Zöld utat adott az Alkotmánybíróság a kormány népszavazásának

Belpol

Áder Jánosnak 15 napon belül ki kell írnia a népszavazást.

Helybenhagyta az Alkotmánybíróság (AB) a kormány "gyermekvédelminek" nevezett, valójában LMBTQ-ellenes népszavazásának elrendeléséről szóló országgyűlési határozatot.

Ezzel kimerült az utolsó jogorvoslati lehetőség is, a népszavazás megtartása így biztosra vehető.

Az Alkotmánybíróság január 4-i ülésén hozta meg a döntést, de csak január 6-án tette közzé a honlapján.

A megerősítés papírformának tekinthető, az AB eljárása meglehetősen formális, csak azt vizsgálhatja, hogy a népszavazási kérdések Kúria általi elfogadása óta bekövetkezett-e valami olyan lényeges változás, ami új értékelést tenne szükségessé. 

Két indítványozó is emellett érvelt, azt hozták fel, hogy az Európai Bizottság gyermekvédelmi törvény ügyében indított kötelezettségszegési eljárása, és az a tény, hogy egy törvénymódosítás után immár a választással együtt is lehet népszavazást tartani, lényeges új körülménynek minősül.

Az Alkotmánybíróság azonban - ahogy az várható volt - nem nekik adott igazat.

Áder Jánosnak a döntéstől számított 15 napon belül kell kitűznie a népszavazást, ez a határidő január 19-én jár le.

A népszavazást a kitűzéstől számított 70. és 90. nap közé, vasárnapra kell kiírni. Ez alapján a népszavazás három lehetséges időpontja április 3., 10. vagy 17

Ha az országgyűlési választást a népszavazással egy napon akarják megtartani, akkor annak is e három nap valamelyikén kell lennie.

A népszavazáson jelen állás szerint négy kérdés lesz. A kormány ötödik, nemváltó műtétek elérhetőségéről szóló kérdését első körben visszadobta a Kúria, de az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette ezt az ítéletet, így új eljárás kezdődik. Ha a Kúria nagyon gyorsan végez a vizsgálattal, és ezúttal pozitív értékelést ad, akkor legkésőbb a népszavazás előtti 50. napon még ezt a kérdést is fel lehet venni a szavazólapra.

Hasonló a helyzet az ellenzék népszavazási kezdeményezésével is, csakhogy ott még az aláírások hitelesítésére is szükség lesz, így komoly esély van rá, hogy azt nem lehet majd a kormány népszavazásával (és az országgyűlési választással) egy napon tartani.  

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.