Kisebb csoda lenne, ha Karácsony népszavazását is a választással együtt tartanák

Az aláírások rekordsebességű összegyűjtése mellett Áder János és az állami szervek jóindulatára is szükség volna ehhez.

Múlt szerdán elkezdte az aláírásgyűjtést az ellenzék a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazáshoz. A főpolgármester öt kérdéséből kettőt engedett át a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria: az egyikkel eltörölnék a Fudan Egyetemet fenntartó alapítványról szóló törvényt, a másikkal 90 napról 270 napra hosszabbítanák az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát. 

"Előválasztás-népszavazás-kormányváltás" – hirdeti az ellenzék szlogenje, de valójában a népszavazást és a kormányváltást egyszerre valósítanák meg, azt szeretnék, ha a kormány LMBTQ-ellenes népszavazáshoz hasonlóan az övéket is a jövő évi országgyűlési választás napján tartanák meg.

Hogy ezt nem lesz egyszerű elérni, azzal Karácsonyék is tisztában vannak. Bár a 200 ezer aláírás összegyűjtésére a törvény 120 napot ad, a főpolgármester arról beszélt, hogy számításaik szerint év végéig végezniük kell ahhoz, hogy a választás napján lehessen a népszavazás.

Azonban még ez a menetrend is rendkívül feszes, és Áder János köztársasági elnök, valamint az állami szervek jóindulatán is múlik, hogy tartható lesz-e. 

Jelen pillanatban persze nem tudjuk, pontosan mikor lesz az országgyűlési választás, az Alaptörvényből és a választási eljárási törvényből csak annyi következik, hogy a köztársasági elnök április vagy május valamelyik vasárnapjára fogja kiírni.

Ha azonban abból indulunk ki, hogy a választást a kormány a saját népszavazásával egy napon akarja abszolválni, már szűkíthetjük a kört. Az LMBTQ-ellenes népszavazást november 30-án rendelte el az Országgyűlés, ezt a határozatot azonban az Alkotmánybíróság honlapja szerint ketten is megtámadták, a második beadvány december 15-én érkezett.

Az Alkotmánybíróságnak 30 nap alatt kell döntenie az indítványokról, ez a határidő január 14-én jár le. A köztársasági elnök ezután 15 napon belül tűzi ki a népszavazást, tehát legkésőbb január 29-én. A népszavazást úgy kell kitűzni, hogy a kitűzéstől számított 70. és 90. nap közé, vasárnapra essen. Ebből kiszámítható, hogy a népszavazás - és, ha egyidejűleg akarják megtartani, akkor az országgyűlési választás - utolsó lehetséges időpontja április 24., de lehet április 17-én, 10-én vagy 3-án is.

Az ellenzéknek annyi könnyebbsége lesz, hogy az ő népszavazási kezdeményezésükre nem vonatkozik a 70. és 90. nap közötti szabály, mert a népszavazási törvény szerint ha a köztársasági elnök már kitűzött egy népszavazást, akkor 50 nappal a szavazás napja előtt még hozzácsaphat további kérdéseket.

A Karácsony-féle népszavazásnak tehát legkésőbb 50 nappal a választás (és a kormányzati népszavazás) napja előtt el kell jutnia abba a stádiumba, hogy a köztársasági elnök kitűzhesse. Április 24-i választással számolva ez a határidő március 6-án jár le, április 3-i választásnál viszont már február 13-án.

Ha az ellenzék tartja a megszabott tempót, és január 1-ig leadja a 200 ezer aláírást a Nemzeti Választási Irodának, akkor az ezt követő procedúrára lesz a legjobb esetben 64 nap, a legrosszabb esetben 43.

Finoman szólva is kétséges, hogy ennyi idő alatt le tud-e futni az aláírások ellenőrzése, a népszavazás Országgyűlés általi elrendelése és az összes lehetséges jogorvoslat. A törvények alapján csak az aláírások ellenőrzésére 60 napja van az NVI-nek, az Országgyűlés 30 napot ülhet a kérdéseken, és ha a parlament határozatát bárki megtámadja, akkor az Alkotmánybíróságon is nyílik egy 30 napos határidő.

