Tóth-Szántai József, Miskolc tavaly nyáron megválasztott fideszes polgármestere novemberben jelentette be, hogy a város tömegközlekedési eszközein – kiemelt kampányígéretéhez híven – 50 fővel elindul a járatseriff-szolgálat. Az első hírek a helyi sajtóban arról szóltak, hogy főleg a lyukói és a vasgyári járatokon lehet gyakrabban találkozni a járatkísérőkkel, és úgy tűnik, jelenlétük még abban is segít, hogy a városi közlekedési vállalat gazdaságosabban üzemeljen, hiszen jócskán megnőtt a menetjegyet váltók száma. De vajon mennyibe kerül e szolgáltatás a miskolciaknak, és mit akar velük kompenzálni a város vezetése?
Kifélék, mifélék?
A hivatalos statisztikák szerint Miskolc közbiztonsága – a lopások kivételével – javuló tendenciákat mutat a legfontosabb kategóriákban. Mi szükség van akkor arra, hogy további százmilliókat költsenek el közbiztonságra? – teszik fel a kérdést a tájékozottabb helyiek, miközben úgy érzik, Miskolc továbbra sem kap elég figyelmet, a város a rendszerváltás nagy vesztese. Alacsony ingatlanárak, durván csökkenő lakosságszám, bezárt belvárosi üzletek, elvándorló értelmiség, szlömösödő városrészek. Az országban valószínűleg egyedülállóan a város szívében, a Tetemváron egy cigány szegregátum található szeméthegyekkel, a főútra folyó vizelettel. És ott van Lyukó, Magyarország legnagyobb nyomortelepe. Az elmúlt tíz év nagyobb beruházásai, a diósgyőri vár, az Ellipsum fürdő, a Lovagi tornák tere csak viszik a pénzt máig, miközben a miskolci földi halandók egyre inkább utálják ezeket az építményeket. Egy évvel ezelőtt ráadásul leégett a város szimbóluma, legfontosabb turistamágnese, a tapolcai Barlangfürdő. Újranyitásáról előbb zavaros kommunikáció folyt, de mára már ígéretek sincsenek. Ebbe a frusztrált borsodi létállapotba egy olyasvalami pozitívumot kellett behozni, ami szinte minden miskolcit érint, és amivel kissé feledtetni lehet a nem túl rózsás valóságot: ez lett a járatseriffrendszer beindítása.
„Azt szerettem volna megtudni, hogy pontosan mit nyernek a miskolciak ezekkel a járatkísérőkkel, akiknek az indulás után a MiRend-Sec igazolványa lógott a nyakukban. Azt feltételeztem, hogy ők vagyonőrök, mivel a MiRend-Sec Kft. az önkormányzat vagyonvédelmi cége” – mondta lapunknak Jakab Péter Borsod megyei független parlamenti képviselő, a Nép Pártján alapító elnöke, aki nem sokkal a járatseriffek felbukkanása után beleállt az ügybe. (Jakab Péter 2022 júniusáig a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke volt, akkor lemondott posztjáról, az év augusztusában kilépett a pártból, azóta független parlamenti képviselő.)
A vagyonőrök Jakab szerint nagyjából ugyanannyit tehetnek, mint egy utas: szükség esetén hívhatják a hatóságokat (lásd erről Hatás- és jogkörök című keretes írásunkat). „Nem értettem, miért nem közterület-felügyelőket, vagyis rendészeket teszünk a villamosokra és a buszokra, ők ugyanis hatósági személyek intézkedési jogkörrel.” Jakab feltette a kérdést: mi ebben a ráció? „Ha a vagyonőrök olcsóbbak, mint a rendészek, akkor mondhatja azt a város, hogy »csak erre futotta«. De ha drágábbak, akkor nem a város érdeke számít, hanem valaki másé, aki zsebre teszi a hasznot ezen az üzleten.”
A képviselő tavaly novemberben két adatigénylést nyújtott be: egyet a Miskolci Önkormányzati Rendészetnek, azt tudakolva, mennyibe kerül havonta egy rendész a városnak. A válaszból kiderült, egy közterület-felügyelő, vagyis rendész bruttó 525 ezer forintot keres. „Gondoltam, akkor a járatseriff ennél olcsóbb lesz, már csak azért is, mert kevesebb a hatásköre.” A másik adatigénylést a MiRend-Secnek nyújtotta be Jakab, mivel az ő jelvényükkel kezdtek működni a seriffek. „A MiRend-Sec teljes meglepetésemre azt közölte, hogy ők járatkísérőket nem foglalkoztatnak.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
