Betörtek Drezdában a szász választófejedelmek és királyok palotájának kincstárába

  • narancs.hu
  • 2019. november 25.

Bűn

A második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablása történhetett.

A kár nagysága egyelőre nem ismert - közölte a Twitteren a szászországi tartományi rendőrség, hozzátéve, hogy mozgósították a tartományi bűnügyi hivatal (LKA) helyszínelő szakértőit.

Az első német sajtójelentések szerint az eset igen súlyos, meglehet, hogy a második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablása történt a múzeumként működő drezdai uralkodói palota (Residenzschloss) kincstárában, a Grünes Gewölbe (Zöld boltozat) elnevezésű épületrészben, amelyben páratlan történelmi emlékeket és felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat állítottak ki.

A Bild címú lap értesülése szerint a betörők antik ékszereket és drágaköveket tulajdonítottak el, nagyjából egymilliárd euró (335 milliárd forint) értékben. Hajnalban hatoltak be a kincstárba egy ablakon keresztül, előtte az épület közvetlen közelében felgyújtottak egy áramelosztó állomást, aminek következtében fennakadások keletkeztek a környék áramellátásában.

A bűncselekményt elítélte Michael Kretschmer tartományi miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy nem csupán az állami műtárgygyűjteményt lopták meg, hanem "minket, szászokat".

A kincstárban olyan értékeket őriztek, amelyekért Szászország évszázadok alatt keményen megdolgozott, és nélkülük nem lehet megérteni a szász történelmet - tette hozzá a politikus.

A helyenként zöldre festett boltozatáról elnevezett kincstárat Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király hozta létre 1723-ban. Az évszázadok során háromezernél is több műalkotás - ékszerek, dísztárgyak, bútorok - gyűlt össze benne, és kezdettől nemcsak a műtárgyak őrzésére, hanem bemutatására, kiállítására is szolgált.

A palota, és benne a kincstár, a második világháború utolsó szakaszában, 1945 februárjában légitámadás következtében szinte a teljes drezdai belvárossal együtt nagyrészt romba dőlt és kiégett. A helyreállítás az ezredforduló után fejeződött be, a kincstár 2006 óta látogatható ismét.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.