Bicskére látogat Magyar Péter
A Tisza Párt elnöke a botrányról elhíresült gyermekotthonba látogat, bár maga sem hiszi, hogy beengedik.
A Tisza Párt elnöke a botrányról elhíresült gyermekotthonba látogat, bár maga sem hiszi, hogy beengedik.
Az influencertüntetésen 23 ezren összesen 219 millió forintot dobtak össze az egykori áldozatok megsegítésére, ebből 130 milliót költöttek el.
Fel sem ocsúdtunk a reggeli Medián-kutatás eredményéből, máris itt a Századvégé, ami szerint nem esszük olyan forrón a kását, sőt valójában kása sincs.
Kétfordulóssá tették az elnökválasztást, a második fordulóba pedig nem is kerülhet be bárki. Változtak az elnökjelöltekre vonatkozó feltételek is: névvel együtt kell elküldeni az ajánlásokat, és a második körbe csak az jut be, aki megkapta a legtöbbet gyűjtött jelölt ajánlásainak 30 százalékát.
A Tisza EP-képviselője úgy látja, a Fidesz-kormányzat a civil szervezetek működését megnehezítette és stigmatizálta, a gyermekjogi kérdéseket átpolitizálta.
De nem büntetőügy, csak szabálysértési eljárás zajlik.
A minimálbér emelkedése nem járt közteher-növekedéssel, megerősítették a keleti országrész légvédelmét. Kormányinfót tartott Gulyás Gergely és Vitályos Eszter.
Nem ártottak a hangfelvételek, kopik a Fidesz tábora a közvélemény-kutatás szerint.
A Cserehátban fekvő Rakacaszend hátrányos helyzetű település, ahol a Felzárkózó Települések szegénységfelszámoló programban részt vevő alapítvány szervez közösségfejlesztő és segítő programokat.
Az októberi váltás óta sem alpolgármestert, sem bizottságokat nem sikerült választani Orosházán. Nincs megegyezés a szervezeti és működési szabályzat kapcsán sem. Az alaphelyzet máshonnan is ismerős: az ellenzéki polgármester mögött nincs testületi többség.
Busz csak ritkán jár a kétszáznegyven lelkes Rakacaszendre, sok ottani iskolás ezért hamar lemorzsolódik. A többség közmunkából él, a jövő kilátástalan a fiatalok számára. Egy felzárkóztatással foglalkozó civil szervezet próbálja kimozdítani a helyieket a reményvesztett hétköznapokból.
A politikai vonzerőt járja körül a Sárm című, nemrég magyarul is megjelent kötetében Sonnevend Júlia, bemutatva, hogy egy-egy szimpatikus gesztus vagy személyiség hogyan lesz érdekesebb az értékrendeknél és bizalomgerjesztőbb a pártoknál.