésben. Ebből egy van a Kúria előtt, egy pedig még mindig zajlik. Utóbbiban az egykori hitelező MKB és a beruházó Porto kamatok nélkül együttesen 20 milliárd forintot meghaladó összeget követel a fővárostól – vagyis a vételár majd’ kétszeresét.
A főváros tárgyalói értettek a szóból és szemérmesen kerülték az eladás utáni hasznosítás témáját. Az eladásról szóló közgyűlési előterjesztésben sem tesznek róla említést, mintha a városvezetésnek teljesen mindegy lenne, mi lesz az épülettel, amelyért olyan sokat harcoltak. Nem válaszolt a Magyar Narancsnak az épület jövőjét, az új bérlők kilétét, tevékenységi körét, kiválasztásuk módját firtató kérdéseire az állam nevében eljáró MNV sem. De hiába kerestük a Magyar Turisztikai Ügynökséget (MTÜ) is. Holott Lázár János 2017. november végén azt mondta, hogy a kormány az MTÜ számára veszi meg a Bálnát. A vételárra, konstrukcióra és a többi részletre vonatkozó kérdésekre azonban csak a tárgyalásokat követően ígértek választ.
Az idegenforgalom, turizmus, vendéglátás köreiben hivatalos válaszok nélkül is tudni vélik, kinek a játszótere lesz az épület. A szakmában három éve tényként kezelik, hogy az épület Orbán Viktor miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel érdekköréhez kerül. „A miniszterelnök lánya valószínűleg rámutatott az épületre, a kedves papa pedig közpénzből megoldja neki ezt valamilyen stróman cégnek átjátszva az üzemeltetést” – jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció fővárosi képviselője az állami vételi szándék bejelentésekor. Ugyanő azt is mondta, hogy Tarlós mindentől meg akar szabadulni, amivel nem boldogul, legyen az a HÉV vagy a Bálna.
A gyanú árnyéka
Tavaly március óta nyílt titok, hogy Orbán Ráhel is tagja az új magyar országmárkát megalkotó csapatnak. A Corvinuson, majd egy svájci elitiskolában turizmusból diplomát szerző Orbán Ráhel 2016 februárjában jelen volt azon a zártkörű rendezvényen, ahol Rogán Antal ismertette a hazai turizmus átalakításának koncepcióját. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója tavaly márciusban már fiatal tanácsadói között említette a miniszterelnök legidősebb gyermekét. Orbán Ráhel különböző lapértesülések szerint a magyar divat- és dizájnipar meghatározó alakja lett az elmúlt években, amit a 24.hu megszellőztette vacsorán demonstrált is, amikor ott mutatta be telefonján az új Budapest imázsfilmet, melyet a városvezetés teljes mellőzésével forgattak. Az MTÜ divatipari marketingigazgatóságának vezetését Orbán Ráhel barátnője, Bata-Jakab Zsófia kapta.
A Bálnával kapcsolatos lapokat elvileg még a nyáron leosztják. A fővárosi önkormányzat a legutóbbi közgyűlésén jóváhagyott adásvételi szerződésben vállalta, hogy június végéig kiköltözteti a multifunkcionális központból a Csarnok- és Piacigazgatóság használtcikk-kereskedőit, a Budapesti Turisztikai és Fesztivál Központot és a Budapesti Történeti Múzeumhoz (BTM) tartozó Új Budapest Galériát, amelynek egyébként a déli Klotild-palota néhány évvel ezelőtti, szintén nagy vihart kavart eladása miatt kellett áthurcolkodni ide. (Az ezer négyzetméteres, világörökségi helyszínen lévő kiállítótérért a szocialisták szerint akár 200–300 millióval is többet kérhetett volna a főváros annak idején, ha a Rogán Antal nevével összefonódó V. kerületi önkormányzatnak nem lett volna olyan sietős, hogy a palotát eladja annak a török cégnek, amellyel már korábban is több sikeres üzletet bonyolított le.)
A Bálnában kapott 800 négyzetméteres kiállítótérrel működő galériának több érdekes tárlatot sikerült összehoznia, a városvezetés ennek ellenére az épület eladásáról szóló döntéssel egy időben menesztette a BTM igazgatóját, Farbaky Pétert is. Megjegyzendő, hogy utódjának, Népessy Noéminak a pályázatában egy szó sem esik a Duna-parti központban eddig működő kiállítóhelyről, csak az óbudai Budapest Galériáról. Új helyszínről az előterjesztéshez csatolt használati szerződésmódosításban sincs szó. Mintha végleg törölték volna.
Múltidéző
De legalább a Fővárosi Önkormányzat megkönnyebbült. Az örökös pénzszűkében vergődő városvezetés jó ideje meg akart szabadulni az épülettől. Már a múlté az a nagy igyekezet, amellyel 2010-es hatalomra kerülésükkor meg akarták szerezni a presztízsberuházást. Tarlós István főpolgármester a megválasztása után számtalanszor elsütötte, hogy elődje „egy máltai strandon bejegyzett offshore céget bízott meg a munkával”. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes a választási győzelem után elrendelte a beruházás átvilágítását, hűtlen kezelést gyanítva.
A beruházáshoz azonban egy fillért sem adott a főváros, a földterület pedig mindvégig az önkormányzat birtokában maradt.
Az épület eredetileg 2010 augusztusában nyílt volna meg, ám erre végül csak 2013 novemberében került sor. (Tarlós el se ment a megnyitóra – a bennragadt pénzüket követelő alvállalkozók annál inkább.) Nagyon rögös utat kellett bejárni – hangoztatta Bagdy az átadón.