Ha az állami szervek csak a rendelekzésükre álló idő felét kihasználják, már biztosan nem lehet megtartani az ellenzéki népszavazást a választás napján. És minthogy az Országgyűlésben a kormánynak van többsége, de minden valószínűség szerint az NVI-re és az AB-re is tud valamilyen szintű befolyást gyakorolni, nem túlzás kijelenteni, hogy csak akkor lesz a választással egybekötött népszavazás a Fudanról és az álláskeresési járadékról, ha a kormány azt valamiért jónak látja megengedni.

De miért kezdett bele az ellenzék egy ennyire bizonytalan kimenetelű vállalkozásba? Egyrészt nem nagyon volt más választásuk, miután a két kérdés némi meglepetésre átment az NVB-n és a Kúrián. Másrészt gondolhatják azt, hogy az aláírásgyűjtés és az utcai jelenlét önmagában segít nekik. 

Ha nem sikerül január elejéig összeszedni a 200 ezer aláírást, akkor nehéz lesz jól kijönni a dologból. Ha viszont sikerül, azt lehet eredményként kommunikálni, és onnantól kezdve nyomást lehet helyezni az NVI-re, a parlament fideszes többségére vagy akár az AB-re a folyamat felpörgetése érdekében, illetve a köztársasági elnökre azért, hogy ne a lehető legkorábbi időpontra tegye a választást. Még ha a végén el is bukik ez a próbálkozás, az ellenzék ebben a helyzetben mondhatja, hogy a kormány "nem hagyta feltenni" a valódi kérdéseket, és ezzel egy újabb érvet tudnak felhozni a Fidesz melegellenes népszavazásának bojkottja mellett. Pazarlással is vádolhatják a kormányt, hiszen ha a Fudan-népszavazást a választás után kell megtartani, az többmilliárd forint pluszkiadást jelent.

Pár tízezer, a hvg.hu információi szerint kérdésenként mintegy 20 ezer aláírás gyűlt össze az első napokban a népszavazás támogatására. A hírportál ezt hétfőn késő délután közölte. Mint írták, az aláírásgyűjtésről hétfő délelőtt kérték be először a részeredményeket. Hivatalos számot a szervezők egyelőre nem mondanak, csak annyit, hogy "jól halad" a gyűjtés.

Éppen ezért az sem teljesen elképzelhetetlen (bár jelen pillanatban nem is túl valószínű), hogy a kormány végül úgy okoskodik majd, hogy inkább megéri beengedni az ellenzék kérdéseit a sajátjai mellé. Ezzel valamennyire legitimálhatják a saját népszavazásukat, és az is szempont lehet, hogy ha a két népszavazás csatájáról szól a kampány és a választás napja, az még mindig jobb, mint ha kizárólag a "Fidesz-nem Fidesz" kérdés lenne a középpontban.

Javítja Karácsonyék esélyeit, hogy a kormány ötödik, a nemátalakító kezelések elérhetőségéről szóló, első körben elkaszált kérdése az Alkotmánybíróság döntése után visszakerül a Kúria elé. Ha a bíróság másodjára már a kormánynak kedvező (és elég gyors) döntést hoz, még ez a kérdés is felkerülhet a népszavazási szavazólapra, de ahhoz az Országgyűlésnek is gyorsan el kell rendelnie róla a népszavazást és jogorvoslat esetén az Alkotmánybíróság sietős vizsgálatára is szükség lesz. Ha az ellenzék kezdeményezése túljut az NVI-n, elméletileg előállhat az a helyzet, hogy Karácsony két kérdése a kormány ötödik kérdésével párhuzamosan kerül a parlament és az AB elé. Ebben az esetben pedig nehéz lenne megmagyarázni, ha csak az ellenzéki kezdeményezésnél húznák az időt.