Akár 15 évet is kaphat a tanárát megkéselő győri diák

  • narancs.hu
  • 2020. január 2.

Bűn

A korábbinál súlyosabb bűncselekmény elkövetésével gyanúsíthatja meg a rendőrség H. Andrást.

Közfeladatot ellátó személy elleni emberölés kísérletével gyanúsíthatja meg a rendőrség az osztályfőnökét megkéselő 17 éves győri diákot az eddig lezajlott tanúkihallgatások alapján – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint az elkövető a bíróságon a büntető törvénykönyv szerinti 5-15 éves szabadságvesztés felső határához közelebbi ítéletet kaphat majd.

Mint ismert, a 17 éves H. András december 5-én, fizikaórán támadt rá az osztályfőnökére a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumában. Osztálytársai szeme láttára többször megszúrta a nőt – állítólag azért, mert a pedagógus korábban hármast adott egy dolgozatára.

A nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett nőt még a kórházban meglátogatta az elkövető apja, akinek azt mondta, kész megbocsátani a fiának.

A jól informált Magyar Nemzet szerint a diákot eddig kétszer hallgatták ki, először a támadás napján, akkor azonnal beismerte és megbánta a tettét, de azt állította, hogy nem emlékszik a késelésre. Úgy tudni, a második kihallgatás alkalmával, a karácsony előtti hétfőn is ugyanezt mondta, és jelezte, nem tudja, miért szurkálta meg a tanárát.

A lapnak a fiú ügyvédje, Faragó Péter azt mondta, az emlékezetkiesés okának megállapítása mellett azért is lenne sürgős védence igazságügyi elmeorvosi szakértői vizsgálata, hogy kiderüljön, "alkalmas-e a fiú a börtönre, vagy a letartóztatás körülményei miatt további pszichés sérülés éri". Az elmeorvosi szakértői munka azonban még el sem kezdődött, bár a nyomozást irányító ügyész soron kívüliséget kért.

Az ügyvéd úgy tudja, hogy H. András osztálytársait is újra kihallgatják majd. Pontosítani kell egyebek mellett azt, hogy előre kitervelte-e a támadást, vagy csak pillanatnyi indulatból cselekedett. Valamint azt is, volt-e bármilyen előjele a késelésnek.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.