De mitől vált ennyire rögössé? A pesti Közraktárak hasznosítására 2005-ben írt ki pályázatot a Demszky Gábor vezette főváros. A tendert a Porto Investment Kft. nyerte, nem kis részben a különleges építészeti terveknek köszönhetően. Csakhogy később a Porto sokallta az egybefüggő üveghéj megvalósításának költségeit, és szerződést bontott a tervezővel. Az épületet kivitelező West Hungária Bau Kft. (WHB) 2010 végén készre jelentette az épületet. A Porto időközben szerződést bontott az immáron Tarlós vezette fővárosi önkormányzattal is, amely nem vette át az épületet. Az azóta szép NER-karriert befutó WHB viszont addig nem vonult le a területről, amíg ígéretet nem kapott a munka ellenértékének kifizetésére. A főváros végül 95 százalékos diszkontáron, 2,7 millió euróért – akkori árfolyamon 800 millió forintért – megvette a fővállalkozó követeléseit, amelyből kifizethette (volna) az alvállalkozókat. Bagdy annak idején azzal indokolta a kivitelezői követelés megvásárlását, hogy így érvényesíthetik a szavatossági jogokat. A főváros később mégis maga javíttatta ki a hibákat 1,1 milliárd forintért. A Porto 6,5 millió eurót – 1,82 milliárd forintot – kapott a lelépésért. Az építkezést finanszírozó MKB viszont semmit. A bank 2012 elején perbe fogta a fővárosi önkormányzatot, a 25 millió eurós – mintegy 7,5 milliárd forintos – hitel és kamatai visszafizettetését kérve a bíróságtól. A per fordulatos ítéletek után a Kúria előtt ért véget a főváros győzelmével. Az MKB azonban – immáron a magyar állam tulajdonában lévő bankként – 2015 májusában újabb pert indított 29 millió eurót (jelenlegi árfolyamon 9,2 milliárd forintot) és kamatait követelve a fővárostól, sőt pertársként maga mellé vette a Portót is, amely 11 milliárd forint és kamatai megfizetését kérte az önkormányzattól. (Részletesen lásd: Repül a bálna, Magyar Narancs, 2012. december 15.)
Az MKB a rossz hitelektől és követelésektől esedékes megtisztítása részeként a Portóval szembeni kölcsönkövetelését és annak biztosítékait 2015 végén a szintén állami Szanálási Követeléskezelő Zrt.-nek (SZKK) adta át, így már az követeli a bank helyett a pénzt, mondván, ennyivel gazdagodott az önkormányzat a beruházás nyomán. A per ugyan „kiemelt jelentőségű”, de így is eltarthat még három évig. Végeredménye 20 milliárdos terhet zúdíthatna az idén 67 milliárdos hitel felvételére kényszerülő fővárosi önkormányzatra, mely akkor már régen nem lesz birtokában az épületnek. Bár az előterjesztéshez csatolt ügyvédi vélemény szerint pervesztésnek csekély a valószínűsége, azért ott lebeg a városvezetés feje felett. A hírek szerint Tarlós még az önkormányzati választások előtt le szeretné zárni az ügyet és a peren kívüli egyezségért cserébe fizetni is hajlandó lenne a Bálna vételárából. Kérdés, mennyivel elégszik majd meg az immáron 91,5 százalékban Mészáros Lőrinc és Szíjj László birtokolta MKB, valamint az SZKK.
Minden út
Ám mindez csak részben magyarázza, miért vált hirtelen olyan sürgőssé az eladás. Három évvel ezelőtt Tarlós még leállíttatta a Bálna értékesítésének előkészítését, holott az adásvételi szerződés feltételeit addigra részleteiben megtárgyalta a Bagdy vezette tárgyalócsapat a vevőként bejelentkezett Magyar Nemzeti Bank képviselőivel. Tarlós húzódozásának az oka a Matolcsy György jegybankelnök iránti ellenszenve mellett az lehetett, hogy a kormány is szemet vetett az ingatlanra, igaz, utóbbi konkrét vételi ajánlatot nem tett – úgyhogy a városvezetés kínjában pályázatot írt ki a Bálna értékesítésére. Az MNB egyébként már három évvel ezelőtt 11 milliárdot ajánlott az ingatlanért, ugyanannyit, amennyiért most az állam megvette – pedig közben jócskán elszálltak az ingatlanárak a fővárosban.
A Bálna értékesítésére kiírt pályázat aztán eredménytelenül zárult, még a korábban komoly érdeklődőnek számító MNB se adott be ajánlatot, mondván, Lázár bejelentette a kormány vételi szándékát – akkor meg minek erőlködjenek. A kormánypárti többségű Fővárosi Közgyűlés 2018 januárjában felhatalmazta a városvezetést, hogy tárgyaljon a kormánnyal. Az ellenzék aggódott. „Sokszor elmondta a főpolgármester úr, hogy közkézen marad, ami az államhoz kerül, csakhogy éppen ez a kormány deklarálta, hogy a közpénz elveszítheti közpénzjellegét” – tamáskodott a döntéskor Tokody Marcell jobbikos fővárosi képviselő. A közgyűlés fideszes tagjai azonban lesöpörték az ellenvéleményt, mint ahogy Horváth Csaba szocialista képviselő azon indítványát is, mely a tulajdon helyett csak az üzemeltetési jogot bocsátotta volna áruba. Március végén aztán a főváros kormánypárti többsége elfogadta az állam vételi ajánlatát is.
Április elején jelent meg a kormányhatározat, miszerint Magyarország versenyképességének megőrzése érdekében Nemzeti Exportstratégiát fogadott el a kormány, az ebben érintett ágazatok között ott van a kreatív ipar is, amelyre Orbán Ráhelnek komoly befolyása van. Mi is lehetne alkalmasabb bázis ehhez a Bálnánál?
