Múlt szerdán elkezdte az aláírásgyűjtést az ellenzék a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazáshoz. A főpolgármester öt kérdéséből kettőt engedett át a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria: az egyikkel eltörölnék a Fudan Egyetemet fenntartó alapítványról szóló törvényt, a másikkal 90 napról 270 napra hosszabbítanák az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát.
"Előválasztás-népszavazás-kormányváltás" – hirdeti az ellenzék szlogenje, de valójában a népszavazást és a kormányváltást egyszerre valósítanák meg, azt szeretnék, ha a kormány LMBTQ-ellenes népszavazáshoz hasonlóan az övéket is a jövő évi országgyűlési választás napján tartanák meg.
Hogy ezt nem lesz egyszerű elérni, azzal Karácsonyék is tisztában vannak. Bár a 200 ezer aláírás összegyűjtésére a törvény 120 napot ad, a főpolgármester arról beszélt, hogy számításaik szerint év végéig végezniük kell ahhoz, hogy a választás napján lehessen a népszavazás.
Azonban még ez a menetrend is rendkívül feszes, és Áder János köztársasági elnök, valamint az állami szervek jóindulatán is múlik, hogy tartható lesz-e.
Jelen pillanatban persze nem tudjuk, pontosan mikor lesz az országgyűlési választás, az Alaptörvényből és a választási eljárási törvényből csak annyi következik, hogy a köztársasági elnök április vagy május valamelyik vasárnapjára fogja kiírni.
Ha azonban abból indulunk ki, hogy a választást a kormány a saját népszavazásával egy napon akarja abszolválni, már szűkíthetjük a kört. Az LMBTQ-ellenes népszavazást november 30-án rendelte el az Országgyűlés, ezt a határozatot azonban az Alkotmánybíróság honlapja szerint ketten is megtámadták, a második beadvány december 15-én érkezett.
Az Alkotmánybíróságnak 30 nap alatt kell döntenie az indítványokról, ez a határidő január 14-én jár le. A köztársasági elnök ezután 15 napon belül tűzi ki a népszavazást, tehát legkésőbb január 29-én. A népszavazást úgy kell kitűzni, hogy a kitűzéstől számított 70. és 90. nap közé, vasárnapra essen. Ebből kiszámítható, hogy a népszavazás - és, ha egyidejűleg akarják megtartani, akkor az országgyűlési választás - utolsó lehetséges időpontja április 24., de lehet április 17-én, 10-én vagy 3-án is.
Az ellenzéknek annyi könnyebbsége lesz, hogy az ő népszavazási kezdeményezésükre nem vonatkozik a 70. és 90. nap közötti szabály, mert a népszavazási törvény szerint ha a köztársasági elnök már kitűzött egy népszavazást, akkor 50 nappal a szavazás napja előtt még hozzácsaphat további kérdéseket.
A Karácsony-féle népszavazásnak tehát legkésőbb 50 nappal a választás (és a kormányzati népszavazás) napja előtt el kell jutnia abba a stádiumba, hogy a köztársasági elnök kitűzhesse. Április 24-i választással számolva ez a határidő március 6-án jár le, április 3-i választásnál viszont már február 13-án.
Ha az ellenzék tartja a megszabott tempót, és január 1-ig leadja a 200 ezer aláírást a Nemzeti Választási Irodának, akkor az ezt követő procedúrára lesz a legjobb esetben 64 nap, a legrosszabb esetben 43.
Finoman szólva is kétséges, hogy ennyi idő alatt le tud-e futni az aláírások ellenőrzése, a népszavazás Országgyűlés általi elrendelése és az összes lehetséges jogorvoslat. A törvények alapján csak az aláírások ellenőrzésére 60 napja van az NVI-nek, az Országgyűlés 30 napot ülhet a kérdéseken, és ha a parlament határozatát bárki megtámadja, akkor az Alkotmánybíróságon is nyílik egy 30 napos határidő.
Ha az állami szervek csak a rendelekzésükre álló idő felét kihasználják, már biztosan nem lehet megtartani az ellenzéki népszavazást a választás napján. És minthogy az Országgyűlésben a kormánynak van többsége, de minden valószínűség szerint az NVI-re és az AB-re is tud valamilyen szintű befolyást gyakorolni, nem túlzás kijelenteni, hogy csak akkor lesz a választással egybekötött népszavazás a Fudanról és az álláskeresési járadékról, ha a kormány azt valamiért jónak látja megengedni.
De miért kezdett bele az ellenzék egy ennyire bizonytalan kimenetelű vállalkozásba? Egyrészt nem nagyon volt más választásuk, miután a két kérdés némi meglepetésre átment az NVB-n és a Kúrián. Másrészt gondolhatják azt, hogy az aláírásgyűjtés és az utcai jelenlét önmagában segít nekik.
Ha nem sikerül január elejéig összeszedni a 200 ezer aláírást, akkor nehéz lesz jól kijönni a dologból. Ha viszont sikerül, azt lehet eredményként kommunikálni, és onnantól kezdve nyomást lehet helyezni az NVI-re, a parlament fideszes többségére vagy akár az AB-re a folyamat felpörgetése érdekében, illetve a köztársasági elnökre azért, hogy ne a lehető legkorábbi időpontra tegye a választást. Még ha a végén el is bukik ez a próbálkozás, az ellenzék ebben a helyzetben mondhatja, hogy a kormány "nem hagyta feltenni" a valódi kérdéseket, és ezzel egy újabb érvet tudnak felhozni a Fidesz melegellenes népszavazásának bojkottja mellett. Pazarlással is vádolhatják a kormányt, hiszen ha a Fudan-népszavazást a választás után kell megtartani, az többmilliárd forint pluszkiadást jelent.
Pár tízezer, a hvg.hu információi szerint kérdésenként mintegy 20 ezer aláírás gyűlt össze az első napokban a népszavazás támogatására. A hírportál ezt hétfőn késő délután közölte. Mint írták, az aláírásgyűjtésről hétfő délelőtt kérték be először a részeredményeket. Hivatalos számot a szervezők egyelőre nem mondanak, csak annyit, hogy "jól halad" a gyűjtés.
Éppen ezért az sem teljesen elképzelhetetlen (bár jelen pillanatban nem is túl valószínű), hogy a kormány végül úgy okoskodik majd, hogy inkább megéri beengedni az ellenzék kérdéseit a sajátjai mellé. Ezzel valamennyire legitimálhatják a saját népszavazásukat, és az is szempont lehet, hogy ha a két népszavazás csatájáról szól a kampány és a választás napja, az még mindig jobb, mint ha kizárólag a "Fidesz-nem Fidesz" kérdés lenne a középpontban.
Javítja Karácsonyék esélyeit, hogy a kormány ötödik, a nemátalakító kezelések elérhetőségéről szóló, első körben elkaszált kérdése az Alkotmánybíróság döntése után visszakerül a Kúria elé. Ha a bíróság másodjára már a kormánynak kedvező (és elég gyors) döntést hoz, még ez a kérdés is felkerülhet a népszavazási szavazólapra, de ahhoz az Országgyűlésnek is gyorsan el kell rendelnie róla a népszavazást és jogorvoslat esetén az Alkotmánybíróság sietős vizsgálatára is szükség lesz. Ha az ellenzék kezdeményezése túljut az NVI-n, elméletileg előállhat az a helyzet, hogy Karácsony két kérdése a kormány ötödik kérdésével párhuzamosan kerül a parlament és az AB elé. Ebben az esetben pedig nehéz lenne megmagyarázni, ha csak az ellenzéki kezdeményezésnél húznák az időt.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
