Betörtek Drezdában a szász választófejedelmek és királyok palotájának kincstárába

  • narancs.hu
  • 2019. november 25.

Bűn

A második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablása történhetett.

A kár nagysága egyelőre nem ismert - közölte a Twitteren a szászországi tartományi rendőrség, hozzátéve, hogy mozgósították a tartományi bűnügyi hivatal (LKA) helyszínelő szakértőit.

Az első német sajtójelentések szerint az eset igen súlyos, meglehet, hogy a második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablása történt a múzeumként működő drezdai uralkodói palota (Residenzschloss) kincstárában, a Grünes Gewölbe (Zöld boltozat) elnevezésű épületrészben, amelyben páratlan történelmi emlékeket és felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat állítottak ki.

A Bild címú lap értesülése szerint a betörők antik ékszereket és drágaköveket tulajdonítottak el, nagyjából egymilliárd euró (335 milliárd forint) értékben. Hajnalban hatoltak be a kincstárba egy ablakon keresztül, előtte az épület közvetlen közelében felgyújtottak egy áramelosztó állomást, aminek következtében fennakadások keletkeztek a környék áramellátásában.

A bűncselekményt elítélte Michael Kretschmer tartományi miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy nem csupán az állami műtárgygyűjteményt lopták meg, hanem "minket, szászokat".

A kincstárban olyan értékeket őriztek, amelyekért Szászország évszázadok alatt keményen megdolgozott, és nélkülük nem lehet megérteni a szász történelmet - tette hozzá a politikus.

A helyenként zöldre festett boltozatáról elnevezett kincstárat Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király hozta létre 1723-ban. Az évszázadok során háromezernél is több műalkotás - ékszerek, dísztárgyak, bútorok - gyűlt össze benne, és kezdettől nemcsak a műtárgyak őrzésére, hanem bemutatására, kiállítására is szolgált.

A palota, és benne a kincstár, a második világháború utolsó szakaszában, 1945 februárjában légitámadás következtében szinte a teljes drezdai belvárossal együtt nagyrészt romba dőlt és kiégett. A helyreállítás az ezredforduló után fejeződött be, a kincstár 2006 óta látogatható ismét.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.